A lélek legsötétebbje

Libby Day hétéves volt, amikor az anyját és két nővérét meggyilkolták a kansasi Kinnakee-ben. Libby túlélte a mészárlást, és nagy port kavaró vallomásában azt állította, hogy tizenöt éves bátyja, Ben volt a tettes.
Huszonöt évvel később a Gyilkosok Klubja - egy hírhedt bűnügyekkel foglalkozó titkos társaság - felkeresi Libbyt. Azt remélik, bizonyítékot találnak Ben ártatlanságára. Libby anyagi haszon reményében együttműködik velük: felkeresi azokat, akik akkor éjjel ott voltak a házukban, és beszámol a klubtagoknak mindarról, amit megtud. A nyomozás során lepusztult sztriptízbárokban és elhagyatott városokban keresi az igazságot, és miközben lassan fény derül az elképzelhetetlenre, ugyanabba a helyzetbe kerül, mint amikor minden elkezdődött: újra egy gyilkos elől menekül.

Gillian Flynn a Missouri állambeli Kansas Cityben született. 2006-ban jelent meg első regénye, a Sharp Objects, amelyet Edgar-díjra jelöltek, és amely kétszer is elnyerte a brit Dagger-díjat. Ekkoriban a szerző az Entertainment Weekly tévé-riportereként kereste a kenyerét, azonban a 2008-as gazdasági világválságnak köszönhetően rövid időn belül munkanélkülivé vált. Depresszió helyett úgy döntött, ír egy regényt (egész jó gyógykezelési mód halálesetekről sztorizgatni), így született meg a Sötét helyek, amely 2009-ben látott napvilágot, és felkerült a The New York Times sikerlistájára, majd megkapta a neves The New Yorker magazin kritikusi díját. A Publishers Weekly 2009 legjobb könyvének választotta, valamint neki ítélték a Chicago Tribune legjobb regénynek járó díját is. Harmadik kötete, a Holtodiglan világszerte - így Magyarországon is - óriási siker lett, több mint 2 millió példány kelt el belőle. Regényei eddig huszonnyolc országban jelentek meg. A Holtodiglan és a Sötét helyek alapján készült filmeket 2014-ben mutatják be az Egyesült Államokban, és várhatóan mindkettő rövid időn belül megérkezik a hazai mozikba.

A magyarul korábban megjelent, ám időben később született Holtodiglan című regény is éppen eléggé meg tudta cincálni a gyengébb idegzetű olvasók érzéseit, de a Sötét helyek, ha lehet ilyet mondani, még erre is rátett egy lapáttal. Flynn szakítva a thriller hagyományaival, szereplőit - akik igazi antihősök, de erre később térek ki - a vidéki Amerikába helyezi, távol mindentől. Már önmagában is félelmetes a helyzet, hogy valakit gyilkossággal vádolnak, vagy éppen egy ilyen ügyben kell nyomoznia magánemberként, de ha mindezt olyan közegbe helyezzük, ahol az egy négyzetkilométerre eső lakosság száma elenyésző, még inkább garantált a borzongás. Az elszegényedő réteg köreiben játszódó történet ezáltal még inkább valóságosabbá válik: az olvasó magához közelinek érzi a sztorit, szinte átéli a hősök érzelmeit, mert neki is ezzel kell szembesülnie nap mint nap.

A társadalmi helyzet bemutatásához szükséges az ehhez passzoló karakterek megalkotása. Éppen ezért Flynn-nél a szereplők valódi emberek, akiket első látásra gyűlölünk (talán éppen azért, mert szomszédainkat, ismerőseinket, netalántán magunkat látjuk bennük), de a regény végére mégis csak rá kell döbbenünk arra, hogy minden hibája, ellenszenve ellenére drukkolunk neki, hovatovább még meg is szeretjük őket. Hasonlóan a Holtodiglan főhőséhez, Libby Day is egy megkeseredett, a média kereszttüzébe kerülő, cinikus nőszemély, akit a múltja - saját testvérét gyanúsítják a családja kiirtásáért - örökre megbélyegzett. És - ugyancsak a korábban megjelent regényt kell alapul vennem - itt is él a szerző a többes nézőpont adta lehetőséggel: Libbyn kívül az anyát és a testvért is részletesen megismerjük, belelátunk gondolataikba, ami nem csak segít összerakni a kirakós darabkáit, hanem a különböző idősíkok prezentálásának is remek eszköze. Mindhárman erősen kidolgozott, abszolút emberi tulajdonsággal rendelkező (értsd: gyarló) szereplők, de mellettük a többi karakter is a súlyának megfelelően van kidolgozva. 

Ugyanakkor fel kell hívnom a figyelmét minden olvasónak, hogy ha a Holtodiglantól iszonyodott, ezt a könyvet ne, vagy csak hosszas lelki felkészülés után vegye a kezébe. Mert Flynn nem kíméli a szereplőit, durvábbnál durvább helyzetekbe helyezi őket, folyik a vér rendületlenül, a naturalista leírások a galamblelkületűek gyomrát könnyen felkavarhatja. A befejezés pedig szó szerint sokkoló - és ez nem egy jól irányzott reklámfogás -, az előző regény lezárása ehhez képest kismiska. Talán eleinte csalódottság érzése keríti a hatalmába az olvasót, hiszen a remek felfutás után a megoldás kissé banálisnak tűnik, ám kicsit jobban belegondolva éppen ettől válik annyira kiválóvá a regény. A helyszín és a szereplők hétköznapisága után - legyen a cselekmény bármennyire is rendkívüli - kissé életidegen lenne egy katartikus csavar. 

Habár eleinte a történet nehezen indul be, kell egy kis idő, mire az olvasó megszokja a közeget, a folytatás mindenért kárpótol, és ahogy több amerikai kritikus is írta: valóban az év egyik legjobb regénye!

Gillian Flynn: Sötét helyek, Alexandra Kiadó, 2014, 400 oldal, 3699 Ft