A végső számadás

Fülszöveg: A ​​mogadoriak megszállták a Földet. Hadihajóik ott lebegnek a jelentősebb városok fölött, és nem akad olyan ország, amelyik nyíltan szembe merne szállni velük. Már csupán a Védők állnak az útjukban, ám nekik társakra, katonákra lenne szükségük ahhoz, hogy felvegyék a harcot a megszállókkal.
Összefognak az USA hadseregével, ám talán még ez is kevés, további erősítésre van szükség. A segítség váratlan helyről érkezik: kiderül, hogy szerte a világon sok más tininél is ugyanúgy kifejlődtek tálentumok, ahogy John, a Negyedik legjobb barátjánál, Samnél. Johnéknak mindenképp a mogoknál hamarabb el kell érniük ezeket a fiatalokat, különben az ellenség a maga sötét céljaira használja fel őket és képességeiket.
Ám a mogadoriak már annyi mindentől megfosztották Johnt – az otthonától, családjától, barátaitól, és még azt is elvesztette, akit mindennél jobban szeretett –, ezért nem érzi késznek magát arra, hogy veszélybe sodorja mások életét. Pedig már nincs mit veszítenie, ráadásul egyszer csak kifejlődik egy elképesztő új tálentuma. Ennek révén ő maga válhat a mindent eldöntő fegyverré.
Kockáztatja-e vajon az életét, hogy megmentse az emberek világát, vagy belátja, hogy az egységben mutatkozó erőre hagyatkozva még ennél is többet remélhet?

Elsővel Malajziában végeztek.
Másodikkal Angliában.
Harmadikat Kenyában ölték meg.
Nyolcadik Floridában halt meg.
Sorra legyilkolták őket.
Aztán az egész emberiség ellen fordultak.
Nem hagyjuk, hogy a Föld is a Lorien sorsára jusson. Elérkezett a végső leszámolás ideje.

Régóta vártam már a folytatásra, és nem véletlenül. Pittacus Lore regényfolyama vérbeli ifjúsági sci-fi, amely csavaros történetével és remekül kidolgozott karaktereivel hamar rabul ejtette az olvasókat. A magyarokat pedig különösen, ugyanis a Lorieni Krónikák sorozat azon ritka kiadások közé tartozik, ahol a kötetek iránti érdeklődés az idő előre haladtával nem csappant meg. (A könyvpiacon ugyanis általános jelenség, hogy - ha csak nem kiemelkedő sikerről van szó, - a sorozatok későbbi kötetei egyre kevesebb olvasót vonzanak.) Ahogyan az sem mindennapos, hogy egy sorozat végig tartsa a 90%-os, vagy afeletti eredményt minden kötetnél. (Igaz, az első rész a molyon 86%-on áll jelenleg.)


A fülszöveg szerint a szerző a Lorieni Bölcsek bölcse, aki tizenkét éve a Földön. Sejthető tehát, hogy ennek inkább a történetnek van köze, a valóságban ugyanis egy remek szerzőpárost takar a név: James Freyt és Jobie Hughes. Előbbi négy másik regényt is jegyez, köztük a hazánkban is megjelent Millió apró darabban címűt. Közös munkájuk, a Lorieni Krónikák egy hét kötetes sorozat, amelynek befejező része idén decemberben jelent meg magyarul. Mivel az Egyek a végsőkig a sorozat zárórésze, a spoilereket igyekszem elkerülni, de aki még nem kezdett bele a sorozatba, az csak óvatosan olvasson tovább.
A sorozat egyetlen hibáját abban látom, hogy a szerzők, ahelyett, hogy trilógiában gondolkodtak volna, hét kötetre bontották szét a történetet. Nem is anyagi okok miatt mondom ezt, hanem mert így az egyes részek túlságosan rövidek lettek. Mire az olvasó igazán belerázódott volna a cselekménybe, már véget is ér az egész, utána meg főhetett a feje közel egy évig, hogy most mi lesz a hősökkel. De ennek most vége szakadt, ugyanis egy közel félévtizedes korszak zárul le. Be kell vallanom, bármennyire is vártam ezt a részt, az elején kicsit elvesztettem a fonalat, hogy ki hol is van éppen, mi történt vele legutóbb, így azt javaslom minden, a sorozattal még csak most ismerkedőnek, hogy igyekezzenek egyben olvasni a szériát. (Habár a második részt jelenleg sehol sem lehet beszerezni, de hátha a Cartaphilus kiadja újból idővel.) De nem kell teljesen megijedni, nem szeretnék senkit elriasztani, elég sok visszautalást kapunk, így hamar képbe lehet kerülni
A történetet - ahogyan korábban is - több szereplő szemszögén keresztül ismerhetjük meg. A cselekmény végig pereg, szinte egy perc nyugta sincs az olvasónak, de hát egy sorozatzáró kötettől mit is várhatnánk? A szerzőpáros egyébként minden szálat szépen elvarr, a legfontosabb kérdésekre választ kapunk. Persze, ez nem feltétlenül jelent megkönnyebbülést, hiszen nem egy tragédiának lehetünk a szemtanúi. Akihez igazán közel kerültek a szereplők, azok biztosan fognak örülni és sírni is. Nem tudom, a kiadó mennyire gondolkodik folytatásban, ugyanis a sorozathoz készült pár kiegészítő kötet, novella, ezeket személy szerint örömmel venném, ha megjelennének magyarul.
A hazai változat egyébként még mindig nagy kedvencem közé tartozik. A kiadó maradt a jól bevált filmes hatású borítónál - habár csupán az első részből készült mozifilm -, de így is legalább megvan az egységesség, a sorozat remekül mutat a polcon. 

Pittacus Lore: egyek a végsőkig (United as One), ford. Stier Ágnes, Cartaphilus Kiadó, 2016, 320 oldal, 3490 Ft