Kilencen érkeztünk a Földre. El kellett menekülnünk a Lorienről, mert bolygónkat megtámadták a gyilkos mogadoriak. Érkezéskor elváltunk, és egymástól távol húztuk meg magunkat. Köztetek élünk. Hétköznapi tiniknek nézünk ki. Ugyanazt a nyelvet beszéljük, mint ti. De másmilyenek vagyunk. Olyan hatalommal rendelkezünk, amiről nem is álmodhattok. Elképzelni sem tudjátok, milyen erősek és gyorsak vagyunk. Míg rá nem bukkantam negyedikre, egyedül menekültem és bujkáltam, egyedül küzdöttem az életben maradásért. Együtt még erősebbek vagyunk, mint külön. Ám hamarosan el kellett válnunk. Spanyolországba utaztam, hogy megkeressen Hetediket. Most pedig vele együtt indulnunk Negyedik után. Meg kell találnunk, mielőtt a mogadoriak kezébe kerül.

Sokaknak ismerős lehet ez alaptörténet, hiszen Pittacus Lore hatalmas sikert aratott könyvsorozatából mozifilm is készült (igaz kevesebb sikerrel) Alex Pettyfer főszereplésével (aki egyébként több regényadaptációban játszott már főszerepet, köztük a 001 - Az első bevetés és a Beastly címűben.) A fülszöveg szerint a szerző a lorieni Bölcsek bölcse, aki tizenkét éve a Földön. Sejthető tehát, hogy ennek inkább a történetnek van köze, a valóságban ugyanis egy remek szerzőpárost takar a név: James Freyt ls Jobie Hughes. Előbbi négy másik regényt is jegyez, köztük a hazánkban is megjelent Millió apró darabban címűt.

Az ifjúsági sci-finek tekinthető Lorieni Krónikák egy hat kötetesre tervezett sorozat, amelynek negyedik része (Ötödik csapdája) 2013 végén jelent meg magyarul. A Kilencedik titka sorrendben a harmadik, ennek megfelelően igyekszem a nagyobb spoilereket elkerülni, de aki még nem kezdett bele a sorozatba, az csak óvatosan olvasson tovább.

A történetet több szereplő - Negyedik, Hatodik és Hetedik - szemén keresztül látjuk, eleinte talán kissé zavaró a folytonos váltakozás, vagy az, hogy éppen nem tudjuk hirtelen eldönteni, ki is meséli a sztorit, de elég hamar bele lehet rázódni. Alapjában véve nem szeretem a jelen idejű elbeszélést (mindig olyan érzésem van, mintha forgatókönyvet olvasnék), de itt szinte nem is éreztem semmilyen negatív hatást emiatt. Ami miatt meg különösen szeretem ezt a sorozatot, hogy képes elhitetni velem, hogy tulajdonképpen a sci-fit is szeretem, ha jól van megírva. (Persze, hozzá kell tenni, hogy a célközönség a tinédzserkorosztály, akiknek nem lehet még annyi technoblablát lenyomni a torkán.)

A sztori egyébként közvetlenül a második rész történései után játszódik. A földönkívüli szereplők, akik nemrég két táborra szakadtak, igyekeznek újra egyesülni, ám szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy elég sokan üldözik őket és vadásznak rájuk. Ha a közvetlen veszély nem is lenne elég, a bizalmasaik száma is megcsappan: már nem tudhatják, hogy kiben bízhatnak meg teljes mértékben és ki az, akivel vigyázniuk kell. A történet maga tulajdonképpen nagyon egyszerű, erről az üldözésről és bizalmi játékról szól, egészen filmszerű az ábrázolásmód, az események csak úgy pörögnek. Habár én élvezettel olvasom a könyveket, azt is el kell ismernem, hogy lesznek olvasók, akik épp emiatt tartják unalmasnak a könyvnek, mert nem derül ki minden oldalon egy újabb titok, csupán akció akció hátán. 

A negyedik részt kíváncsian várom, szerencsére hamarosan kézbe is tudom venni, hiszen a nyári amerikai megjelenést követően elég hamar kiadták nálunk is. A baj inkább utána fog jelentkezni, ugyanis a szerzőpáros jelenleg is írja az ötödik részt, ami a fordítás miatt biztosan sokára fog megjelenni hazánkban. Addig azonban marad a remény, hogy az eredetileg e-bookban megjelent történeteket, amelyek ehhez a világhoz kapcsolódnak, kiadják nálunk is, egy gyűjteményes kötetben.