Carl Mørck és kis csapata egy régi gyilkossági ügyben nyomoz, de váratlanul kiderül, hogy esetük összefüggésben lehet egy nemrégiben elkövetett emberöléssel. Nehezíti a dolgukat, hogy Rose a múltja rémképeivel viaskodva teljesen összeroppan. Carl, Assad és Gordon minden követ megmozgat, hogy segítsen neki talpra állni. Közben egy ámokfutó szedi áldozatait Koppenhága útjain, és egyre több fiatal nő esik áldozatul cserbenhagyásos gázolásnak, egy diszkó kirablása pedig lövöldözésbe torkollik. Az sem kizárt, hogy minden mindennel összefügg. Na de hogyan? Sikerül a Q-ügyosztálynak minden szálat felgöngyölítenie? És tudnak segíteni Rosénak, mielőtt végképp elborul az elméje?

A Szelfik címet viselőt kötet a hetedik a Q-Ügyosztály esetei-sorozatban. Egy, tavaly áprilisban készített interjú során derült fény arra, hogy a szerző, Jussi-Adler Olsen 10 kötetesre tervezi a szériát (ezzel célja megírni a történelem leghosszabb krimijét – hogy pontosan mit is értett ez alatt, az erősen vitatható), amelynek a 7-9. részében egy-egy főszereplőt ismerhetünk meg majd tüzetesebben, míg a befejezés egy nagy lezárás lesz, nem várt fordulattal. Ez a rész éppen ezért már spoileres lehet azok számára, akik csak ismerkednek a sorozattal, így azt ajánlom, a megjelenés sorrendjében olvassuk a köteteket. Természetesen a kritika egyszerű kedvcsinálónak készült, így nyugodtan továbbkattinthat bárki.

A sorozatról érdemes tudni, hogy több mint 25 országban aratott sikert, Németországban a toplisták élén áll, de még Kínában is szép számmal tudhat maga mögött rajongót. Olsen krimiregényei inkább pszicho-krimiknek tekinthetők, ugyanis nagyban foglalkoztatja őt a lélek, hogy az emberek miért szánják magukat gyilkosságra. (Ebben egyébként nagy hatással volt rá pszichiáter édesapja és az elmegyógyintézetekhez közeli lakás.) A Q-ügyosztály esetei-sorozaton kívül a szerző egy régebbi regénye is megjelent magyarul Más bőrében címmel.

Habár a sorozat régóta fut már hazánkban is (az első rész hat éve jelent meg), és azóta sok víz lefolyt a Dunán, de talán kijelenthetjük, hogy Adler-Olsen eddigi legjobb regényét vehetjük most kézbe. A szálak egyre jobban bonyolódnak, a szereplők közül pedig Rose múltját és személyiségét ismerhetjük a korábbiaktól eltérően igen tüzetesen. (Ezt az ígéretét betartotta az író, a következő regényben, ha jól emlékszem, Assad lesz a "főszereplő".) Sok minden kiderül a nőről, amely tartogat az olvasó számára meglepetést. Assad és Carl továbbra is hozza a szokásos formáját, párbeszédeik nem egyszer képesek mosolyt csalni az olvasó arcára, ezzel pedig időnként oldja is a feszültséget.

Mert hogy feszültség az van bőven ebben a történetben. Ami nem változik, az a több (jelen esetben öt!) szálon történő cselekményvezetés, amelyek természetesen csak a legvégén fognak egybeérni, addig az olvasónak időnként halványlila dunsztja sincs arról, egyes elemek hogyan illeszkednek ebbe a történetbe. Adler-Olsen korábbi regényeiben is szerette alkalmazni ezt a fajta mesélést, de itt jóformán tökélyre fejleszti ezt a képességét. Kivételesen a jelenben is zajlik egy nyomozás, tehát nem csak a "döglött aktákat" kell leporolni, sőt időnként még a jelen eseményei közben is napokat ugrunk előre majd vissza. A csavaros krimiszál mellett ismét egy nagyon erős társadalomkritikát kapunk, amelyet a szerző mély lélektani drámákkal és valóban emberi karakterekkel fűszerez meg. Adler-Olsen tipikus példája a kiváló skandináv krimiszerzőnek, hiszen realisztikus hőseivel, az újonnan belépő szereplőkkel izgalmas, fordulatos bűnüggyel örvendeztetett meg minket, amivel egy időben kegyetlenül görbe tükröt is mutat. 

A folytatásra egy-két évet még biztosan várnunk kell, de bízzunk abban, hogy a hosszas várakozást a kiadó régebbi Adler-Olsen regényekkel fogja enyhíteni.

Jussi-Adler Olsen: Szelfik, ford. Sulyok Viktória, Animus Kiadó, 2017, 464 oldal, 3980 Ft (Kedvezményes vásárlás ITT)