A Főnix Könyvkiadó azért különleges az én szememben, mert igyekeznek jórészt ismeretlen neveket behozni Magyarországra, akikben a legtöbbször nem csalódnak az olvasók. (Mondjuk nálam a könyveik nagy része kimaradt, de a bloggerek egész jó véleményeket írtak róluk, bízom bennük). Az Archívum több szempontból is élvezetes lehet az igazi könyvmolyoknak: nem csak a fantasztikus borító, a titokzatos cím és a remekül eltalálta történet, hanem a könyvtár-szimbólumok miatt is.

Különös hely az Archívum. Minden ember életének egy példánya halála utána ide kerül, ahol az emlékeit őrzik, emberi alakban, de csupán feljegyzésekként tárolják őket. Egyedül a Könyvtárosok tudnak olvasni a Történetekben (vagyis a halottak múltjában), és ők azok, akik rendszerezik és védelmezik őket. A mi világunk, amely kívül esik az Archívumén, az Odaki, a két univerzum között húzódik a sötét és ajtókkal, labirintusokkal védett Sikátor. A tizenhat esztendős Mackenzie négy éve erősíti az Őrzők táborát, nagypapájától örökölve meg az "állást". A lány egy évvel korábban veszítette el az akkor tíz éves öccsét, Bent. A tragédia az egész család életére rányomta a bélyegét, új helyen, új foglalkozással igyekeznek túltenni magukat a megrázkódtatáson. A lány azonban új szobájában kutatva, különleges képességei által rájön, hogy az 1950-es években pont ott gyilkoltak meg fiatal lányt, az esetre azóta sem derült fény. Hamarosan az is kiderül, hogy a felderítetlen bűntény és Archívumban történt zavargások között összefüggés van, Mac pedig elhatározza, kideríti, mi történt több mint hatvan évvel ezelőtt.

Szerző: Irene Adler
Cím: A fekete dáma (Il trio della dama nera)
Fordító: Todero Anna
Kiadó: Manó Könyvek
Oldalszám: 264

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Sherlock Holmes karakterét azóta szerettem meg igazán, mikor ősszel a kezembe került az Anthony Horowitz-féle folytatása, amire még mindig úgy emlékezem vissza, mint a tavalyi év egyik legjobb könyvélményére. Habár azóta már beszereztem a két kötetes összes Holmes-történet, nem jutottam el odáig, hogy el is olvassak belőle legalább egyet is. Az eredeti műnek számos folytatása, továbbgondolása elkészült már, és bizony a gyerekkönyvszerzők is szívesen nyúlnak ehhez a témához, ha krimiről van szó. Kapásból csak magyarul három ifjúsági sorozatot tudok mondani, ami a detektív ifjú korával foglalkozik, ehhez csatlakozott most A fekete dáma, amely a Sherlock, Lupin és én című sorozat első kötete.

A XIX. század leghíresebb nyomozója már gyerekkorában találkozott két nagyon fontos személlyel. Az egyikük a világ leghírhedtebbé vált tolvaja, Arséne Lupin, a másikuk a Holmes-történetekben időnként felbukkanó Irene Adler. Tizenévesként azonban egyikük sem volt későbbi munkájának mestere, így hát szoros barátságot kötnek, amikor Irene a nyarat egy francia városban, Saint-Malóban tölti. Rövid ismeretségük után rögtön egy hullát találnak a tengerparton, zsebében kövek és levél, miszerint a tenger majd elmossa a bűnöket. Ugyanebben az időben rabolják ki a gazdag Martigny asszonyt, akit a lakók csak A fekete dáma néven emlegetnek. A gyerekek nyomozni kezdenek mindkét ügyben, melynek szálai minden jel szerint egybeérnek. 

Szerző: M. C. Beaton
Cím: Hamish Macbeth és a nagy lacazfogás (Death of a Gossip)
Fordító: Loósz Vera
Kiadó: Ulpius-ház Kiadó
Oldalszám: 222

SPOILERMENTES ÍRÁS!

M. C. Beaton neve alig két éve vált ismertté a magyar olvasók előtt, ekkor jelentette meg az Ulpius-ház Kiadó a szerzőnő egyik leghíresebb sorozatát, amelyben Agatha Raisin nyomozásának lehetünk tanúi huszonhárom kötetben (magyarul hamarosan jön a kilencedik). Ám a termékeny szerző nem csupán az idős, önjelölt nyomozóhölgy kalandjaival, hanem a fiatal Hamis Macbethével is megörvendezteti a könnyed krimi műfajának rajongóit. A szintén maratoni hosszúságúra nyúlt széria (eddig huszonnyolc kötet látott napvilágot) első része 1985-ben jelent meg, ezt tarthatjuk most mi is a kezünkben.

