Szerző: Sun-mi Hwang:
Cím: Rügy - A tyúk, aki repülésről álmodott (황선미: 마당을 나온 암탉)
Fordító: Szabó T. Anna
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalak száma: 128

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Talán nem meglepő, de olvasni szerető emberként mondhatni imádom a könyvkülönlegességeket. Így mikor augusztus végén megkaptam az Athenaeum Kiadó őszi-téli megjelenéseinek sajtóanyagát, rögtön tudtam, hogy nekem ezt a könyvet el kell olvasnom. Önmagában az is nagy szó, hogy hazánkban dél-koreai szerző regénye jelenik meg, de egy ilyen kivételes történetet mindenki figyelmét felkeltheti.

Rügy egy tojótyúk, vagyis egész életét egy ketrecben töltötte bezárva. Innen figyeli a többi tyúkot, akik az udvaron költik ki a tojásaikat, amikből kiscsirkék lesznek. Hősünk legnagyobb vágya, hogy ő is anyává váljon, így mikor váratlan lehetőséget kap a szökésre, azonnal él az alkalommal. Megismerkedik Csavargóval, a vadkacsával, akivel hamarosan barátságot köt, hiszen mindkettőjük kinézik "származásuk" miatt az udvarból. Ekkor bukkan rá Rügy egy tojásra, amiből rövid időn belül kikel egy kiskacsa. A tyúk, bár tudja, hogy a gyermek nem az övé, mégis győz az anyai szeretet érzése, ami elég erőt ad neki, hogy szembeszálljon az udvar minden állatával, de még a környék legveszélyesebb ragadozójával, a menyéttel is.

Sun-mi Hwang 1963-ban született Honszongban, Dél-Cshungcshong tartományban. A dél-koreai szerzőnek közel harminc kötete jelent meg eddig, köztük a 2000-es Rügy is, amely szerte a világban nagy sikert aratott. A meséből készült animációs film a legnagyobb bevételt hozó rajzfilm lett Dél-Koreában. Az írónő jelenleg a szüuli Institute of the Arts kutatója. Ez az első magyarul megjelent kötete.

Az igazat megvallva, a történet elején nem láttam még azt, ami indokolná azt a fajta sikert, amit a kiadó ígért. De ahogy egyre jobban belemerül az ember olvasásba, úgy kezdi egyre jobban megszeretni Rügyet, ezt a szó szoros értelmében buta tyúkot, akinek a gondolkodás módja valóban egyszerű, mégis az egyik legnemesebb teremtmény a földön. Nem vágyik sokra, csak hogy anyává válhasson (ilyen értelemben a magyar cím kissé becsapós, habár tény, hogy a repülés iránti vágy is megjelenik idővel), ennek érdekében pedig képes mindenfajta megaláztatást, szenvedést, éhezést elviselni. Ha Zöldfejűt, a kis kacsát, akit gyermekeként nevel, valamilyen veszély fenyegeti, gondolkozás nélkül a segítségére siet. Ugyanúgy, ahogy egy édesanya tenné azt a gyermekéért. (És ahogyan itt is láthatjuk, ez nem csak az emberekre igaz, hanem az állatvilágra is - nem hiába, a természet jól végezte dolgát.)

Ami nekem személy szerint különösen tetszett, az a történet sokféle és mélyrétű szimbolikája. Mert itt nem csak az anyaság jut fontos szerephez, ugyanígy megjelenik a mesében a kirekesztettség, a másság és mindaz, ami ezekkel együtt jár. Az udvar állatai között is megvan a hierarchia, a kotlósok példának okáért lenézik a tojósokat, a kakas pedig minden gond nélkül kijelenti, hogy Rügy szégyent hozott a tarajosok nemzetségére. De ugyanígy viselkednek a házi kacsák is, akik nem állhatják a vadon élő társaikat. Rügy mellett Zöldfejű érzéseibe is bepillantást nyerhetünk, az ő vágyainak is tanúi lehetünk. Szeretne társaival együtt élni, közösen repülni a vadlibákkal, ám a többiek kinézik őt, semmibe veszik, vagy éppen gúnyolják, rámordulnak. A mese befejezése - ahogyan az várható is volt - végtelenül szomorú, ám mégis van benne valami felemelő és magasztos, ahogyan ábrázolja, hogy az élet körforgása és a természet ellen nem tudunk semmit tenni. 

Amiről még külön szót kell ejtenem, az a magyar kiadás. Audrey Niffenegger Hollókisassony című kötetével megegyező a formátum, keménytáblás, gyönyörű védőborítót is kapott, a lapok hófehérek és fényesek, egy szóval tökéletes ajándék lehet bárkinek. Ám amire igazán büszke vagyok - és megmerem kockáztatni, hogy a magyar változat a legszebb az összes kiadás közül - az Földi Andrea munkája. Az ő kezét dicsérik a minden fejezet elején felbukkanó, egész oldalas illusztrációk, amikre szavak nincsenek. Annyira jól sikerült megfognia a történet lényegét, absztrakt és mégis teljesen hétköznapi módon ábrázolt egy-egy jelenetet, sokat adott a hangulathoz, hogy bepillantást nyerhettem az ő világába a rajzai által. 

Összegezve egy gyönyörű és szívhez szóló mesét kapunk, amely Andersen legjobb történeteit idézheti számunkra (ha valakinek eszébe jut A rút kiskacsa vagy A kis hableány, nem véletlen) - szemet gyönyörködtető kiadásban. Könyvmolyoknak a beszerzés mindenképp javallott! 

Értékelés: 10/9