Szerző: Németh Levente – Mészáros János
Cím: Voluntas Tua – Legyen meg a Te akaratod! (Királyok és Keresztek 1.)
Kiadó: Enter Studio 98.
Oldalszám: 100

SPOILERMENTES KRITIKA!

A tavalyi év a képregény-rajongóknak igazi Kánaán volt, és egyelőre, úgy tűnik, a 2018-as esztendő is bővelkedik majd a rajzolt formátumú történetekben. (Ha csak nem lesz annyira telített a piac, hogy az idei év hozza magával a bukást is.) Tavaly év végén azonban napvilágot látott egy olyan kötet is, amely színvonalat képvisel, ami nem csak magyar-, hanem világviszonylatban is megállja a helyét.

Az ​Úr 1030-dik esztendeje, valahol a Mosoni-lápon, a Magyar Királyság területén. A dicső Német-római Birodalom fényes páncélú lovagjai végleg beleragadtak az ingoványba. Talán mégsem kellett volna felrúgni a harminc éve tartó békét a magyarokkal néhány koszos, határmenti faluért. De azt már a dicső II. Konrád császár mégsem hagyhatta szó nélkül, hogy István magyar király bejelentette igényét a Bajor Hercegség trónjára, felesége, Bajor Gizella jogán. A legnagyobb európai uralkodó seregeivel betört a Magyar Királyságba, hogy behódoltassa elszemtelenedett szomszédját. De a háború nem alakult a németek tervei szerint.

Németh Levente, a rajzokért felelős alkotó a projekt ötletgazdája és a művészeti vezető. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett tervezőgrafikusként. Volt multiknál Art Director is, de évek óta saját végét, az Enter Studio 98. Grafikai műhelyt vezeti. Munkáival több díjat is nyert, többek között a Magyar Art Directorok Clubjának, az Ezüstgerely pályázatnak egy-egy díját vagy az Aranyrajzszög díjat. A magyar tervezőgrafikát bemutató Graphicum című album létrehozója. Mészáros János, a történet írója pályája kezdetén a hazai video- és filmforgalmazásban dolgozott, szövegíróként és marketingesként, emellett Magyarország és Románia első multiplexének létrehozásában is részt vett. Később management tanácsadással kezdett foglalkozni, számos európai országban volt projektvezető. Első munkája a szórakoztató irodalomban a Királyok és Keresztek képregény forgatókönyvének, valamint a mű alapjául szolgáló, idén tavasszal megjelenő regénynek a megírása volt.

A Királyok és Keresztek, habár első ránézésre (és valljuk be, sokadikra is) képregénynek tűnik, a szerzők inkább képes krónikának titulálják. A megnevezésen azonban kár is lenne vitatkozni, mindkettő megállja a helyét, ahhoz viszont kétség sem fér, hogy a tavalyi év egyik legszebb és legigényesebb hazai kiadványát vehetik kezükbe az olvasók. Maga a külcsín is szemet gyönyörködtető, az album méretű, keménytáblás kiadást órákig lehetne nézegetni, akkor sem unná meg az ember. A borítókép szépségére sincsenek szavak (sőt, kifejezetten sajnálom, hogy az angol változat nem ugyanazzal az illusztrációval jelent meg), és ez az igényesség a kötet egészére igaz.

Németh Levente illusztrációi kiválóan elevenítik meg az ezer évvel korábbi Magyarországot, a tájképekben és a csatajeleneteket – hasonlóan a borítóhoz – simán elnézegetném órákig, ebből a szempontból a kiadvány olyan, mint egy album, amit bármikor elővehetünk újra és újra, soha nem unnánk meg. Az emberalakok ábrázolása is életszerű, egyetlen negatívumként csak azt tudom felhozni, hogy időnként nehéz volt megkülönböztetni a szereplőket egymástól. Igaz, a legtöbbnek igyekeztek minél változatosabb külsőt adni (szakáll, bajusz, hajfonat, stb.), de bizonyos esetekben még ez sem igazán könnyített a helyzeten.

Ehhez igazodik a szöveg egyetlen hibája is, mert abból sem sokszor derül ki, hogy ki és kinek beszél éppen. Így nem egyszer előfordult, hogy vissza kellett térnem, újból el kellett olvasnom részeket, vagy éppenséggel az utolsó oldalakhoz kell lapoznom (itt a nyolc főszereplő arcképét láthatjuk és rövid leírást is találunk róluk), hogy képben legyek. Egyébként mindenképpen dicséretes, hogy a történelmünk egy olyan eseményét választották, amely szerintem a legtöbb magyar ember számára ismeretlen (legalábbis én nem emlékszem, hogy erről részletesen tanultunk volna a középiskolában). A történelmi hitelességről a sorozat honlapján is olvashatunk egy keveset, de nekem egyébként sem lenne tisztem megítélni ebből a szempontból, egyrészt, mert mint említettem, nekem is új volt ilyen részletességel ez a történet, másrészt a történelem sokszor változott az idők során – de ezt talán nem is kell bizonygatni senkinek.

Ami talán még furcsának tűnhet, hogy a címből kiindulva gondolhatnánk, hogy I. Szent István királyunk vagy Imre herceg lesz a főszereplő, de előbbi jóformán csak az első fejezetben jelenik meg (ennek cselekménye egyébként 995-ben játszódik, amikor a besenyők behódoltattak a keresztény vallásnak), a 35 évvel később események magyar vonatkozású hőse pedig Imre. A kötetnek több mint fele azonban a német császár, II. Konrád és annak fia, Henrik szemszögéből íródott, így egy laikus (értsd: külföldi) olvasó azt is könnyen hihetné, hogy ők a történet igazi főszereplői.

Németh Levente és Mészáros János tehát nagy fába vágták a fejszéjüket, személy szerint kíváncsian várom, hogy a továbbiakban milyen epizódok kerülnek elő a magyar történelemből (a sztori innentől kezdve folytatólagos lesz-e, vagy csak egy-egy szeletet ragad ki az uralkodók életéből). A képregényhez egyébként tartozik egy applikáció is, amelyet okostelefonra letöltve, az egyes jeleneteknél többletinformációt is kaphatunk. (Az alkalmazást még nem volt alkalmam kipróbálni, mert saját bénaságom miatt nem sikerült letöltenem, de igyekszem minél hamarabb pótolni hiányosságomat, és beszámolok róla.)

Értékelés: 10/9