John Cartwright és neje, Heather hosszú évek óta üzemelteti horgásziskoláját nagy sikerrel. A tanfolyam egy hétig tart, ezalatt a jelentkezők a legyezőhorgász minden csínját elsajátíthatják. Az új vendégkör - összesen nyolc fő - azonban az eddigi legkülönlegesebb a tanoda életében, annál is inkább, mivel a kurzus közepén holtan találják Lady Jane Winterst. Az ügyben Hamish Macbeth, a harmincas évei közepén járó helyi rendőr kezd nyomozni, ám az ügyet hamarosan átveszik a nagyfejesek, amit az unalmas léthez szokott tiszt nem is bán annyira. Ám mikor a nyomozást vezető felügyelő nyilvános megalázás mellett félreállítja, úgy dönt, saját szakállára folytatja a gyilkos kutatását. Az ügy legfőbb kérdése jelen esetben nem az, hogy kinek volt rá indítéka, hanem, hogy kinek nem, ugyanis az áldozatát mindenki szívből gyűlölte a viselkedése miatt.

Szerző: Moony Witcher
Cím: Morga, a szél mágusa - Alfasia sivataga (Morga, la maga del vento - Il Desrto di Alfasia)
Fordító: Lénárd Csilla
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 424

Az Alfasia sivataga a Morga-trilógia második kötete, éppen ezért igyekszem úgy írni, hogy az első részre nézve se legyen spoileres a kritikám, hátha valaki ezzel a cikkel kezdi a sorozattal való ismerkedést. De mindenki figyelmébe ajánlom az első részről született recenziót, ha kíváncsi a történetre.

A folytatásban a tragédiák után újabb szörnyűségekkel kell hőseinknek megküzdenie. Morga kilenc napig tartó álomba merül, hogy a Vyomaga segítségével kapcsolatban tudjon lépni elhunyt szerettével, aki a küldetése során így végig mellette lesz. Ez alatt Eremia, a Fehér Papnő igyekszik fenntartani a látszatot Okrad, a Nagy Medonio előtt, aki most már rájött, hogy az emberi DNS-sel rendelkező személy nem más, mint Morga, egyik hűségesnek hitt fharjának a szerelemgyereke. Miután Morga visszatér álmából, meg kell keresnie a Secunda Chartum Psichát, a Föld Szent Kódjának második darabját, ám ugyanakkor az egész bolygóval is szembe kell néznie, ugyanis Okrad közzétett egy kiáltványt, amelyben őt és barátait közellenségnek minősíti. 

Réti László legújabb regényéről, A parfümőrről alig pár hete jelent meg az oldalon egy cikk, a szerző stílusa és az íráshoz való hozzáállása személy szerint nagyon bejött, így hamar kézbe vettem a Kaméleon című könyvét is, amely ezúttal Cameron Larkin, nyugalmazás előtt álló őrmester életveszélyes és izgalmas kalandjait tartalmazza.

Apagyilkosság, egy vigaszt kereső özvegy, egy sajnálatra érdemes ifjú gyilkos, egy jégcsap kedvességű ügyvédnő, és egy komoly mellbőséggel megáldott ügyésznő. És ez még csak a kezdet. Cameron Larkin őrmester, a cinikus gyilkossági detektív egyáltalán nem hőstípus. Johnny Walker legjobb barátja, megcsömörlött mindentől és mindenkitől. Egy sajnálatos baleset miatt elege lesz a nyugati-parti metropoliszból, és sok év után hazatér álmos szülővárosába, Great Fallsba, hogy a nyugdíjig még hátralévő szolgálati idejét Montana varázslatos hegyvidékén húzza ki, ahol már az is rossz évnek számít, ha tizenkét hónap alatt két gyilkosság történik. Már erősen közeledik a nap, amikor Larkinnak a féléves kényszerpihenő végén munkába kell állnia a régi akadémiai barát által vezetett helyi rendőrségnél, ám váratlanul idő előtt fejest kell ugrania a munkába a járvány tizedelte rendőrség kisegítése miatt. A nyomozásról nagyon hamar kiderül, hogy korántsem rutinügyről van szó.

