Szerző: Jon Krakauer
Cím: Isten nevében (Under the Banner of Heaven)
Fordító: Torma Péter
Kiadó: Animus Kiadó
Oldalszám: 480

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Újabb kötettel folytatódott az Animus Kiadó valós bűnügyeket bemutató sorozata, a True Crime: Shelly Knotek ámokfutásának története után ezúttal a mormon vallás, a vallási fanatizmus és az Isten nevében elkövetett gyilkosságok „kulisszái mögé” pillanathatunk be.

A nyolcgyerekes Lafferty családot mindenki szorgalmas, feddhetetlen életű famíliaként ismerte Utah megyében; az apa és idősebb fiai odaadó vallásos rajongása csodálat tárgya volt a túlnyomórészt mormonok lakta vidéken. Ezért is ért mindenkit villámcsapásként a hír, hogy a két legidősebb Lafferty fivért gyanúsították meg a családba beházasodó 24 éves Brenda és 15 hónapos kislánya megölésével. „Isten akaratát végrehajtani nem bűn” – vallotta később a tettét szemernyi megbánás nélkül beismerő Ron és Dan. De vajon adhat Isten parancsot bárkinek a megölésére? Mi választja el a messiási meggyőződést a téveszméktől?

Az 1954-ben született Jon Krakauer az oregoni Corvallisból származik, 1976-ban végzett a főiskolán, ezt követően ácsként és lazachalászként is dolgozott Alaszkában, mielőtt író lett. Nyolc könyve jelent meg, ebből az egyik (Into thin Air) az 1998-as Pulitzer-díj három döntős címe között szerepelt. 1999-ben az Amerikai Művészeti Akadémia irodalmi díjával tüntették ki, amelynek indoklásában ez állt: „Krakauer az oknyomozó újságírás kitartását és bátorságát ötvözi egy született író stílusos finomságával és mélyreható éleslátásával.” Az 1996-os Everest-tragédia után kapcsolatba lépett az American Himalayan Foundationnel, hogy törlessze személyes adósságának egy részét a bátor serpák felé, akik oly sokat tettek érte és a szerencsétlenség többi túlélőjéért.

Jon Krakauer (Fotó: Laura Cavanaugh)

A true crime műfaj annyira kezdetleges Magyarországon, hogy még azt sem lehet mondani, hogy gyerekcipőbe járna. A moly.hu oldal szerint alig 13 kötet jelent meg magyar nyelven, és bár ez a szám nem teljesen mérvadó (előfordulhat, hogy valamelyik könyvnél nincs rajta a címke, ahogyan az is, hogy nem mindegyik esetben beszélhetünk valóban true crime-ról), de annyi ebből is kitűnik, hogy mi magyarok, még csak ismerkedünk ezzel a műfajjal. Éppen ezért minden új megjelenés igazi meglepetés is lehet, hiszen nagyon széles azoknak a történeteknek a köre, amely ide sorolható. Joggal gondolhatnánk, hogy ezek a könyvek egy-egy, valóban brutális gyilkosságot kívánnak bemutatni a maguk tényszerű módján, ezt azonban Krakauer eredetileg 2003-ban megjelent műve is cáfolja.

A kötet ugyanis valóban a Lafferty-gyilkossággal indul, a bevezetőben kapunk egy viszonylag részletes, de egyelőre inkább csak figyelemfelkeltő összegzést a tragédiáról, amivel a szerző csak megágyaz az igazi témának, ami nem más, mint a mormon vallás. A mormon kifejezés az 1830-as évekből származik, amikor a mozgalom és az egyház először létrejött, a nevet az egyik szentírásának címéről, a Mormon könyvéről kapta. A vallás eredete ifj. Joseph Smith XIX. századi prófétai kinyilatkoztatásaira vezethető vissza. A mozgalom Smith halála után szétesett, és a utahi székhelyű Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza messze a legnagyobb intézményi megnyilvánulásává vált. A mozgalom a kereszténységen alapul, azonban mivel erősen eltérnek a kereszténység főáramlatától, sajátos teológiai meggyőződésük miatt más egyházak képviselői gyakran nem keresztényeknek tekintik őket. A mormonizmus központi eleme az Isten üdvtervébe vetett hit, amelynek célja, hogy az embert Istenhez hasonló lénnyé tegye. A mozgalom azt tartja magáról, hogy azt az egyházat állítja vissza, amelyet Krisztus eredetileg alapított földi életében és amely később elveszett a Földről. Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza a mormonok több mint 98%-át teszi ki, a II. világháború után gyorsan növekedett és világméretű szervezetté vált, mivel misszionáriusokat küldtek szerte a világba. 15-20 évente a közösség mérete megkétszereződött, és 1996-ra már több mormon élt az Egyesült Államokon kívül, mint a határain belül. 2022-ben nemzetközileg a megkeresztelt hívők taglétszáma meghaladta a 17 millió főt.

Ahogyan a kötetből kiderül, az 1890-es években a csoporttól elszakadt mormonokat fundamentalistáknak hívják. Az elszakadás fő oka az egyház 1890-es nyilatkozata volt, amely betiltotta a többnejűség gyakorlatát. A XIX. századi utolsó napi szentek hitük egyik alapvető tételeként fogták fel a többnejűséget, amelyet a fundamentalisták a mai napig vallanak és gyakorolnak, de ezen túlmenően is több más hitelv van, amelyekhez ragaszkodnak. Krakauer alapos kutatásának köszönhetően pontos képet kapunk a mormonok és a fundamentalista mormonok közötti különbségről, az összeütközésekről, ahogyan a vallás közel 200 éves történelméről is. Éppen ezért az Isten nevében sokkal inkább szól erről a vallásról, mint a Lafferty-gyilkosságokról.

