Szerző: Carsten Henn
Cím: A történetsütödés (Der Gesichtenbäcker)
Fordító: N. Kiss Zsuzsa
Kiadó: Animus Kiadó
Oldalszám: 216

Carsten Henn első regénye, A könyvsétáltató tavaly tavasszal jelent meg az Animus Kiadó gondozásában, és kicsivel több, mint egy évvel később már olvashatjuk a német szerző újabb művét, amely - bár semmilyen szempontból nem folytatása az előzőnek - hasonlóan érzelmes és humoros olvasmány.

Sofie, az egykor csillagként ragyogó balerina ma már csak a nézőtéren látható, ha balettelőadásról van szó. Nehezen is viseli, hogy már nem ő táncolja a főszerepet, ezért a premierelőadás kellős közepén fogja magát, és kisétál az épületből. Mivel nincs más állása, ezért - hogy megkapja a munkanélküli segélyt - kénytelen más hivatás után nézni. Egyik nap beadja a jelentkezését Giacomóhoz, a pékhez, akinél éppen van egy üresedés - noha, a pultban álló mogorva és életunt Elsa szerint többen is kellenének. Sofie a tervek szerint csak egy-két napig maradt volna, ám hamarosan ráébred arra, hogy a kenyérsütés majdnem olyan, mint maga a tánc: a tésztát ritmusosan gyúrják, a kéz forgatásától, a csípő lendületétől lesz sima. Ráadásul Giacomó kenyereinek és pékáruinak mintha külön lelke lenne, ennek felfedezése pedig egészen új utakra csábítja Sofiet. 

Az 1973-ban Kölnben született Carsten Sebastian Henn íróként, borújságíróként, étteremkritikusként dolgozik, emellett ő a Vinum borászati magazin főszerkesztője. Amikor nem a szőlőskertjét műveli, a főzés iránti szenvedélyének él vagy új kulináris élvezetek után kutat, gasztrokrimiket ír, esetleg egyéb műfajokkal kísérletezik. A könyvsétáltató című regénye 2020-as megjelenése óta uralja a német sikerlistákat.

Carsten Henn (Fotó: Mirko Polo)

A könyvsétáltatóhoz hasonlóan ismét egy rövidebb lélegzetvételű, ám könnyednek mégsem igazán mondható regényt kapunk. Habár a borító kicsit mást sugall (hasonló stílusban jelennek meg Fredrik Backman, Hans Rath és Virgine Grimaldi könyvei), a regény jóval mélyebb annál, mint amit várnánk. Persze, nem nélkülözi a humort, amiről főleg a kis Anouk - Sofie unokahúga - gondoskodik, aki egyik napról a másikra azt képzeli, hogy ő Szűz Mária, akinek szent küldetése, hogy megtérítsen minden embert, Jézusnak keresztelt barbie-babájával együtt. A kislány egyébként hiába mellékszereplő, az egyik legjobban eltalált karakter, aki egyediségével mindig mosolyt csal az arcunkra, ugyanakkor gyermeki bölcsességével sok olyan, egyébként nyilvánvaló dologra rávilágít, ami a felnőtteknek (koruknál és tapasztalatuknál fogva) eszükbe sem jutna.

Henn ebben a regényben a könyvek szeretete helyett kisebb részben a balett, nagyobb részben pedig a sütés örömét helyezi a középpontba, ezen keresztül mesél valódi emberi történetekről. Sofie-nak teljesen újra kell kezdenie az életét, elfogadnia, hogy karrierje ugyan véget ért (noha, egy váratlan esemény idővel válaszút elé állítja majd), de még számtalan lehetőség áll előtte. Persze, ha mindez nem lenne elég, házassága is éppen romlófélben van, és mellette kapunk még egy igazán izgalmas karaktert Elsa személyében, akinek rideg viselkedése és mizantróp-létezése fájdalmas múltjából fakad, és az is kiderül, hogy jóval több minden köti össze őt Giacomóval, mint egyszerű munkaviszony.  

A regény stílusa helyenként már-már szépirodalminak is mondható, amit N. Kiss Zsuzsanna remekül ültetett át magyar nyelvre. Ez, és az a szimbolika, amelyet Henn oly' sokszor használ a történetben, igazán magával ragadóvá teszi ezt a művet is, amely ugyan sok újdonságot nem tartogat mondanivaló terén, mégis jól esik ideig-óráig annak a kis falunak a lakójává válni, amelyben a cselekmény játszódik.

Értékelés: 10/9

Kíváncsi lettél a regényre? Rendeld meg a könyvet közvetlenül a kiadótól, ezzel is támogatva őket!