A pasi a szomszéd sír mellől
Szerző: Katarina Mazetti
Cím: A pasi a szomszéd sír mellől (Grabben I Graven Bredvid)
Fordító: Kertész Judit
Kiadó: Park Kiadó
Oldalszám: 208
SPOILERMENTES ÍRÁS!
A svéd Katarina Mazetti regénye az idei Könyvfesztiválra jelent meg (tudjátok, idén szinte minden a skandináv országokról szólt). Már akkor felfigyeltem a kötetre, hiszen a svédek krimi terén tudnak nagyot alkotni, kíváncsi voltam, milyenek lehetnek más műfajban. Aztán végül - a sok pozitív kritika után - úgy döntöttem, hogy én is beszerzem a könyvet, hogy megismerhessem ennek a bizarr szerelemnek a történetét.
Desirée pár hónapja vesztetette el a férjét, hozzá jár ki a temetőbe szinte minden nap. A szomszéd sírnál meglát egy férfit, akinek hiányzik két ujja és erőteljes trágyaszagot áraszt. Benny ugyanis a mezőgazdaságban dolgozik, 24 tehénről kell gondoskodnia (plusz az utánpótlás!), ennek ellenére minden nap meglátogatja szülei sírját. A két magányos ember hamar egymásra talál, ám a rózsaszín köd az ő esetükben hamar felszáll: Desirée világa a könyvek, a tudomány, a színház, Bennyé a falu, az állatok, a mezőgazdaság. Ellentéteik nem is lehetne élesebb, és erre ők is rájönnek, de vajon a szerelmük lehet-e olyan erős, hogy ezt az akadályt leküzdje?
Nos, az igazat megvallva, én kicsit csalódtam a könyvben. A cím, a borító és a fülszöveg alapján valami fekete humorral átszőtt könnyed regényre számítottam, ezzel szemben könnyedségnek nyoma sem volt. Az egész történet igazából arról szól, hogy ha valakit igazán szeretünk, meg tudunk-e változni teljes mértékben, fel tudjuk-e adni addigi életünket. Desirée-nek és Bennynek is sok dologról kellene lemondania, és látszólag egyikük sem akarja megtenni ezt a lépést. Emellett a humor nem kap túl sok szerepet, ahol meg igen, én kissé erőltetettnek éreztem.
A történet legnagyobb hibája, hogy bár nem túl hosszú, nagyon lassú. Az első negyedében (50 oldal) szinte semmi új nem történik, a kötet hátulján lévő ismertető lefedi az egészet. Azután pedig csak megy a huzavona: hol szexelnek egy sort, hol veszekednek egyet, majd megint kibékülnek. Igazán érdekessé a történet utolsó negyede válik, ahol már ténylegesen lehet izgulni, hogy mi történik, vajon együtt maradnak-e. A lezárás egészen jóra sikeredett, erre a megoldásra nem számítottam (aki nem akarja megtudni a befejezést, ne olvassa el a második rész fülszövegét), és most még körmöt is lehet rágni, hogy mi lesz a folytatásban (bár ezt a következő kötet fülszövege ezt is lelövi).
A regény stílusa viszont tényleg könnyed, de a különböző nézőpont váltások nem mindig jöttek össze az írónőnek. Nem attól lesz jó a kétfajta látásmódú elbeszélés, hogy Desirée részénél egy mondatot elejt a könyvekről, Bennynél pedig a tehénfejésről, hanem ha megmutatja, hogy mi az, amivel mind ketten küzdenek. Sokkal jobb lett volna, ha érveket hoznak fel a saját állásfoglalásuk mellett, könnyebben lehetett volna azonosulni velük. Ráadásul az, hogy egy művelt könyvtárosnő és egy parasztgazda majdnem ugyanolyan stílusban ír, számomra kicsit furcsa volt.
Mindent egybevetve nem rossz ez a kötet, bár a nagy siker előtt is értetlenül állok, számomra egyszer olvasható könyv. Annyi szerencséjük van a magyar olvasóknak, hogy nem hat évet, csak hat hónapot kellett várniuk a folytatásra, ugyanis a Családi sírbolt hamarosan megjelenik.
Értékelés: 10/7
