Szerző: Angela Marsons
Cím: Elfojtott sikoly (Silent Scream)
Fordító: Szieberth Ádám
Kiadó: General Press Kiadó
Oldalszám: 360

SPOILERMENTES KRITIKA!

Angela Marsons regénye teljesen véletlenül került a kezembe. Főnököm kért meg, hogy hozzak ki neki pár krimit, thrillert a könyvtárból, és miután megakadt ezen a szemem, gyorsan lekaptam a polcról. Aztán pont akkor fejezte be, amikor én a Doppler második részét gyűrtem a roppant unalmas továbbképzésünkön, így pont kapóra jött, hogy én is ezzel a történettel szórakoztassam magam.

A Kim Stone-sorozat első kötetében a címszereplő felügyelőnek egy régi, elfeledett ügyet kell felgöngyölítenie. Egy évekkel korábban a tűz martalékává vált gyermekotthon egykori dolgozói rejtélyes körülmények között halnak egymás után. Az egykori otthon helyén végzett régészeti ásatások során pedig több fiatal csontvázára bukkannak, Kimet és társát Bryantet szorítja az idő: minél hamarabb meg kell találniuk a gyilkost, mielőtt túl késő lesz.

Az Elfojtott sikoly a Kim Stone felügyelő eseteit bemutató sorozat első kötete, amelyet további hat regény követ, amelyek közül kettő (Ördögi játszmák, Egy élet ára) már magyarul is elérhető.

A regény egyik legnagyobb erénye a főhős személye. Alapvetően a skandináv krimik jellemzője a magának való, lelki sérült nyomozó, most egy hasonló szereplőt kapunk. Kim Stone ugyanúgy magának való, öntörvényű, a megérzéseiben bízó nyomozó, mint északi társai, de ami újdonságot hoz, a múltja: a nő – hasonlóan az első részben fontos szerephez jutó árva és/vagy elhanyagolt gyermekekhez – maga is egy pszichiátriai bajokkal küzdő anya lánya, akinek ebből kifolyólag sanyarú gyerekkor jutott, nevelőszülőről nevelőszülőre járt. Így különösen fontos számára a mostani ügy, már csak lelkiismereti okokból is, ezáltal pedig a szerző is igyekszik felhívni a figyelmet ezekre a néma gyerekekre, akiknek a szavát senki nem hallja meg.

Maga az eset eleinte elég szövevényesnek tűnik, az olvasónak nagyon kell koncentrálnia. Nemcsak a nevek rengetegében veszhetünk el könnyen, de a szálak is idővel eléggé összekuszálódnak: a múltban történt események eleinte sehogy sem akarnak beleilleszkedni a képbe, a gyilkos gondolatait olvasva pedig még inkább elbizonytalanodunk. De idővel megtanuljuk mi is kiszűrni a lényeget, és mire a megoldásra fény derül, megnyugodhatunk: minden apró kirakós a helyére kerül. A csattanó pedig elég nagyot üt, nagyobbat, mint az elsőre gondolnánk, sikerült valóban egy csavaros befejezéssel lezárni a történetet.

Összességében egy meglepően jó nyitást kapott ez a sorozat, a folytatást már kíváncsian várom, remélem, az is lesz ugyanilyen jó – ha nem jobb.

Értékelés: 10/8

A sorozat kötetei:

Elfojtott sikoly
Ördögi játszmák
Egy élet ára