A visszatérés

Van Veeteren-sorozat 3.

covers_322615.jpgSzerző: Håkan Nesser
Cím: A visszatérés (Återkomsten)
Fordító: Torma Péter
Kiadó: Animus Kiadó
Oldalszám: 288

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Håkan Nesser - bár A visszatérés című könyve még csak a harmadik, amely megjelent kis hazánkban - a régi motorosok közé tartozik. Ugyanis a Van Veeteren-sorozat első két része (A gonosz arcai, A Borkmann-elv) még 2007-ben, a skandináv krimik robbanásszerű betörése előtt jelent meg - vagy akár mondhatjuk úgyis, hogy Nesser is nagy szerepet játszott az itthoni sikerükben. A szerző 2012-ben látogatott hazánkban, ekkor a kiadó megújult külsővel hozta el nekünk a történeteket, de látszólag ez sem volt elég, hiszen a folytatásra így is több mint két évet kellett várni. 

A legújabb regényben Van Veeterennek és csapatának egy régi gyilkossági ügyben is nyomozniuk kell. Leopold Verhaven, a középtávfutó az ötvenes évek egyik nagy reménye volt, ám doppingbotrányai és korrupciós ügyletei miatt kénytelen volt felhagyni a versenyszerű sportolással. Pár évvel később gyilkossággal vádolták meg, tizenkét éves rabsága után pedig ismételten lecsukták emberölésért. Másodszori szabadulása után senki sem látta, egészen addig, amíg egy óvodás csoport rá nem bukkan egy megcsonkított holttestre a város szélén fekvő erdőben. Megindul a lázas nyomozás, és az eset csak még nagyobb port kavar, amikor kiderül, hogy a test nem másé, mint Verhavené. Van Veeteren eleinte ágyban fekve kényszerül arra, hogy irányítsa a nyomozást, ugyanis súlyos rákbetegsége miatt meg kellett operálni őt. A régi iratokat bújva felsejlik benne a gyanú, hogy talán Verhaven mindkét gyilkosságban ártatlan volt, és az igazi tettes még most is köztünk jár. 

Håkan Nesser 1950 februárjában született a svédországi Kumlában. Eredeti foglalkozása szerint középiskolai tanár, évtizedekig tanított a Uppsalában. Első regénye 1988-ban jelent meg, ezt követte 1993-ban A gonosz arcai, amelyben először tűnt fel híres nyomozója, Van Veeteren. A kötet megjelenésétől kezdve minden évben írt egy-egy újabb regényt, de ezek nem mindegyike szól a morózus főfelügyelőről. Van Veeteren összesen tíz kötetnek a főhőse, szinte mindegyikből készült film is. A visszatérés a sorozat harmadik tagja, 1995-ben látott napvilágot, a TV-filmváltozatot 2001-ben mutatták be Sven Wollter főszereplésével.

Ahogyan a bevezetőben utaltam rá, az igazi skandináv krimi rajongóknak több mint 7 évet kellett várni a folytatásra (az újaknak, vagyis akik nem a kezdetektől követik a különböző szerzőket pedig kettőt). Tény és való, hogy Nesser nem emelkedik ki a társai közül, legutóbbi regényéről én sem tudtam csupa pozitívumot írni, talán ez is az oka a hosszas várakozásnak. Egyébként itt kell megjegyeznem, hogy a cím ebből a tekintetből is remek választás volt, hiszen Van Veeteren most kapott még egy esélyt a nagy visszatérésre. Remélem, ezúttal több sikerrel jár, mert szívesen olvasnék a további nyomozásairól.

Håkan Nesser ugyanis az eddigi legjobb Van Veeteren-regényt írta meg, és biztos vagyok benne, hogy idővel még többet fejlődött és nem véletlen az a nagyfokú lelkesedés a könyvei iránt közel húsz országban, ami körülövezi. Már maga az alapszituáció is érdekes: egy teljesen megcsonkított holttestre bukkannak az erdőben, ami alapján szinte lehetetlen beazonosítani az áldozatot (fejét, karjait és lábait mind levágták). Idővel azonban mégis csak sikerül kideríteni a kilétét, és ez újabb szálakat hoz be a történetbe. A tényleges kérdés tehát nem is az, hogy ki ölte meg Verhavent, hanem, hogy ki helyett ült ártatlanul a férfi (már ha valóban ártatlan volt). Persze, minden mindennel egybefügg, az olvasóban is sok kérdés felmerül, így a nyomozás végig izgalmas, egy pillanatra sem ülepszik le.

A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy Van Veeteren a nyomozás nagy részét a kórházban tölti (úgy nagyjából a kötet kétharmadát), de ezt követően sem tud teljes erőbedobással rajta lenni az ügyön, lévén a gyógyulási idő 4-6 hét. Ettől egyébként külön pikantériát kap a regény, hiszen az olvasó az ágyban fekve is ugyanannyi információhoz jut hozzá, mint a kórházban fekvő főfelügyelő, így ebben az esetben tényleg együttes nyomozásról van szó. A gyilkos személye nem akkora csattanó, mint amilyen A Borkmann-elv esetében volt, de azért nem is lehet kitalálni a kilétét. Ám az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a bűnhődése sem a megszokott, az Egyszer úgyis meg kell halni című regényhez hasonlóan itt is felmerülhet az olvasóban pár morális kérdés a lezárást illetően. Számomra éppen emiatt vált különleges élménnyé a kötet, és emiatt is bízom benne, hogy jövőre újabb kötettel bővül a sorozat hazai kiadása - mert Håkan Nesser úgy látszik minden egyes történetében csavar egyet a megszokott sémán, ugyanakkor mégis egy általános értelemben vett krimivel áll. Olyannal, amit élvezetes olvasni bárhol, bármikor.

Értékelés: 10/9

A szerző eddig megjelent regényei:

A gonosz arcai
A Borkmann-elv
A visszatérés
Nő anyajeggyel
A felügyelő és a csend
Az utolsó csepp