Lángmarta dél

Anjouk II.

covers_365075.jpgSzerző: Bíró Szabolcs
Cím: Anjouk – Lángmarta dél
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám: 376

A kritika az első részre, a Liliom és vér című kötetre nézve spoilert tartalmazhat!

Ritka az, hogy egy sorozat köteteit gyors egymásutánban olvasom, még ha nagyon jó is az első rész, általában akkor is tartok pár hónap szünetet az egyes részek között. Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi sorozatával azonban most kivételt tettem, hiszen alig egy héttel a Liliom és vér után már is a kezemben volt a folytatás.

Folytatódik tehát Anjou Károly és Bátor Attila története. Miközben Anjou Károly győzedelmeskedett az előző kötetben, újabb problémával kell szembenéznie. Subics Mladen, horvát bán pusztításait kell megfékeznie. Eközben Bátor Attila a családja nyomába ered, ám kutatása egyelőre nem vezet eredményre. László, az egykori dicső lovag, akinek lecsúszásának tanúi lehettünk az előző kötetben, továbbra is bujkálásra kényszerül, míg végül új „gazdára” talál. Bátor Szilárd és a család két apródja pedig szolgasorba kerül, ám csak rövid ideig lehetnek együtt, mielőtt a sors külön utakra sodorná őket.

Bíró Szabolcs 1988-ban született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Tizenhat évesen kezdett aktív kulturális tevékenységbe: íróként, újságíróként és rockénekesként is bontogatta szárnyait. Regényíróként 2007-ben debütált, Francis W. Scott álnéven. 2010 óta kizárólag polgári nevén publikál, fő témájának a középkort és a magyar történelmet tekinti. Az írás mellett tizenegy éven keresztül aktívan énekelt, elsősorban a Csak Van zenekar tagjaként. 2011-ben jött létre egyéni vállalkozása, mely által a könyvkiadói és rendezvényszervezői munkába is belekóstolt. 2014-ben többedmagával megalapította a Csallóközi Anjou Károly Bandérium névre keresztelt hagyományőrző közösséget, mely sokat segít az Anjouk világának érzékletesebb megteremtésében. Kamaszkora óta kerekesszékben él, ám határokat nem igazán ismer. 2016-ban, a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Visegrádon lovaggá ütötték.

Elmondhatatlanul örültem annak, hogy feladva „elveimet” pár nap kihagyással vettem a kezembe a folytatást, mert így még jobban el tudtam merülni ebben a világban. A második rész szinte minden tekintetben felülmúlja az (amúgy is erős) elsőt. Érződik, hogy Bíró Szabolcs egyre inkább otthonosabban mozog ebben a középkori históriában, a kötet hangulata nagyon megfogott. A szálak is egyre jobban kuszálódnak össze, szemben az előző kötettel itt legalább hat-hét eseménynek lehetünk tanúi egyszerre. Már az előző részhez írt kritikámban is megfogalmaztam, hogy Szilárd és László a két nagy kedvenc a szememben, így külön öröm volt számomra, hogy a folytatásban szinte főszereplői státuszt kaptak, a kötet felében jóformán a velük történteknek lehetünk a szemtanúi. De ugyanígy érdekes volt az apródok, vagy éppen a regény utolsó negyedében Erzsébet királynő szála. Bátor Attila annak ellenére (vagy éppen azért), hogy kevesebbet volt most színen, már nem volt annyira idegesítő karakter, kezd egy kicsit ő is eltávolodni a tipikus regényhős-sztereotípiától.

Bíró Szabolcs ezidáig remekül kézben tartja az összes szálat, nem engedi elveszni az olvasóját a történet szerteágazó ösvényei között, ez pedig nem kis teljesítmény. Főleg annak tükrében, hogy milyen irigylésre méltó módon tudja a valós történelmi eseményeket a fikcióval vegyíteni. Nem is gondolná elsőre az olvasó, hogy a fiktív személyek végül milyen könnyedén illeszkednek be a valós történelmi események közé. A regény legvégén egy újabb nagy csatának (a mühldorfi, avagy a négy király csatája) is szemtanúi lehetünk. A lezárás pedig még inkább várakozásra készteti az olvasót, mint az első kötetben. És nem is feltétlen az események miatt, sokkal inkább arra leszek kíváncsi, hogy mindaz, ami itt történt, hogyan fog kihatni hőseink jellemére.

Egyszóval akinek tetszett az első rész, annak garantálom, hogy a folytatás is fog, így aki habozott volna esetleg a második rész elolvasásával, az ne tegye, vegye kézbe minél hamarabb!

Értékelés: 10/9

A szerzőtől eddig megjelent:

Naplemente (Francis W. Scott álnéven)
A sivatag szeme (Francis W. Scott álnéven)
Hóhér (Francis W. Scott álnéven)
Cosa Nostra (Francis W. Scott álnéven)
Az elásott titok (Francis W. Scott álnéven)
Távol mindentől (Francis W. Scott álnéven, novellák)
Sub Rosa
A Sub Rosa-tanulmányút
Az ötödik parancsolat
Pokoli szimfóniák
Zsírkígyó
Nyugat őre
Ragnarök
A sárkány, aki nem akart aludni (mesekönyv)
Elveszett csillagok (ifjúsági regény)

Non nobis, Domine-sorozat
1. Kelet oroszlánja
2. Az utolsó vörös barát

Anjouk-sorozat
1. Liliom és vér
2. Lángmarta dél
3. Az utolsó tartományúrig
4. Szent György testvérei (előkészületben)