A Ciceró Könyvstúdiónál az idei Könyvfesztiválra két igazán különleges történet látott napvilágot: az egyik A lány, aki körülhajózta Tündérföldet címet viselő meseregény, a másik, a világ egyik legszebben megírt fantasyje, Az utolsó egyszarvú ünnepi utánnyomása. Igaz, kicsit sokáig tartott, míg e kettő remekműről össze tudtam szedni a gondolataimat, de talán sikerül egy hozzájuk méltó kritikát írnom.

Erre a könyvre Lobo oldalán figyeltem fel, amikor még csak pár sort írt róla a megjelenés kapcsán. Kiderült, hogy ez volt az egyetlen olyan könyv, ami nem az erotika vagy a YA kategóriában lett toplista-első, így ennyi elég is volt, hogy érdeklődni kezdjek iránta. Tovább olvasgatva a fórumokat, cikkeket, megtudtam, hogy nem más ez, mint pszichothriller és állítólag abból is a jó fajtából. Tudvalevő, hogy én mennyire oda meg vissza vagyok az ilyen típusú regényekért (habár volt már rá példa, hogy egy-kettő engem is megviselt), így nem is kérdés, hogy a Könyvfesztiválon melyik volt az általam leginkább várt kötet.

Nick és Amy az ötödik házassági évfordulóját ünnepli, pontosabban ünnepelné, ha a feleségnek nem tűnt volna nyoma egyik napról a másikra. A rendőrség arra gyanakszik, hogy Nick keze van a dologban, így a férfinak nem csak az aggodalom, hanem az ártatlanságának bizonyítása miatt is minél hamarabb elő kell kerítenie nejét. Miközben tanúi lehetünk az ő nyomozásának, bepillantást nyerhetünk Amy korábbi éveibe, amit naplójában rögzített. Kiderül, hogy nem is volt annyira boldog az életük, mint amennyire első ránézésre tűnt, főleg, mivel egyikük betegebb elme, mint a másik.

Szerző: Kaszás Görgy
Cím: Amit a tehenekről / békákról / lovakról / orrszavúkról feltétlenül tudni kell
Illusztrálta: Elek Lívia
Kiadó: Animus Kiadó
Oldalszám: 32 / kötet

Kaszás György és Elek Lívia humoros könyvsorozatát talán senkinek nem kell bemutatni, hiszen az 1990-es években közel húsz kötet látott napvilágot. Az Amit a dolgokról feltétlenül tudni kell egyes kötetei arra vállalkoznak, hogy mindent megtanítsanak az arra fogékonynak az adott állatról, ami elengedhetetlen akár egy kvízműsor, akár egy hétköznapi társalgás során – persze csak annyira vegyük komolyan őket, mint ahogyan ők komolyan gondolták ezt az egészet.

Gyerekkoromban nagyon szerettem a szerzőpáros könyveit, többször is kikölcsönöztem őket a könyvtárból. Igaz, nálunk csak alig pár rész volt, így nem is tudtam, hogy ilyen népszerű volt anno a széria, hogy több mint 15 kötet jelent meg. Az Animus idén úgy döntött, hogy előveszi a sorozatot, és a korábbi részek újrakiadása mellett vadonatúj állatokkal bővítik a gyűjteményt. Így jelenhettek meg újból a békákról és az orrszavúkról szóló könyvecskék, viszont a tehenekről és a lovakról most először olvashatunk ilyen formában.

Habár a Könyvhét jóval nagyobb múltra tekint vissza, mint a Könyvfesztivál, meg a kritikusok és a hozzáértők is nagyobb eseménynek tartják, nekem még mindig utóbbi viszi a prímet. Szerencsére a kiadók nem értenek egyet velem, így általában az igazán nagy durranásokat nyár elején jelentetik meg. Mivel lehetetlen lenne egy posztban felsorolni az újdonságokat (főleg, ha csak az általam kedvelt kiadókat nézzük), ezért egy hosszadalmas cikksorozatban mutatom be, mik várhatók a könyvünnep alkalmából. Legelsőnek az Animus Kiadó könyveit veszem górcső alá, némelyiknél a személyes véleményemet is olvashatjátok.

Szerző: Georges Simenon
Cím: Maigret és a flamand lány (Chez les flamands)
Fordító: Ertl István
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 126

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Az Agave Kiadó az idei évben sem hagyja Maigret nélkül a rajongókat, ezúttal is egy, magyarul még nem olvasható történettel örvendeztették az olvasókat.

