Az idegen

covers_484722.jpgSzerző: Jacques Ferrandez (Albert Camus regénye nyomán)
Cím: Az idegen (L’Étranger)
Fordító: Bayer Antal
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám: 136

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Hazánkban manapság a képregények aranykorát éljük: sorra jelennek meg a szuperhősök kalandjait tartalmazó füzetek, különszámok, a két legnagyobb vállalat (DC, Marvel) kéthetente megjelenő kötetekkel jelentkezik, régebbi sorozatok élednek újjá. A nagy képregény-dömping közepette azonban meghúzódnak igazi gyöngyszemek is, mint például a most megjelent Az idegen.

Az (új fordításban) azonos című Albert Camus-mű (lánykori nevén: A közöny) alapján készült képregény főhőse Meursault anyja halálát követően elutazik az öregek otthonába, hogy tiszteletét tegye a temetésen. Nem a bánat viszi oda, hanem a társadalmi normáknak való megfeleltetés. Visszatérve Algírba moziba megy, a tengerben fürdőzik szeretőjével, majd egy kétes alak hírében álló férfi segítségére siet. Egy tengerparti nyaralás azonban végzetes, nem várt fordulatot hoz az életében.

Jacques Ferrandez a francia realista képregény egyik jeles mai képviselője. Algériában született, Dél-Franciaországban él, művei többsége ehhez a két régióhoz köti mind helyszínében, mind törtélemében, hangulatában. Noha a francia képregények túlnyomó többsége eredeti történetet mesél, Ferrandez előszeretettel fordul irodalmi forrásokhoz, Marcel Pagnol és Albert Camus regényeihez, novelláihoz. Ellentétben a magyar adaptációs képregény hagyományával, amelyre a tömörítés, zanzásítás a jellemző, Ferrandez a teljes forrásműveket dolgozza fel a maguk részletességében. Nem egyszerűen illusztrálja a szöveget, hanem újraértelmezi, sőt ahol csak lehet, képregényes eszközökkel helyettesíti.

Van az a tévhit, hogy a képregényeket csak a gyerekek és azok a felnőttek olvassák, akik nem képesek felnőni. Számtalan példát tudnék hozni ennek az ellenkezőjére, de nem is kell annyira messzire mennünk, mert itt rögtön jelen cikk tárgya. Jacques Ferrandez különleges hangulatú képregénye inkább a felnőtt korosztályt célozza meg, épp úgy, ahogy feltehetőleg az eredeti regény sem a kisiskolások és a tinédzserek kedvenc olvasmánya.

A történet első fele kicsit lassabb folyású, több teret enged a karakterek jellemének megismerésére, míg a második rész sokkal pergősebb, már-már filmszerű, egyben filozofikus gondolatokkal teli. Megvallom, számomra inkább az első rész volt igazán ütős, itt remekül eltalálta Ferrandez a kép és a szöveg arányát. Sokkal kifejezőbbek voltak a mondatok és megszólalások nélküli panelek, a dupla oldalon elterülő, festett táj- és háttérképek, ezeknél valóban érezhető, hogy minden egyes képkocka hozzáad valamit a cselekményhez. Nem egyszer éreztem, hogy én is ott vagyok a napsütötte tengerparton vagy az algíri utcákat járom, ráadásul a szereplők jellemét is jobban megismerhettem.

Ezzel szemben a második részben már szűkül a tér: rendőrségi irodában, cellában, tárgyalóteremben zajlik a történet, ezek szintén hatással vannak az olvasóra. De nem csak a zárt helyiségek miatt érezhetjük magunkat kellemetlenül, hanem Meursault viselkedése, jelleme miatt is. (Itt kell megjegyeznem, hogy az eredeti magyar cím, A közöny ebből a szempontból számomra sokkal kifejezőbb, ugyanakkor azt is el kell ismernem, hogy Az idegen a többrétegűsége miatt érdekes választás.) Itt a legizgalmasabb pont maga a tárgyalás, amely végig filmként pereg előttünk, a tanúk vallomásából csak egy-egy apró, pár másodperces „bevágást” láthatunk, olvashatunk, amely tovább fokozza a feszültség-érzetet.

Jacques Ferrandez rajzolása nagyban eltér az amerikai képregények kép világától, inkább a tájképekben erős, az ember-ábrázolása, habár kifejező, mégsem annyira kidolgozott mindenhol. A magyar kiadás különlegesen szépre sikeredett: a kötet keménytáblás, nagyalakú (mondhatni egy képes albumot kapunk), a papír kiváló minőségű. A történetet Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetségének elnöke ültette át magyar nyelvre, és számomra az is szimpatikus, hogy az ő neve is olvasható a borítón.

A képregény-rajongóknak kötelezően beszerzendő példány, ritka az ilyen igényességgel elkészített kötet (főleg Magyarországon), de azoknak is bátran ajánlom, akik eddig előítélettel fordultak ezen műfaj felé, kiváló beugrás lehet ebbe a világba (végtére mégis csak egy klasszikusról van szó).

Értékelés: 10/9

A szerző májusban hazánkba látogat! Ebből az alkalomból 2018. május 12-én, a Magvető Caféban szombaton 16 órától lesz a képregény bemutatója. A szerzővel Bayer Antal műfordító (a kötet fordítója) beszélget. A programra a belépés díjtalan!