Charlie és a Nagy Üveglift

covers_479166.jpgSzerző: Roald Dahl
Cím: Charlie és a Nagy Üveglift (Charlie and the Great Glass Elevator)
Fordító: Borbás Mária (versbetétek: N. Kiss Zsuzsa)
Kiadó: Kolibri Kiadó
Oldalszám: 232

Amikor elbúcsúztunk Charlie/Karcsitól és Vonka Vilmos úrtól legutóbb, épp a kisfiú családjával együtt repültek a Nagy Üvegliftben a híres-neves csokoládégyár felé. A Kolibri Kiadó Roald Dahl-életmű sorozatának ötödik kötetében most visszatérünk hőseinkhez, hogy újabb szédítő kaland vegye kezdetét: ezúttal egészen az űrig!

A Nagy Üveglift ugyanis erre is képes: a kalandok az űrben kezdődnek, ahol az USA által elsőként telepített űrszállóra csatlakoznak rá a szereplők. Charlie nagyszülei hiába könyörögnek, Vonka Vilmos hajthatatlan: minél több mindent akar felfedezni magának. A baj akkor kezdődik, amikor a miniszterelnök és emberei kémek nézik őket, így hamar menekülőre kell fogniuk. Visszatérve a Földre, azon belül is a csokoládégyárba azonban újabb problémákkal kell szembenézniük: Vonka úr fiatalító gyógyszerének hála a nagyszülők mind csecsemőkké változnak, vagy éppen eltűnnek az időben.

Roald Dahl egyik legnagyobb klasszikusa, a Karcsi és a csokoládégyár/Charlie és a csokigyár 1964-ben jelent meg először, a Nagy Üveglift (amely egyben az egyetlen folytatás, amit Dahl valaha írt) pedig 1972-ben. Magyarországon először 1993-ban vehették kézbe a kötetet a gyerekek és szüleik, Borbás Mária és N. Kiss Zsuzsa leleményes fordításában – amit szerencsére a mostani kiadás is megőrzött, pusztán apróbb felújításon esett át a szöveg.

Mint minden folytatás általában, a Nagy Üveglift is kicsit gyengébbre sikeredett, mint az első regény, ugyanakkor ez nem sokat von le az élvezeti értékéből. Ez a történet is hemzseg a dahli agymenéstől, a kiváló szójátékokról már nem is beszélve. Az én kedvenc fejezeteim azok voltak, amelyben a miniszterelnök és dadája szerepelt, mindketten tipikus karakterei a szerző világának. Vonka Vilmos továbbra is úgy viselkedik, mint egy nagyra nőtt gyerek, miközben Charlie igyekszik a felnőttek helyett is helyt állni.

Jelen esetben két történetet is kapunk, amely között szinte semmilyen kapcsolat nincs – a szereplőket leszámítva -, így jogosan lehet olyan érzése az olvasónak, hogy Dahl két kisregény-ötletét gyúrta egybe. Humorban és ötletben tehát most sincs hiány, egyedül a mögöttes tartalom, a mondanivaló hiányzik – pont az, ami miatt az első rész annyira szerethető volt. Ennek a történetnek a célja valóban csak a szórakoztatás, hogy a gyerekek minél többet nevessenek a kalandokon, de ennél többet jelen esetben ne várjunk.

Szóval nem ez a legerősebb Dahl-kötet, de közel sem a leggyengébb. Viszont az életmű tekintetében megkerülhetetlen. És ha már életmű: kíváncsian várom, Dahl melyik regénye jelenik meg legközelebb, ugyanis lassan utolérjük magunkat az újrakiadások tekintetében, örömteli lenne, ha egy eddig, itthon még nem megjelent regény lenne a soron következő.

Értékelés: 10/8

A szerző alábbi könyveiről írtam:

Matilda
A barátságos óriás
Boszorkányok
Fantasztikus Róka úr
Karcsi és a csokoládégyár (Charlie és a csokigyár címmel is megjelent)