Maigret felügyelő egy rokonának kérésére Givet-be, a belga határ mentén fekvő kisvárosba utazik, hogy segítségére legyen a Peeters családnak. A gazdag kereskedő famíliát azzal gyanúsítják, hogy elrabolták és megölték Germaine kisasszonyt, aki három évvel ezelőtt szült gyermeket leányanyaként a család egyetlen fiának Joseph-nek. A fiatal ügyvédtanonc lesz az első számú gyanúsított, az izgatott helyi rendőrfőnök már le is tartóztatná, azonban Maigret érzései azt sugallják, hogy valami egészen más áll a háttérben.

Szerző: Jodi Picoult
Cím: Egyszerű igazság (Plain Truth)
Fordító: Bihari György
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám: 484

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Alig két évvel ezelőtt vettem kezembe az első Picoult-regényemet, és nem sok időnek kellett eltelnie, hogy a rajongójává váljak. Szerencsére a 2013-as év sem múlt el a népszerű írónő újabb könyve nélkül, sőt, a hazai olvasók örülhetnek, ugyanis idén két új kötettel örvendezteti meg az olvasókat a megújult Athenaeum Kiadó. Az egyik a múlt héten megjelent 2000-es Egyszerű igazság, a másik a legfrissebb írása, ami egyelőre a Vezeklés címet viseli. 

Ellie Hathaway sikeres ügyvédnek számít, ám mint mindennek, a hírnevének is ára van. Hosszú évek alatt jutott el arra a szintre, hogy képes lelkiismeret-furdalás nélkül gyilkosokat, pedofilokat védeni és elérni, hogy felmentsék őket. Harminckilenc éves korára azonban összezavarodik, magánéleti és szakmai problémái egyaránt aggasztják. Ekkor keresi fel egyik legjobb barátnője, hogy vállalja el egy tizenéves lány, Katie Fisher védelmét, akit azzal gyanúsítanak, hogy újszülött gyermekét rögtön a szülést követően megfojtotta, és magára hagyta az istállóban. A lány váltig állítja, hogy semmi köze a csecsemőhöz - sem felmenői oldalról, semmint a gyilkosa. Az eset talán nem is lenne olyan bonyolult, ám Katie egy amis közösség lelkes tagja, ami több problémát is felvet a nyomozás során. Hogy jobban megismerje ügyfelét, Ellie úgy dönt, beköltözik a Fisher család házába, ám ekkor még nem is sejti, hogy mire vállalkozott.

Maggie Stiefvater az egyik legkedveltebb YA-szerző hazánkban, ezt bizonyítja, hogy rövid időn belül már a harmadik sorozata lát napvilágot. A Tündérdallam első kötete, a Lament - A Látó szerelme hosszas várakozás után a Könyvfesztiválra jelent meg, a folytatás (Ballada - A holtak éneke) június elejére, a Könyvhétre várható. 

Hát nem tudod, mi történik a Látóval, aki nem tud uralkodni a tündérnépen? A mindössze tizenhat éves Deirdre Monaghan bámulatosan tehetséges zenész. Hamarosan rá kell azonban döbbennie, hogy Látó is – különleges tehetsége képessé teszi, hogy saját szemével láthassa a mágikus erejű tündéreket. Deirdre egy szép napon váratlanul arra eszmél, hogy fülig beleszeretett egy Luke nevezetű titokzatos srácba, aki mintha a semmiből robbant volna be addig teljesen hétköznapi életébe. Ám a fiú iránta mutatott élénk érdeklődése egyszerű nyári románcnál talán sokkal sötétebb szándékot takar. Amikor felbukkan a színen Aodhan vészjósló alakja, aki a tündérkirálynő halált hozó parancsát hozza, Dee hirtelen a tündérvilág forgatagának kellős közepébe csöppen. Az érzelmektől fűtött hatalmi játszma kereszttüzében pedig ott áll Dee mellett komolytalan, ám végletekig hűséges legjobb barátja, James is. Bár Deirdre azt kívánta, bárcsak ne várna rá még egy végtelenül unalmas nyár, talán mégsem egy több száz esztendős tündérkirálynővel vívott csata volt az, amire igazán vágyott.

Szerző: Nemlaha György
Cím: Híres operettek - Cigányszerelem
Kiadó: Kossuth Kiadó
Oldalszám: 52

A Kossuth Kiadó által útjára indított Híres operettek sorozat a tervezett ütemben, kéthetente bővül egy-egy újabb kötettel. A széria ötödik tagja Lehár Ferenc Cigányszerelem című darabját veszi górcső alá, tüzetesebben is megismertetve a rajongókkal a mű keletkezésének történetét. 

