Szerző: Nógrádi Gábor
Cím: Lángoló nyaram
Kiadó: Móra Kiadó
Oldalszám: 216

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Nógrádi Gábor legújabb könyve – amely az idei Könyvhétre jelent meg – ezúttal a kamaszok, a tinédzserek világába kalauzolja el az olvasókat. Ennek megfelelően változik az eddig megszokott hangvétel, stílus, no és persze maga a téma is.

A tizenöt éves Dávid a szüleivel és bátyjával két hetet tölt a görög tengerpartjain. Itt pillantja meg vacsora közben élete első igazi szerelmét, Dortét, a dán lányt, aki szintén a szüleivel érkezik az üdülőterületre. A kezdetben gátlásos fiú élete egyik legszebb hetét tölti végül a lánnyal. Az ő bimbódzó szerelmükről, az ébredező szexualitásukról mesél ez a történet.

Megvallom őszintén nekem kellett egy kis idő, mire bele tudtam rázódni a kötetbe. Nógrádi Gábortól való igaz, eddig teljesen más típusú könyveket olvastam. Azonban jó íróhoz hűen, annyira más stílusban tudta elmesélni Dávid és Dorte kalandját, hogy ha nem szerepelne a neve a borítón, nem mondanám meg, hogy ez az ő műve. Eleinte Adrian Mole alakja ugrott be olvasás közben, a hangvétel és a történetmesélés leginkább ahhoz hasonlítható, ahogyan maga a téma is. De nehogy azt gondoljuk, hogy Nógrádi pusztán az első szerelemről és az első szexről ír ebben a könyvben, sok más témát is érint, egyéb mondanivalóval is szolgál. A történetben megismerhetjük a fent említett szerelmespárt és azok családjait, valamint a görög sziget lakói közül is hamar a szívünkhöz nőhet egy-két alak. Nekem a személyes kedvenceim a bunkerlakó Saraghina, valamint Gambó, aki menekültként érkezett az országban. Róluk keveset szeretnék elárulni, lévén pont az adja a karakterük különlegességét, amelyről a fülszöveg is hallgat, és így én sem tehetek másként. Legyen elég annyi, hogy az ő szerepeltetésük okán sok mindenről elgondolkodhat az olvasó – akár tinédzser, akár felnőtt.

Aminek különösen örülök, hogy – visszatérve a könyv alaptémájához – a szexualitást és a tinédzserkort hosszú idő után ismét egy fiú mesélő szemszögén keresztül láthatjuk. Sajnos a fent említett Adrian Mole-köteteken és a közel tíz évvel ezelőtt általam olvasott Jonah Black naplója-sorozaton kívül kapásból nem is tudnék másik művet mondani, amely így akarná megszólítani az olvasókat. Dávid alapjáraton egy nagyon jól felépített karakter, így biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan (főleg a fiúolvasók) azonosulni tudnának vele. Külön jó pont Nógrádinak a fiatalos hangvételéért, valamint a kiváló humorért, amelyeken nem egyszer felnevettem, hiszen rengeteg irodalmi utalás található bennük. (Anélkül, hogy bármit is elárulnék, főhősünk írónak készül, ezért igyekszik minél több mindent elolvasni, de sokszor összekeveri a dolgokat, az idézeteket.) És végezetül, amivel maximálisan elégedett vagyok: végre egy olyan mű, amely nem idealizáltan mutatja be a szexet. Ennél reálisabb leírást keresve sem találhatnánk, Nógrádi annyira jól eltalálta itt is a hangvételt. Bátran állíthatom, hogy a Dáviddal egyidős fiúk pont ezért fogják imádni ezt a könyvet, mert a szerző szinte olvas a gondolataikban, az idősebbek (mint ahogy én is) pedig nosztalgiázhatnak és jót mosolyoghatnak magukban, miközben végig az jár a fejükben: basszus, ilyen voltam én is!

Értékelés: 10/9

Eddig a szerző alábbi könyveiről írtam:

A gonosz hét napja
Galambnagymama
A hó fogságában
A tengeren is túl
A mi Kinizsink
A mi Dózsánk
Láttam, mi történt
Emmike nem semmike
Kengu elrablása