Döglött akták

Carl Mørckt a döglött aktákat kezelő Q-ügyosztály főnökét reggeli szunyókálásában zavarja meg a Bornholm szigetéről érkező telefonhívás. Kollégája egy tizenhét éves ügy részleteit kívánja megosztani vele. Mørck hallani sem akar az új feladatról, amit rá akarnak sózni, s rövid úton le is rázza a kéretlen hívót. Ám csak pár óra telik el, s egy abszolút váratlan fordulat úgy feldühíti Carl önfejű asszisztensét, Rosét, hogy nincs mit tenni: az ügyosztály akcióba lép. A távoli dán szigeten több mint másfél évtizede eltűnt egy életvidám, fiatal nő, akit azután egy fán lógva találtak meg. A nyomozás szálai egy furcsa, napimádó szektához vezetnek. Mørcknek és segítőinek Rosénak, Assadnak és az újonc Gordonnak egy egész gyilkosságsorozatot kell felderíteniük, miközben egy ördögi manipulátor mindent megtesz, hogy eltakarítsa őket az útból.

Határtalanul címet viselőt kötet a hatodik a Q-Ügyosztály esetei-sorozatban. Egy, tavaly áprilisban készített interjú során derült fény arra, hogy a szerző, Jussi-Adler Olsen 10 kötetesre tervezi a szériát (ezzel célja megírni a történelem leghosszabb krimijét – hogy pontosan mit is értett ez alatt, az erősen vitatható), amelynek a 7-9. részében egy-egy főszereplőt ismerhetünk meg majd tüzetesebben, míg a befejezés egy nagy lezárás lesz, nem várt fordulattal. Ez a rész éppen ezért már spoileres lehet azok számára, akik csak ismerkednek a sorozattal, így azt ajánlom, a megjelenés sorrendjében olvassuk a köteteket. Természetesen a kritika egyszerű kedvcsinálónak készült, így nyugodtan továbbkattinthat bárki.

A sorozatról érdemes tudni, hogy több mint 25 országban aratott sikert, Németországban a toplisták élén áll, de még Kínában is szép számmal tudhat maga mögött rajongót. Olsen krimiregényei inkább pszicho-krimiknek tekinthetők, ugyanis nagyban foglalkoztatja őt a lélek, hogy az emberek miért szánják magukat gyilkosságra. (Ebben egyébként nagy hatással volt rá pszichiáter édesapja és az elmegyógyintézetekhez közeli lakás.)

Ebben a kötetben különösen fontos szerep jut az emberi pszichének, ugyanis az utóbbi regényekben megszokott témáktól eltérően, ezúttal egy szekta is előtérbe kerül. Több skandináv szerző művében szerepelt már a vallási fanatizmus, illetve a különböző gyülekezetek erős (már-már túl erős) összetartó ereje, de Adler-Olsen kicsit másként közelíti meg a témát. Számomra például elképzelhetetlen, hogy egy ilyen vagy egy ehhez hasonló szekta tagja legyek, de azt is el kell ismerni, hogy vannak olyan emberek, akik igénylik az ilyenfajta uralmat maguk felett, és ha annak, hogy egy közösség tagjai legyenek, az az ára, hogy elnyomják őket – vállalják. Jelen esetben a napimádók szektájába nyerünk bepillantást, amelynek bár a központja Skandináviában van, egész Európára kiterjedő hálózattal rendelkeznek.

A „döglött akta” ezúttal egy tizenhét évvel ezelőtti, 1997-ben történt gyilkosság esetét rejti. Mørck eleinte nem is akar foglalkozni az üggyel, mikor egy kollégája telefonál, ám egy váratlan fordulatnak köszönhetően mégis kézbe kell vennie az ügyet. Hasonlóan a Sít a hegyekben című kötethez, itt is elgondolkodtató, hogy egy nyomozó hogyan tud megoldani egy olyan ügyet, amelyet egy jó képességekkel rendelkező munkatársának közel két évtized alatt nem sikerült. A válasz persze ebben az esetben egyszerű: egy logikusan felépített, a kellő időben és mértékben adagolt információmorzsákkal elhintett történet az oka. A legnagyobb csavar szokás szerint az utolsó oldalakra marad, hiába gyanakodik az ember egy bizonyos személyre az elejétől fogva, mégis nagyot koppan az álla, mikor fény derül a gyilkos személyére.

Carl Mørck tipikus skandináv szereplő: zűrős magánéleti háttér, a szabályoknak való folyamatos ellentmondás és nem sokszor válik esélyessé a hónap dolgozója címre sem. Ebben a részben kicsivel többet megtudunk a múltjáról, főleg arról az esetről, amely az előtt történt, hogy a megalakult volna a Q-ügyosztály. Társáról, Assadról is egyre több minden derül ki, de igazán többet róla majd csak a nyolcadik kötetben fogunk megtudni. Harmadik állandó szereplőnk – bár nem a sorozat legelejétől – Rose, akinek nagy szerepe lesz abban, hogy Mørck végül elvállalja a tizenhét évvel ezelőtti ügy felgöngyölítését. Most egy újabb tagot is megismerünk Gordon személyében, számomra ő elég semleges figurának tűnt kezdetben.
A folytatásra egy ideig még várnunk kell, ugyanis a hetedik részen jelenleg is dolgozik az író. A jó hír a rajongóknak, hogy az első két részből készült mozifilmek sikere után már folyik a folytatás (Palackposta) filmváltozatának az elkészítése.

Jussi-Adler Olsen: Határtalanul, ford. Dr. Dobosi Beáta, Animus Kiadó, 2015, 464 oldal, 3980 Ft (Kedvezményes vásárlás ITT)