Valahol Erdélyben, egy magyarok, románok és cigányok lakta területen él Zórika, Dragoján Péter vidéki földbirtokos lánya, és esküvőjére készül a szomszéd gazdag paraszt fiával, Gáborral. A ceremóniára azonban váratlanul betoppan Józsi, Zórika gyerekkori szerelme, aki a közeli cigánysor viskóiból verekedte fel magát egy vidéki város elsőszámú prímásává. A tervezett házasságot elsöpri a régi szerelem, és Zórika minden társadalmi elvárást felrúgva megszökik Józsival, hogy kövesse őt a cigánytáborba. A szökést nem csupán a megszégyenült örömapa és az elhagyott vőlegény nézi rossz szemmel, hanem Józsi korábbi szeretője, Ilona, a vidéki primadonna is, aki attól sem riad vissza, hogy hívatlanul megjelenjen Dragoján Péter birtokán…

Szerző: Jo Nesbø
Cím: Szeleburdi világvége (Doktor Proktor og verdens undergang. Kanksje.)
Fordító: Petrikovics Edit
Kiadó: Kolibri Kiadó
Oldalszám: 432

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Jo Nesbøről sok minden elmondható, de az, hogy egysíkú lenne, abszolút nem igaz. Eleinte futballistának készült, de egy sérülés következtében le kellett tennie erről a tervéről. Siránkozás helyett keresett magának más foglalkozást: könyveket ír és egy zenekar alapító tagja. Ha mindez még nem lenne elég, regények terén is sokoldalú: írt már krimit (ugyebár neki köszönhetjük a világhírű Harry Hole-sorozatot), akcióregényt (Fejvadászok), gyermeki szórakoztatására pedig megalkotta Doktor Proktor alakját, akinek kalandjait eddig három kötetben ismerhettük meg. 

A legújabb részben hőseinknek igen veszélyes egyedekkel kell megküzdeniük. A gonosz és helyesen írni nem tudó holdkaméleonok elfoglalják Oslót, megbabonázzák az embereket, majd arra kényszerítik őket, hogy támadják meg Dániát. Vezetőjük, Jodolf Sztáler, aki célként tűzte ki maga elé, hogy minden élő embert az uralma alá hajt, hogy aztán gofrisütőben végezzen velük. Mi az, ha nem világvége? Hőseinknek, az apró termettel, ám annál nagyobb egóval rendelkező Bullenak, az okos Lisének, a feltaláló doktor Prokornak és a csapathoz frissen csatlakozó Strobe tanárnőnek, valamint Gregornak a békaembernek egyedül kell felvenni a harcot az egész emberiség ellen. Úgy tűnik, egyetlen reményük a norvég király, aki azonban szívesebben fejt keresztrejtvényt (még ha nem is ért hozzá), minthogy az ország sorsával törődjön. 

David Mitchell neve korábban sem volt teljesen ismeretlen a magyar olvasók előtt, hiszen Szellemírók c. könyve nálunk is nagy sikert aratott. Hazánkban másodikként megjelent regénye, a Felhőatlasz a kötetből készült filmmel együtt került a polcokra. Sikere vitathatatlan, hiszen mind a kritikusok, mind az olvasók szuperablativuszokban beszélnek róla, alig pár hónappal később már után kellet nyomni.

A Felhőatlasz történetét nehezen lehet leírni, hiszen annyira komplex, hogy egy alig pár mondatos összefoglalás értelmetlen próbálkozás lenne, a több oldalas recenzió meg nem hiányzik senkinek. Maga a regény hat, különböző korban és helyen játszódó történet füzére, amelyek stílusukban, műfajukban is eltérnek egymástól, mégis egy egészet képeznek. Jól megfér egymás mellett itt az útinapló, a levélregény, a krimi és az utópia – kockázatos vállalkozás volt ez Mitchell részéről, de bejött. Az összetettséget tovább fokozza, hogy a kötet feléig szép fokozatosan bontja le a szerző a történetet, haladunk egyre mélyebbre, ismerjük meg a szereplőket, akik hol reinkarnálódnak, hol új szereplőként bukkannak fel, majd ugyanezeket a rétegeket szépen visszapakolja, míg végül visszajutunk az eredeti történethez, de ekkora már az olvasóban összeáll a teljes kép. A végén persze nem győzünk csodálkozni a szerző zsenialitásán és képzelőerején. A Cartaphilus-kiadás különlegessége, hogy minden egyes történetet más és más fordító ültetett át magyarra, ez a sajátos megoldás még inkább segít abban, hogy elkülönítsük egymástól az egyes fejezeteket.

