Fülszöveg: A ház egyszer csak ott magasodott a semmi közepén. A terepjáró nagy erővel csapódott a falának. A benne ülő kirándulók két reykjavíki, felsőosztálybeli pár bár szerencsésen megússzák a balesetet, egyszerre a világtól teljesen elzárva találják magukat. Pedig a ház nem lakatlan. Két idős ember kerül elő a mélyéről, akik szállást nyújtanak ugyan a váratlan vendégeknek, de semmit nem hajlandók elárulni magukról, még azt sem, hogyan kerültek ide a kihalt, sivatagos Felföldre. A jövevények először csak a demencia tüneteinek vélik a férfi különös viselkedését, véletlennek az öregek váratlan eltűnéseit, de egyre inkább úgy látszik, egészen másról van szó. A telefonvonal süket, térerő nincs. A kényszerű vendégek egyre több ijesztő furcsaságra lesznek figyelmesek, s hamar megérik bennük az elhatározás: El innen, el, minél hamarabb! Ám hiába minden próbálkozás hol négyen együtt, hol párosával , újra és újra a háznál találják magukat. Ha pedig nem, az még annál is rosszabb.

Steinar Bragi 1975-ben látta meg a napvilágot. Az Izlandi Egyetemen összehasonlító irodalmat és filozófiát tanult. 23 évesen jelentette meg Fekete lyuk című verseskötetét, nem sokkal később pedig első regénye (Tornyok) is a könyvesboltok polcaira került. A 2008-as Asszonyok című regénye – amely a gazdasági válság előtt játszódik – mind a közönséget, mind a kritikusokat megnyerte magának, végül a Nordic Council irodalmi díjra is jelölték. Mára több mint 15 kötettel büszkélkedhet, valamint azzal a tudattal, hogy a modern izlandi irodalom egyik meghatározó alakjává vált. Felföld című írását – amellyel bemutatkozik a magyaroknak – több mint 16 nyelvre fordították le.

A Felföld az Animus Kiadó azon – név nélküli – sorozatába tartozik, amelynek első tagja Karin Alvtegen Szégyen című írása volt. A Skandináv Krimik köteteivel majdnem megegyező formátumú széria szintén az északi népek legjobb(nak vélt/mondott) írásaiból válogat, de műfaji kötöttségek nélkül. Találunk itt igazi szépirodalmat, horrort, pszichothrillert vagy akár mély lélektani regényt. (A magam részéről egyébként örülök a kezdeményezésnek, hiszen így egy új oldalát ismerhetem meg a skandináv irodalomnak.) Steinar Bragi regénye leginkább egy igazi ökohorror (vagyis már pusztán a szereplőket körülvevő természet is rettegést kelt az olvasóban), ahonnan akár nyugodt szívvel levehetjük az „öko” előtagot is, úgyis megállná a helyét. Már a fölszöveg is enyhe borzongatást kelthet a gyengébb idegzetűekben, így aki nem igazán bírja a feszültséget és a lelkére rátelepedő nyomasztó érzést, este semmiféleképpen ne kezdjen neki az olvasásnak.

A regényben négy fiatallal ismerkedünk meg, akik között alapból nem rózsás a viszony, ezt tetézi, hogy idővel egy különleges házra bukkannak a sivatag közepén, ahol két idősebb ember él. Akárcsak a Rosemary gyermeke olvasása vagy A titkok kulcsa nézése közben, első pillanattól érezzük, hogy valami nem stimmel velük. (Valamiért a horror-történetekben mindig a gyermekek és az idősek a legijesztőbbek.) A lényeg, hogy hőseink bezárva találják magukat egy titokzatos házban, amely akaratuk ellenére nem ereszti őket, és eközben a még titokzatosabb vendéglátóikkal is fel kell venniük a harcot.

Annak ellenére, hogy a horror a szórakoztató irodalom egyik zsánere (bár kinek mi a szórakozás), a Felföld mégsem egy egyszerű, könnyed olvasmány. A jelen történéseit minduntalan megakasztják a szereplők múltjának eseményei, amelyek a sztorihoz nem sokat adnak, viszont közelebbről megismerjük hőseinket. Értelmet nyer minden cselekedetük, reakciójuk, és habár az olvasó igazán együtt érezni nem tud velük, de legalább közelebb kerül hozzájuk. Hogy aztán végül nyugodt szívvel konstatálja, hogy Izland jó messze van, és megpróbálja elhitetni magával, hogy teljesen hétköznapi emberekkel csak ott történhet ilyesmi.

Emellett azonban Izlandot is közelebbről megismerjük, Bragi élesen bírálja a társadalmat is egyben (ez úgy látszik minden műfajban követelmény náluk), valamint a kultúrájukról is sok mindent megtudunk. Az ősi hagyományok, mondák csak tovább fokozzák a feszültséget az olvasóban, itt van például Skimmi Stokkur, a szellemgyerek legendája, aki a családok igazi rémálmát jelenti hazájában.

Összességében egy jó történetet kapunk, amely remek kitekintési lehetőséget biztosít a skandináv irodalom kedvelői számára.

Steinar Bragi: Felföld (Hálendiđ), ford. Utassy Ferenc, Animus Kiadó, 228 oldal, 3290 Ft