Az esőfalók városa

felfedezok-kronikaja-az-esofalok-varosa.2.pngSzerző: Thomas Thiemeyer
Cím: Az esőfalók városa (Die Stadt der Regenfresser)
Fordító: Tátrai Zsuzsa
Kiadó: Pongrác Kiadó
Oldalszám: 432

SPOILERMENTES ÍRÁS!

A Pongrác Kiadó már idén is sok új kötettel lepte meg az olvasóit, az Ünnepi Könyvhéten - folytatva több éves hagyományukat - két új magyar szerzőt is bemutatnak, illetve korábbi írónőjük, L. Molnár Edit két további kötetét is megjelentetik. De ne rohanjunk ennyire előre, egyelőre a Könyvfesztiváli újdonságaik közül szemezgetünk, ebbe a csokorba tartozik a német Thomas Thiemeyer regénysorozata, A Felfedezők krónikája, amelynek első kötetét vehetjük kézbe immár két hónapja. Reméljük, év végéig érkezik a folytatás, mert az utóbbi idők egyik legjobb ifjúsági regényéről beszélünk. 

A történet 1893 tavaszán veszi a kezdetét Berlinben, ahol egy fiatal utcagyerek, Oskar megpróbál kizsebelni egy, az utcán bámészkodó úri embert. A tolvajlás nem jár sikerrel, ugyanis a férfi hamarosan a nyomára bukkan, és magával viszi hatalmas villájába. Kiderül, hogy az áldozat nem más, mint Carl Friedrich  von Humboldt, a nagy tudós, Alexander von Humboldt törvénytelen gyermeke, aki folytatva apja munkáját a felfedezéseknek kötelezte el magát. Alkut ajánl Oskarnak: ha elkíséri őt Peruba egy küldetésre, nem adja át a rendőröknek. A fiú eleinte kételkedik az egyezség tisztességében, de végül rá áll a dologra. Humboldt unokahúgával, Charlotte-tal és asszisztensével, a fehér mágiát űző Elizával együtt indulnak útnak, hogy felfedezzék a 3000 méter magasban megbúvó függőlegesen várost, amelyet egy rég elfeledett inka nép lak. Ám a kutatás nem ilyen egyszerű: nyomukban van Max Pepper, egy amerikai sajtó által megbízott fickó, valamint Valkrys Stone, a harctudományok nagymestere, aki egy évekkel korábban tett ígéret megszegése miatt kíván revánsot venni Humboldton. 

Thomas Thiemeyer 1963-ban született a németországi Kölnben, ahol művészetet és geológiát tanult. Első gyerekkönyve 1989-ben jelent meg a jeles német kiadó, a Ravensburg gondozásában, ahol korábban Thiemeyer grafikai tanácsadóként is tevékenykedett. Első regénye 2004-ben látott napvilágot, a Medusa nemzetközi szinten is nagy sikerre tett szert. Ezt követően további öt, felnőtteknek szóló kötetet írt, továbbá több, az ifjúság számára készült sorozatot indított útjára. Ezek egyike a Felfedezők krónikája, amelynek 2009-től kezdve összesen öt része jelent meg. Ennek első kötetével, Az esőfalók városával mutatkozott be a magyar olvasóknak is. 

A regényt a kiadó 15 éven felülieknek ajánlja, én bátran kijelenthetem, hogy olvasni szerető gyerekeknek (úgy tizenkét év felett) is odaadhatjuk, mert biztos vagyok benne, hogy ha annyi idősen vettem volna a kezembe, ugyanannyira lenyűgözött volna, mint most, felnőttként. Alapból nagyon szeretem a német szerzők ifjúsági regényeit (az angolok és az olaszok mellett ők azok, akik remekül értenek ehhez a műfajhoz, meg egyébként is szívügyük a tinédzserekkel a könyveket és az olvasást megszerettetni), így nagy kíváncsisággal kezdtem bele ebbe a történetbe is. Nem is sejtettem volna, hogy milyen hamar magával ránt a fordulatos cselekmény és a remek karakterek, és hogy alig pár óra alatt sikerült kivégeznem az amúgy igencsak terjedelmes kötetet - és most kivételesen nem a nagy sortáv miatt.