Szerző: Sir Steve Stevenson
Cím: Agatha nyomoz - A fáraó rejtélye (Agatha Mystery - L'Enigma del Faraone)
Fordító: Ungváriné Simon Nóra
Kiadó: Manó Könyvek
Oldalszám: 140

SPOILERMENTES ÍRÁS!

A Manó Könyvek egészen a tavalyi évig az óvódás és az alsó tagozatos korcsoportot célozta meg könyveivel. 2012-ben a tinédzserekre is kiterjesztette a célcsoportját, ekkor jelent meg a Lélektársak - Sky című young adult regény. Az idei Könyvfesztiválra két további sorozatot mutattak be a hazai olvasóknak: a Sherlock, Lupin és én a világ leghíresebb detektívjeit hozza össze, az Agatha nyomozban pedig egy tizenkét éves kislány ténykedéseiről olvashatunk.

Larry, a Sólyomszem Detektív Iskola tanulója, ám hiába ért a technikai kütyükhöz, lustasága miatt félő, hogy elbocsátják az intézményből. Kap egy utolsó esélyt: ha megtalálja az Egyiptomban ellopott agyagtáblát, továbbra is a suli tanulója maradhat. Larry unokatestvére, Agatha segítségét kéri, aki azonnal igent mond a felkérésre. A tizenkét éves lány minden álma, hogy egyszer a világ legjobb krimiszerzője legyen, éppen ezért már gyerekkorában el kezdett foglalkozni rejtélyes ügyek felderítésével. A két gyerek az óriás méretű, ám annál jószívűbb ex-ökölvívó Mr. Kenttel és a kifinomult szaglású macskával, Watsonnal együtt azonnal Egyiptomba repül, hogy megfejtse az ellopott tábla rejtélyét. A tét nem kicsi: ugyanis az agyagtáblán lévő feliratok alapján lehet megtalálni egy elveszett sírt.

Tartja a mondás, és ehhez tartotta magát az Ulpius-ház Kiadó is, aki három új magyar regénnyel képviseltette magát a Könyvfesztiválon. (Az Ördöggörcsöt szándékosan nem vettem ide, mivel az utánnyomás volt.) A krimi, a romantika és az erotikus thriller rajongói örülhettek, hiszen a műfaj legnépszerűbb hazai szerzői jelentkeztek egy-egy friss művel.

Kezdjük mindjárt egy könnyedebb műfajjal. A történelmi romantikus regények hazai nagymestere, Fábián Janka immár nyolcadik kötetével képviseltette magát a Fesztiválon. Az Adél és Aliz a múlt század húszas-harmincas éveibe kalauzolja el az olvasót. Az Erzsébet Lányiskola és Kollégium két új növendéke szöges ellentétei egymásnak: Adél makacs, önfejű, éles nyelvű, Aliz a vidéki ember naivitásával és jól neveltségével van felruházva. Az ellentétek már pedig vonzzák egymást, így a két lány hamarosan barátokká válik, kapcsolatuk idővel azon is túllép. A történelem (a Kommün végnapjai, a húszas évek konszolidációja, a frankhamisítási botrány, a gazdasági világválság) azonban ismét közbeszól, a szereplők magánéletére igen nagy hatást gyakorol. Egy régi gyilkosság - amelynek a kötet elején mi is tanúi lehetünk, ez jól meg is hökkenti az olvasót - évekkel később is árnyékként követi a hőseinket, egészen addig, míg el nem jutunk a könyv tragédiáktól sem mentes végéig.
Fábián Janka most is, csak úgy mint többi regényében, remekül eltalálta a kor hangulatát, erre erősítenek rá a mellékszerepben feltűnő valós személyek (például Horthy). A két világháború közötti komor atmoszféra rányomja bélyegét a szereplők viselkedésére, ám mégsem ez jelenti a történet fővázát. Ugyanakkor a szerző tökéletes érzékkel csempészte be a szálak közé a híres frankhamisítási botrányt, vagy a gazdasági világválságot. A történet alapkoncepcióját leginkább Szabó Magda Abigéljéhez lehet hasoníltani: a városi és a vidéki ember szembeállítása, a kezdetben ellenszenves, később baráti kapcsolatot ápoló diákok, a lánykollégiumok hangulata, valamint a lightos lányregény búskomor hangulatba való átcsapása jellemző mindkét műre. Ugyanakkor számos ponton különbözik is attól, így az olvasónak biztosan nem lesz olyan érzése, mintha már olvasta volna ezt a könyvet. A kollégium lakói számára egyik legfontosabb beszédtéma a szerelem, ebben jut nagy szerephez a fiatal Nagy Iván, az iskola kertésze, aki egyetlen férfiként él a diákszálló falai között. Gyorsan pörgő, könnyen szerethető történetet kapunk, amelynek ott a helye a műfaj minden rajongójának a polcán.
Fábián Janka: Adél és Aliz, Ulpius-ház Kiadó, 2013, 332 oldal, 3499 Ft

