A Magvető Kiadó őszi újdonságainak egyike Kertész Imre Sorstalanság című regényének a díszkiadása, amely az első magyar irodalmi Nobel-díj tízéves évfordulója, valamint a regény harmincadik (magyarországi) kiadása előtt tiszteleg.

Azt hiszem, a Sorstalanságot senkinek sem kell bemutatni, az érdeklődők évekkel ezelőtt a kezükbe vették, a belőle készült filmet is többször vetítette már a televízió. (Emlékszem, én gimnazistaként ültem a moziban a kötelező iskolai vetítésen, és eléggé megráztak a bemutatott képsorok.) Az önéletrajzi ihletésű történet főhőse a tizenöt esztendős Köves Gyuri, aki mostohaanyjával él, miután apját munkaszolgálatra hívják be. Hamarosan a fiút is elviszik a rendőrök, rövid időn belül Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Mikor Gyuri elszabadul a pokolból, rá kell jönnie, hogy Magyarországon is minden megváltozott: apja meghalt, mostohaanyja újból férjhez ment, lakásukat idegenek foglalták el. 

Az 1975-ben megjelent regényt Kertész Imre több mint tizenhárom éven keresztül írta, és ezt követően is éveket kellett várnia a kiadásra. Ezt követően 1990-ben német, 1992-ben angol, 1998-ban francia, 2002-ben olasz, 2003-ban eszperantó, cseh, szlovén, 2004-ben cigány és 2008-ban lett nyelven látott napvilágot. Sajnálatos módon Magyarországon csak a rendszerváltást követően, a külföldi sikerek, valamint a Nobel-díj után nőtt meg az érdeklődés a regény iránt. 

A regényben a keserű sors mellett némi iróniát is felfedezhetünk a sorok mögött, igazi "zsidó humor" tűnik ki a mondatokból. Egyedül Gyuri személye, ami kicsit irritálhatja és távol tarthatja az olvasót az együttérzéstől. Kissé szokatlan, az a naivitás, ahogyan látja a világot, valamint a családjára sem gondol annyiszor (szinte soha), mint ahogy elvárná az ember. A sorstalanság, a hontalanság boncolgatása ezzel ellentétben folyamatos, sokszor filozófiai magasságokba emelkedik, az elvontsága miatt olykor kissé unalmassá válik a könyv.

Ugyanakkor egy nagyon fontos irodalmi műről beszélünk, ha a Sorstalanságot említjük. Nem is a téma miatt, azt sokan feldolgozták már, hanem mert ez a miénk, magyaroké, amelyre büszkék lehetünk, hiszen Kertész lett az első irodalmi Nobel-díjasunk. Amikor én jártam középiskolába, még nem volt kötelező ez a könyv, de ha rajtam múlna, azzá tenném. A főhőssel - kora miatt - együtt tudnak érezni a tizenévesek, a negyedikes anyagban pedig nagy segítséget nyújtana történelemtanulás közben is. 

Maga a kiadás igazi tisztelgés az író munkássága előtt és egyben remek karácsonyi ajándék is. Sajnálom, hogy manapság ritkán adnak ki ehhez hasonló minőségben könyveket, bár a Magvetőre ilyen szempontból nem lehet panasz, legtöbb könyvüket már kézbe venni is öröm.

(Kertész Imre: Sorstalanság, Magvető Kiadó, 392 oldal, 2490 Ft)