A Kossuth Kiadó új sorozatba kezdett 2012 elején. A Világhíres zeneszerzők és a Világhíres operák után egy újabb 20 kötetes CD-melléklettel rendelkező, szériát indított útjára február 27-én. A Híres operettek - nevéhez hűen - a legismertebb magyar és bécsi operett-szerzők műveit vonultatja fel, közel egy éven. A sorozat főszerkesztését a Budapesti Operettszínház direktora, Kerényi Miklós Gábor - KERO - vállalta magára. 

A csárdáskirálynő, A cigánybáró, a Marica grófnő, A mosoly országa, A víg özvegy és még tizenöt klasszikus, népszerű operett olyan előadók tolmácsolásában, mint Sárdy János, Házy Erzsébet, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Frankó Tünde és Miklósa Erika. A Budapesti Operettszínház, a Kossuth Kiadó, az MTVA és a Metropol Napilap páratlan együttműködéseként megjelenő sorozatban a bécsi és a budapesti operett felejthetetlen darabjai jelennek meg és élednek újjá.
A Kossuth Kiadó folytatja értékmentő és értékteremtő sorozatainak kiadását. Korábbi zenei sorozatai, a Világhíres zeneszerzők (2011) és a Világhíres operák (2011-2012) rövid idő alatt platinalemezek lettek. Az elegáns, keménytáblás, kéthetente megjelenő kötetek mindegyike CD-mellékletet tartalmaz – rendkívül kedvező áron. A sorozat köteteiből megtudhatjuk, milyen történetekre épülnek fel az ismert dallamok, olvashatunk a szerzők életéről, a CD-n szereplő felvételek keletkezéséről, az előadóművészekről, az operettek tartalmáról és történetéről. Az érdekes és tartalmas leírásokat gazdag illusztrációs anyag kíséri.

"Kedves jelenlegi és jövendőbeli Operettrajongók!

Fontosnak tartom ezt a sorozatot, melybe úgy válogattuk a budapesti és bécsi operett halhatatlan, a műfaj diadalútját meghatározó darabjait, hogy a Magyarországon legnépszerűbb művek szerezzenek örömet Önöknek!

A csárdáskirálynő, A cigánybáró, Marica grófnő, A mosoly országa, A víg özvegy… húsz klasszikus, népszerű operett dallamai csendülnek fel nagyszerű – egykori és ma élő – előadók tolmácsolásában. A húszas szám „Prokrusztész ágya” arra kényszerített, hogy a szerkesztés által próbáljam megfogalmazni, mitől jellegzetesen közép-európai, ugyanakkor ezen belül nagyon magyar az operett műfaja.

A titok a nemzeti karakter melletti sokszínűségben rejlik. Például a Kálmán-féle operett egyedi és sajátos dallamvilágában a klasszikus, romantikus operák fináléja ugyanúgy ölelkezik a magyaros verbunk ritmusaival, mint a cigányzenével és a bécsi táncparkett polkáival. A ma oly népszerű világzene hasonló módon ötvözi magába a különféle dallamokat, tradicionális népi elemeket, archaikus zenei formákat, és pont ezért válhatott a kortárs irányzatok egyik kedvelt műfajává.

Az operett a zenés műfaj különleges csodája. Fülbemászó zenei nyelven mesél az őrült szerelemről és annak akadályairól. Álomvilágba ringat, ugyanakkor elgondolkodtat. Ezeknek a meséknek ugyanis erkölcseinkben és vágyainkban ősi gyökereik vannak.

Az operettet a szocialista esztétika jórészt ártalmas műfajnak tekintette, hitem szerint azonban ez egyáltalán nincs így. Ma biztosan nem lehet operettet írni, akárcsak görög drámát, shakespeare-i színművet vagy Verdi-korabeli operát. Ám a remekművek örökérvényűek, soha nem avulnak el, és ilyen az operett is. Megkerülhetetlen és elfelejthetetlen! Az persze természetes, hogy egyes előadások könnyen „megöregszenek”, de ez soha nem a konkrét művekre, főképpen pedig nem a műfajra vonatkozik.

Jó kedvvel és szeretettel ajánlom tehát ezt a sorozatot olvasóknak és hallgatóknak egyaránt! Úgy vélem, különleges szemekből összeállított, nagyon értékes, szórakoztató és esztétikai gyönyörűséget hordozó gyöngysor ez – operettfüzér, az ezredforduló után válogatva."

Kerényi Miklós Gábor- KEROŸ, A Budapesti Operettszínház igazgatója

A CD-ken a bécsi és magyar operettek legismertebb dallamai hallhatók. 55 — 65 percnyi műsoridő lemezenként.
 A kötetekben a szerző életéről, a CD-n szereplő felvételek keletkezéséről, az előadóművészekről, a darab tartalmáról, történetéről olvashatunk. Az érdekes és tartalmas leírásokat gazdag illusztrációs anyag kíséri.

A sorozat kötetei, CD melléklettel

1. Kálmán Imre: A csárdáskirálynő (február 27.)
2. Kacsoh Pongrác: János vitéz (március 6.)
3. ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (március 20.)
4. Szirmai Albert: Mágnás Miska (április 3.)
5. Lehár Ferenc: Cigányszerelem (április 17.)
6. Kálmán Imre: Marica grófnő (május 2.)
7. Fényes Szabolcs: Maya (május 15.)
8. Offenbach: Szép Heléna (május 29.)
9. Lehár Ferenc: A mosoly országa (június 12.)
10. ifj. Johann Strauss: A denevér (június 26.)
11. Jacobi Viktor: Leányvásár (július 10.)
12. Szakcsi Lakatos Béla: Szentivánéji álom (július 24.)
13. Huszka Jenő: Bob herceg (augusztus 7.)
14. Lehár Ferenc: A víg özvegy (augusztus 21.)
15. Zerkovitz Béla: Csókos asszony (szeptember 4.)
16. Kálmán Imre: A bajadér (szeptember 18.)
17. Eisemann Mihály: Bástyasétány 77. (október 2.)
18. Huszka Jenő: Lili bárónő (október 16.)
19. Ábrahám Pál: Viktória (október 30.)
20. Jávori Ferenc Fegya: Menyasszonytánc (november 13.)