Szerző: John Cure
Cím: Hontalan lelkek
Kiadó: Mogul Kiadó
Oldalszám: 416

SPOILERMENTES ÍRÁS!

A gonosz új arca után viszonylag hamar sikerült hozzájutnom a következő John Cure-kötethez. A Hontalan lelkek korábban már megjelent egyszer, ám a szerző újból elővette és leporolta a sztorit, hogy aztán ismét magánkiadás útján jutassa el a nagyközönséghez.

Clive Wallace feleségével és két gyermekével él a festői kisvárosban, Edgar’s Hillben. Pontosabban a kisváros csak addig volt festői, amíg egy évvel korábban furcsa gyilkosságsorozat nem ütötte fel a fejét. Pár gyereknek nyomtalanul eltűnt, szüleiket pedig brutálisan meggyilkolták. A gyilkost soha nem kapták el. A kegyetlen öldöklés azonban most újból kezdetét veszi, így már az FBI emberei is megérkeznek a helyszínre, hogy Jack Homa seriff közreműködésével megoldják az ügyet. Amikor Clive nagyobbik fia, Tim is eltűnik, a férfinak vissza kell térnie sötét múltjának egy elfeledett korszakához. És a titokzatos gyerekdal újból felcsendül

A John Cure álnév egy magyar szerzőt, Győrffy-Kiss Józsefet takarja. A szerző első regénye, a Hontalan lelkek 2007-ben jelent meg (mondjuk azt nem tudom, hogy a moly.hu adatai szerint a kiadás éveként miért 1999 szerepel), amely elméletben azonnal meghozta a sikert az író számára. Ennek ellenére az új kiadásra tíz évet kellett várni, és eközben a szerző megjelentett másik két könyvet: az általam már olvasott A gonosz új arcát, valamint A fekete esernyős férfit. A Hontalan lelkek folytatása, Rekviem egy halott lányért címmel idén októberben érkezik a könyvesboltokba.

Megvallom, nagy bajban vagyok ezzel a kötettel. Habár ez a szerző első regénye (legalábbis ami nyomtatásban megjelent), ugyanakkor saját bevallása szerint is megvoltak a történetnek a maga gyermekbetegségei, így közel háromezer bekezdést javított az újrakiadás során. Ez a regény talán éppen ezért határozottan jobban sikerült, mint A gonosz új arca. De sajnos ez nem túl nagy dicséret, mert ez a történet is hasonlóan teli van klisével, a karakterek abszolút nem élnek, a várt rettegés pedig messze elmaradt.

Talán a történet eredetiségének hiányát lehetne legkevésbé felróni a szerzőnek. Tipikus ’90-es évekbeli horror (a sztori is 1999-ben játszódik, de ugyancsak fel kell tennem a kérdést, hogy ha a cselekmény nem indokolja, akkor miért kell egy 2007-ben kiadott könyvnek ezt a korszakot választania), amelynek a fordulatai abszolút semmi meglepőt nem tartogatnak. Az írónak leginkább a fülszöveg megírásakor kellene odafigyelnie arra, hogy ne mesélje el a sztori 75%-át a hátlapon, mert így gyakorlatilag élvezhetetlen lesz a történet. Nem mintha egy rutinos olvasó nem rakná össze a képet körülbelül 40 oldal elolvasása után, főleg mivel a regény felépítése is rossz, bizonyos információkat túl hamar megkapunk, utána meg már hiába próbál titkolózni és misztikusnak tűnni, sajnos nem sokat ér el vele.

De mint írtam, még a sztori nem is lenne gáz, ha csak ennyi lenne, mert azért lássuk be, a horrorfilmek 90 %-a ugyanarra a sémára épül. A filmeknél egy remekül megválasztott színész, a könyveknél meg a remekül felépített karakterek tudják megmenteni általában az egészet attól, hogy ne feledkezzünk meg egy hét után teljesen a könyvről. Itt sajnos ezekből is hiány van. Megismerünk egy rakás jóembert, de egyiket sem olyan mélységig, hogy a szívünkhöz nőne, szurkolnánk az életéért, vagy éppen örülnénk a halálának. A dialógusok szerencsére már valamennyire életszerűek, de azért Gerald akárhányszor csak megszólalt, engem a röhögés kapott el, pedig elvileg össze kellett volna fosnom magam. A fülszöveg szerint hiába Clive és családja a főszereplő, nem igazán hatott meg, hogy a kisgyerek elkószált, aztán nem találják. Legalábbis nem ütött jobban szíven, mint az összes többi eltűnt gyermek vagy a meggyilkolt szüleik sorsa.

Egy nagyon pici fejlődést látok egyébként az írónál, így tulajdonképpen inkább ezt a regényt ajánlom elolvasásra, semmint A gonosz új arcát, de ugyanakkor még messze van azoktól a hangzatos kijelentésektől, hogy „Magyarország legkedveltebb/legnépszerűbb horror- és thrillerírója”. (Hacsak nem tekintjük őt az egyetlen horror- és thrillerírónak hazánkban, mert akkor vitathatatlanul ő a legjobb.) Igazából ide is egy jó erős szerkesztő kellett volna, akkor talán több pontot is kaphatna a regény, de azért vannak dolgok, amikhez egy szerkesztő is kevés.

Értékelés: 10/6

A szerző megjelent regényei:

Hontalan lelkek
A gonosz új arca
A fekete esernyős férfi
Rekviem egy halott lányért