Az esőfalók éjszakája igazi kalandregény, amelyben bár szerepet kap a mágia, még sem válik hiteltelenné az egész. A varázslatnak egyébként is csak az ősi törzsek hiedelemvilágával kapcsolatban van köze a regények, hiszen az egyik főhős, Eliza az afrikai hitvilág egyik fehér sámánja, aki képes kapcsolatot teremteni más emberekkel telepátia útján, valamint gyógynövényekből készít varázsszereket. Emellett a kötetben az inkák elfeledett világa jut fontos szerephez, ők lakják ugyanis azt a függőleges várost, amely közel 3000 méter magasban fekszik, és amelyet addig - a XIX. század végéig - nem fedeztek fel. Érdekes volt olvasni a szokásaikról, a jövendöléseikről, arról, hogy mennyire is fejlett az ő társadalmuk (itt derül fény arra is, hogy miért hitték az emberek, hogy a felhőkből elvonják a vizet), és abban is biztosak lehetünk, hogy az alapok valós eseményeken és tényeken nyugszanak, hiszen Thiemeyernek fontos a tanítás is a szórakoztatás mellett.

Természetesen a történet jó része fikció, ahogyan a kötet elején felhívják erre a figyelmet, Carl Friedrich csak egy kitalált szereplő, a valóságban Humboldtnak nem volt törvénytelen gyermeke - vagy legalábbis nem tudnak róla -, ahogyan egyes találmányok, mint például a fordítógép, a linguafon is csak a szerző képzeletének szüleménye. A magyar kiadás végén azonban találunk egy pár oldalas jegyzetet, amelyből könnyen kiszűrhetjük, hogy mi az, aminek reális alapjai vannak, a legfontosabb személyek, tárgyak, népek és nyelvek magyarázatának köszönhetően. (Sőt, a kötetben előforduló spanyol kifejezések jelentését is leírják, habár az a szövegkörnyezetből is kiderül.)

A történet tehát abszolút fordulatos, az ifjúság igényeihez igazodik. A szülők pedig megnyugodhatnak, mert a regény mentes az erőszaktól, bár egy-két csata jelenetnek a szemtanúi lehetünk, ezeknek a leírása roppan olvasóbarát. A befejezés tartogat meglepetést, bevallom, engem is sikeresen félrevezetett a szerző több tekintetben, azt hittem, Valkrys és Humboldt kapcsolata és örök harca fogja képezni a sorozat alapjait, ám a szerző egy frappáns húzással szépen sutba dobta az elméletemet. A szereplők viszonylag jól kidolgozottak, tulajdonképpen a jó élesen elkülönül a rossztól, habár ez utóbbi nem igazán képviselteti magát a történetben. Humboldt igazi kalandor, akit leginkább elbeszéléseiből ismerhetünk meg igazán, és akin pár fejezet után már nem is csodálkozunk, hogy miután az életét mentették meg, azon kesereg, hogy nem maradt fenn elég tetem a támadójából, hogy közelebbről megvizsgálhassa. Oskar és Charlotte lesznek valószínűleg az ifjúság kedvencei, már csak azért is, mert bimbódzó szerelmüknek is szemtanúi lehetünk, ráadásul a társadalmi ellentétek miatt a későbbiekben még egy-két gubanccal is számolhatunk.

Összességében tehát egy nagyon élvezetes, fordulatos, olvasmányos stílusban megírt, és kiváló magyar fordítással rendelkező történetet kapunk, amely képes megszerettetni az olvasást a tinédzserekkel. Kíváncsian várom a felfedezők következő kalandját!

Értékelés: 10/8