A HVG Kiadó tavaly év végén indította útjára a HVG Okoskönyvek sorozatát, amelynek célcsoportja a 8-14 éves korosztály. Az itt megjelenő könyvek minden esetben egy-egy tudományt járnak körbe, játékos feladatokkal, könnyed, érthető szöveggel és színes képekkel. 2012-ben négy kötet látott napvilágot, idén két újabb résszel bővült a széria, és a továbbiakban is várhatók újabb részek. A mostani cikk két könyv ismertetését tartalmazza.

Robert Winston Evolúció könyvében Darwiné és a genetikáé a főszerep. Az első oldalakon megismerkedhetünk a különböző teremtéstörténetekkel, majd egy kronológiai vonal segítségével egészen 1859-ig, A fajok eredet megjelenésig nyomon követhetjük az egyes elméleteket. A következő nagy rész Darwinnal és az általa felállított tézisekkel foglalkozik. A gyermeki kíváncsiságnak megfelelő mértékben ismerkedhetünk meg a tudós élettörténetével, nem egyszer humoros írások és illusztrációk teszik érdekesebbé a kisiskolások számára az olvasást. Játékos feladatok, tesztek és kísérletek útján még közelebb kerülhetünk az evolúcióhoz, mind tudományhoz. A harmadik részben a genetikával foglalkozik a szerző: tanúi lehetünk egy képzeltbeli párbeszédnek Mendel és Darwin között, házi praktikák segítségével megvizsgálhatjuk a saját DNS-ünket, bepillantást kapunk az öröklés rejtelmeibe, sőt a klónozós és a dinoszauruszok is fontos szerephez jutnak. Az utolsó fejezet az evolúció történetét meséli el egészen a kezdetektől, vagyis 4000 millió évre visszamenőleg. 

Johnny Ball írta a Matekmágusok c. kötetet, amely - ahogyan a nevéből is következtetni lehet rá - a számtan rejtelmeibe kalauzolja el a gyerekeket. A könyv három nagy részre oszlik, ezen belül három korszakról mesél: a kezdeti időkről, a felfedezések koráról és a modern korról. Egészen az ókorig visszautazunk, hogy lássuk, milyen jelentőséget tulajdonítottak az égi testeknek, az évszakoknak, hogyan végeztek különböző méréseket a földeken, hogyan épültek meg a legtökéletesebb piramisok, valamint egy-két görög tudóssal is megismerkedünk. Láthatjuk, milyen egyszerűen fel lehet építeni a Colosseumot 10 lépésben, végezetül nap- és csillagórát is készíthetünk. A második rész a XV. századdal veszi kezdetét, Kopernikusz életútjával, majd Kepleren, Galileien, Newtonon keresztül egészen James Cookig jutunk, vele együtt pedig egy kis tengeri kalandra is hivatalosak vagyunk. Az utolsó fejezetben a ma használatos mértékegységekkel és mérőeszközökkel kerülünk közelebbi viszonyba. Az elektromosság, a fény, a hőmérséklet, a nyomás és a frekvencia is kap 2-2 oldal ismertetőt, zárásként pedig néhány humoros történetet és elméletet kapunk. 