Jelenetkép az Under the Banner of Heaven című sorozatból (Fotó: imdb.com)

Pontosabban szólva, olyan, mintha a szerző csak alapként használná a gyilkosságot, hogy bemutassa az olvasónak a mormonizmust: a bevezető után ugyanis a kötet első harmada a vallás kialakulásáról, a kettészakadásról szól. Persze, ezekben a fejezetekben is kapunk pár sokkoló információt, hiszen a fundamentalisták között a mai napig akad olyan férfi, aki ötven-hatvanévesen is feleségül vesz 12-14 éves lányokat, sőt, az sem ritka, ha a kiválasztott a saját lánya, unokahúga vagy mostohalánya. Ezekről olvasni – bár Krakauer nem megy bele a részletekbe, de így is – gyomorforgató, a jó érzésű embereket legalábbis nem hagyja nyugodni a tudat, hogy ez még a XXI. század hajnalán is több helyen bevett szokás. A szerzőnek időnként eszébe jut könyve kiindulópontja, így nagy ritkán egy-két bekezdés erejéig visszakanyarodik Ron és Dan Lafferty szálához, de az eset részletességeit csak a kötet közepetáján kezdi taglalni. A gyilkosság brutalitása és az, ahogyan a két fivér a későbbiek során nyilatkozik róla, szintén borzalmas, gyengébb idegzetűeknek talán nem is ajánlott olvasni. A kötet második felében ismét visszakanyarodunk a történelemhez, és ez mondható a legkeményebb résznek is. Nem feltétlenül a történtek miatt, hanem mert Krakauer rengeteg nevet hoz be, sokszor kanyarodik vissza olyan szálakhoz, amelyekről 100-200 oldallal korábban írt, így ebből a szempontból ezek a fejezetek igen nehéz olvasmánynak bizonyulnak. Bizonyára az amerikai olvasóknak jóval többet mondanak a helyszínek, bizonyos történelmi események, nekünk viszont nem, így jócskán kell koncentrálni, hogy képben maradjunk.

Az utolsó fejezetekben ismét visszatérünk a Lafferty-testvérekhez, de immár a bírósági szakaszhoz, amely többek között azt is tárgyalja, hogy az Isten nevében elkövetett gyilkosság valóban egy erős hit következménye vagy az elme teljes megháborodására vezethető vissza. Ahogyan a tárgyaláson az ügyvédek és szakértők, úgy Krakauer is boncolgatja azt a kérdést, hogy hol van a határ a kettő között, hiszen, ahogyan írja, már önmagában az Istenbe vetett hit is minősülhetne téveszmének, de ezek alapján a Föld lakosságának nagy részét beszámíthatatlannak kellene nyilvánítani.

A kötet 2003-ban jelent meg – ami egyébként az is jelzi, hogy Amerikában több mint 20 éve virágzik ez a műfaj –, aminek megvannak a maga előnyei és hátrányai is. Előbbiek közé sorolandó, hogy az első megjelenést követően Richard Turley mormon egyházi vezető élesen bírálta a kötetet, rámutatva Krakauer egyoldalú megközelítésére és alapvető tévedéseire. Ezekre a „Függelék az Anchor-féle kiadáshoz” című, utolsó fejezetben a szerző reagál: teljes terjedelmében közli Turley kritikáját, pár tévedését elismeri (ezek a soron következő kiadásokban, így a most megjelent magyarban is javítva szerepelnek), másokat ő maga is megcáfol. Ez azért is volt érdekes, mert minimálisan láthattuk a könyv utóéletét, és egy kezdetleges párbeszédet.

Jelenetkép az Under the Banner of Heaven című sorozatból (Fotó: imdb.com)

Hátránya viszont a kötetnek, hogy az abban leírt legfrissebb események is mára „elavultak”, pontosabban nem tudjuk, milyen fejlemények, változások történtek az elmúlt két évtizedben. Ennél a pontnál viszont ki kell emelni a fordító, Torma Péter nevét, aki előtt egyrészt emelem a kalapomat, hogy ezt az egyáltalán nem könnyű szöveget úgy ültetette át magyarra, hogy a tudományos stílus mellett az olvasmányosság is megmaradt, másrészről az amúgy is rengeteg szerzői lábjegyzet mellé bekerültek az ő magyarázatai is. Sok esetben Torma maga járt utána, hogy mi történt Dannel és Ronnal a későbbiekben, erről pedig röviden be is számol az olvasónak, így mégsem lehet teljesen hiányérzetünk.

Akit pedig még inkább érdekel a téma, annak jó hír lehet, hogy a Disney+ felületén már elérhető a 2022-ben készült Under the Banner of Heaven (A mennyország lobogója alatt) című minisorozat is, amely ezen kötet alapján készült, és amely bizonyára még több információval tud szolgálni a téma iránt érdeklődőknek.

Értékelés: 10/7

Kíváncsi lettél a kötetre? Rendeld meg a könyvet közvetlenül a kiadótól, ezzel is támogatva őket!