Jo Nesbø (1960- ) ígéretes labdarúgó-tehetségként indult, de a profi karrierről egy térdsérülés miatt le kellett mondania, amit a későbbi olvasói valószínűleg az egekig magasztalnak. Érettségi után szerződéses katonának állt, majd Bergenben közgazdász diplomát szerzett, s néhány évig pénzügyi elemzőként dolgozott. Országosan ismert azonban zenészként és szövegíróként lett, együttesének albumai többször vezették a norvég sikerlistákat. Többek között az ő nevéhez fűződik Norvégia egyik legsikeresebb regényfolyama, a tíz kötetből álló Harry Hole-sorozat, amely teljes egészében elérhető magyarul. De ugyanígy nagy népszerűségnek örvend a fiatal olvasók körében, a Doktor Proktor pukipora mind a négy kötetében képes megcsillogtatni varázslatos, humoros és egyben nagyon beteges oldalát. És nincs ez másképp legfrissebb regényében sem, A fiúban, amely nem sokkal a norvég megjelenés után a hazai boltok polcára is felkerült. 

Amit legelső sorban tudni kell a regényről, hogy ez kivételesen nem egy sorozat nyitókötete, hanem egy teljesen önálló sztori. Így tökéletes ismerkedési lehetőség lehet azoknak, akik eddig ódzkodtak a szerzőtől. Annál is inkább, mert A fiúban mindaz megtalálható, amiért az olvasók szeretik Nesbøt. Izgalmas és fordulatos történetvezetés, tele váratlan fordulattal, amelyek olvasatán az ember legszívesebben hangosan káromkodna egyet, ha nem lenne kultúrlény. Emellett a remekül megalkotott és életre keltett karakterek, akiket - szokás szerint - a bosszú vezérel. (Nesbø szinte mindegyik regényében ez a fő mozgatórugó - hol a gyilkosé, hol a főhősé.)

A főszereplő Sonny elsőre eléggé unszimpatikussá válik: kőkemény drogos, aki képes egy olyan gyilkosságért ülni, amelyet nem is ő követett el, csak hogy megkapja a napi adagját. Ugyanakkor elég hamar megszereti őt az olvasó, mert Nesbø egyúttal azt is megmutatja, hogy mi juttatja idáig az embert, és minden cselekedet értelmet nyer (még ha morálisan lehet is vitatni egy-két lépést). A háttérben ott van egy család széthullásának a története: Sonny előtt fényes karrier állt, mint birkózó, ám apja öngyilkossága után darabjaira hullt az élete. Egyetlen rossz döntés képes megváltoztatni emberek életét: Sonny a drogba, anyja az alkoholba menekült a fájdalom elől. Ám nem is Nesbøről lenne szó, ha már az alapszituáción nem csavarna egyet, hiszen kiderül, hogy az apa mégsem saját kezével végzett magával, hanem megölték őt. Innentől kezdve pedig Sonny előtt is új cél lebeg: megtalálni apja gyilkosát és revansot venni rajta. Ugyanakkor akárcsak Hole-nak, Sonnynak is meg kell küzdenie a saját démonaival: a függősége ugyanis eléggé megnehezíti a nyomozását.

Jó skandináv szokáshoz hűen nem csak a főszereplők megkeseredett emberek, akiknek az élete jóformán romokban hever, hanem a többi karakterben is megtalálható a mocsok, a szenny. A rendőrök korruptak, akik egykori társuk halálának igazi körülményeit is el akarják hallgatni önös érdekek miatt, de a többi szereplő is mintha az alvilág bugyraiból kelt volna életre. Éles társadalomkritikája van a könyvnek, de ez szinte az összes Nesbø-kötetre igaz.

Zárszóként annyit mondanék, hogy bár nem kifejezetten karácsonyi hangulatú a könyv, de aki kedveli a kicsit sötétebb krimiket, thrillereket, azok biztosan örülni fognak, ha ezt a regényt találják a fa alatt.