Az én gyerekkoromban a Mi Micsoda-sorozat volt a közkedvelt a korombeliek között, emlékeim szerint ez volt az egyedüli népszerű tudományos gyerekkönyv sorozat. (Abszolút nem ide tartozik, de én ennél is jobban szerettem a Mítoszok és legendák-könyveket) Nem mondom, hogy hiánypótló a HVG által indított sorozat, mert - bár nem követem figyelemmel az ilyen típusú könyvek megjelenését, de nagyjából látom, hogy - ma már számos olyan kötet lát napvilágot, amely a tudományhoz szeretné közelebb vinni a gyerkőcöket. Mégis, ennek ellenére ajánlom, hogy a HVG Okoskönyvek ott legyenek minden háztartás polcán, mert valóban olyan témákat dolgoz fel, amely érdekli a gyerekeket (habár a korosztállyal némely esetben vitatkoznék, szerintem kicsit nagyobbaknak adjuk oda), és teszi mindezt élvezetes stílusban. Ahogy a fentiekből is látható, igen alaposan végigjárják a szerzők az adott témát, átfogó képet adva ezzel az adott tudományágról. Egy-két karikatúra is helyet kapott az egyébként igényes kivitelezésű könyvben, ez, és a humoros történetek és kísérletek, játékok garantálják, hogy a kisiskolások ne unják meg az olvasást. Közös olvasásra is kiválóak a kötetek, mert bizony - szégyen, nem szégyen - még nekem is tudott újat mondani egy-két rész.

Robert Winston: Evolúció, ford. Zöldei Andrea, HVG Kiadó, 2012, 96 oldal, 2990 Ft
Johnny Ball: Matekmágusok, ford. Pásti-Kovács Nóra és Zöldei Anikó, HVG Kiadó, 2012, 88 oldal, 2990 Ft

Szerző: Nataša Dragnic
Cím: Minden nap minden órájban (Jeden Tag, jeden Stunde)
Fordító: Szakál Gertrúd
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 264

A blog rendszeres olvasói tudhatják, hogy leginkább a krimi-thriller, valamint a fantasy irodalom termékei dominálnak az oldalon, ezekről születik a legtöbb írás. Időnként azért jól esik "kikapcsolódni", és kipróbálni egy új műfajt, így nagy ritkán egy-egy sci-fi vagy romantikus regény is becsúszik, mint ahogy a mostani Könyvfesztiválos felhozatal során is történt. 

Dora és Luka egy horvátországi, tengerpart mentén elhelyezkedő faluban ismerkedtek össze. Gyerekként elválaszthatatlanok voltak, ám mikor a kislány családja Franciaországba költözött, barátságuk megszakadt. Tizenhat évvel később újra találkoznak: Luka híres festőként látogat el Párizsba, ahol egy kiállításon összefut Dorával, aki éppen ekkor készül első főszerepére a színházban. Mindketten felrúgják addigi kapcsolatukat, hogy együtt lehessenek, ám három hónappal később Lukának vissza kell térnie hazájába. Megígéri Dorának, hogy visszatér hozzá, ám amint hazaér, egy váratlan hírnek köszönhetően nem jelentkezik többé. A nő elutazik, hogy kiderítse, miért hagyta cserben szerelme, ám Horvátországban csak a csalódások sorozata vár rá.

Szerző: Isaac Marion
Cím: Eleven testek (Warm Bodies)
Fordító: Nagy Gergely
Kiadó: Libri Kiadó
Oldalszám: 312

A blog régebbi olvasói tudhatják, hogy a zombikkal elég szkeptikus vagyok. Nagy ritkán, ha a kezembe kerül egy-egy kötet, elolvasom az élőhalottak kalandjait, de hosszabb távon a legtöbb ilyen regény untatni szokott, mert a szerzők nem tudnak újat mutatni. Azonban körülbelül két hete egy huzamban megnéztem a BBC által készített három részes In the Flesh tv-sorozatot, amely új megközelítésben tárta elénk az élők és a halálból feltámadtak kapcsolatát. Isaac Marion regényéről pedig csak jót olvastam, a legtöbb kritika azt emelte ki, hogy a szerző szintén más értelmezést ad a létezésüknek, így adtam egy esélyt a könyvnek.

R egy zombi, akinek nincsenek emlékei, sem érzései. Korábbi életéből semmire sem emlékszik, így a nevét sem tudja megmondani, épp úgy, ahogyan sorstársai sem. Egy nap az Elevenek, vagyis az élő emberek egy csapatával futnak össze, R pedig megöli Perry Kelvint, majd lakmározni kezd belőle. A zombik, ha mások agyát megeszik, képesek lesznek átvenni emlékeiket, érzéseiket, ha csak rövid ideig is. Így ismeri meg R Julie-t, Perry egykori kedvesét, aki szintén jelen van az összecsapásnál. Élőhalott főhősünk magával viszi a lányt a lakhelyére, és bár maga sem érti, pontosan hogyan, de szeretne megváltozni miatta. Hamarosan Julie is kedvesebben kezd viselkedni megmentőjével, idővel pedig több is kialakul közöttük.