Fülszöveg: A ​16 éves Tiuri épp a lovaggá ütése előtti éjszakán rejtélyes megbízatást kap: el kell vinnie egy levelet a szomszédos birodalom királyának – az üzeneten egy ország sorsa múlik. Útja elején még csak nem is sejti, mennyi veszélyes kaland, megpróbáltatás vár rá, és hány ellenséggel kell megküzdenie, ha véghez akarja vinni a feladatot, amivel a Fehérpajzsos Fekete Lovag bízta meg. 

Antonia „Tonke” Johanna Willemina Dragt 1930-ban született Holland Kelet Indida - a mai Indonézia – területén. A második világháború idején 3 évet egy japán fogolytáborban töltött, ezután költözött családjával Hollandiába. Az első könyve 1961-ben jelent meg, a holland gyermekirodalmi élet megkerülhetetlen alakjává azonban második, 1962-es művével, a most magyarul megjelent Levél a királynak című lovagregényével vált, amellyel elnyerte a Gold Pen-díjat.  A könyvet azóta több, mint 15 nyelvre fordították le, 2008-ben pedig elkészült az azonos című holland kalandfilm is Pieter Verhoeff rendezésében, Yannick van de Velde főszereplésével. A regénynek 1965-ben megszületett a folytatása is Geheimen van het Wilde Woud címmel.

A kiadó pár évvel ezelőtt indította útjára a Kolibri Klasszikusok című sorozatát (amely egyben az eddigi legtöbb kötetet számláló széria is a kiadó történetében), olyan neves szerzőket felvonultatva, mint Ottfried Preußler, Michael Ende és Dr. Seuss. Tonke Dragt regénye – habár tökéletesen illeszkedik a sorba, hiszen közel 55 éve látott napvilágot – több szempontból is kilóg a sorból: egyfelől Dragt az első szerző, akinek mindeddig nem jelent meg magyarul regénye, így valóban egy teljesen új név bevezetéséről van szó, másfelől a Levél a királynak – szemben a korábbi kötetekkel – című regény inkább a tizenéveseknek ajánlható.

Amikor a kezembe került a kötet, egyből a Varázskör című sorozat jutott eszembe, amely nem a szó szoros értelmében vett lovagregény, hiszen inkább a fantasy dominál benne, mégis felsejlett bennem, hogy én valamikor nagyon régen odáig voltam a középkori, lovagos-királyos történetekért. Tonke Dragt regényének pedig maradéktalanul sikerült felszínre hoznia a gyermekkori rajongásomat, és kicsit nosztalgiázva olvastam az első betűtől az utolsóig. Tiuri feladata egyszerű: az egyik királyságból a másikba kell elvinnie egy levelet. Igen ám, de a nyomában ott vannak a Vörös Lovasok, és az útja során is nem egy veszéllyel kell szembenéznie. Kaland- és lovagregény ez a javából, amelyben izgalomból nincs hiány és amely még egy felnőtt olvasó érdeklődését is remekül fenntartja mindvégig.

Azonban mégsem a kaland és az izgalom az igazi erénye ennek a történetnek, hanem a mondanivalója. Dragt műve egy mese – a szó hagyományos értelmében, mert egyébként, a több mint 400 oldalas, lexikonnagyságú kötetről nem ez jutna legelsőre eszünkbe -, ahol van jó és van rossz, és ezek ketten harcolnak egymással. A szerzőnő pedig remek érzékkel nyúl a témához: miközben az ifjú olvasók izgulnak a hősökért, a lovagi erényeknek köszönhetően olyan emberi tulajdonságokkal is találkozhatnak, mint a bátorság, a becsületesség, a nemesség, a tisztelet és a bölcsesség.  Tiuri mindennél jobban szeretne lovaggá válni, amely abban a korban a felnőtté válást jelképezte, azonban hősünknek rá kell jönnie, hogy nem egy lovagi címtől áll majd készen az életre, hanem az átélt és megtapasztalt helyzetektől, dolgoktól.

Éppen ezért a Levél a királynak című regényt én tiszta szívből ajánlom minden gyermeknek (12 év felett), és gyermeklelkületű felnőttnek, mert ez a történet képes arra, hogy egy kis békét és megnyugvást hozzon a lelkünkbe, és egy kis ideig elhiggyük, hogy idővel mindig mindenre jóra fordul.

Tonke Dragt: Levél a királynak (De brief voor de koning), Ford.: Wekerle Szabolcs, Kolibri Kiadó, 2017, 434 oldal, 3699,- Ft