Rico, Oskar és a nagy nyomozás

rico-oskar1.jpgSzerző: Andreas Steinhöfel
Cím: Rico, Oskar és a nagy nyomozás (Rico, Oskar und die Tieferschatten)
Fordító: Tóth Tamás Boldizsár
Kiadó: Animus Kiadó
Oldalszám: 208

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Andreas Steinhöfel nevével először egy interjúban találkoztam, ahol a kiadó vezetője, Balázs István mesélt az idei terveikről. Akkor úgy nyilatkozott, hogy a német szerzőt Erich Kästner utódaként tartják számon, ami már akkor felkeltette az érdeklődésemet a könyvei iránt (mivel az Emil és a detektívek egyik nagy kedvencem). Aztán az is napvilágra került, hogy a jó nevű fordító, Tóth Tamás Boldizsár (Harry Potter, A selyemház titka) ülteti át magyarra a történetet, ami szintén garanciát jelent a minőségre. 

Rico mélyképességű, vagyis sokkal lassabban tud gondolkodni, mint az átlag gyerek, folyton összekeveri a jobb és a baloldalt, meg az égtájakat. Édesanyja egyedül neveli egy lakóházban, ám mivel neki esténként kell dolgoznia, időnként a fiúra a szomszédok vigyáznak, máskor meg egyedül marad éjjelre. Egy nap találkozik Oskarral, aki szinte a teljes ellentéte: mindent azonnal meg tud jegyezni, minden témában otthon van, ugyanakkor az ég világon mindentől fél. A két fiú hamar szoros barátságot köt egymással, ám minden csoda három napig tart: Oskart hamarosan elrabolják, Rico pedig a nyomába ered.

Nagyon becsülöm azokat az írókat, akik a hagyományos történetekből kilépve a szórakoztatáson túl az élet dolgaira is meg akarják tanítani az olvasóikat. Hasonlóan Siobhan Dowd regényéhez, most is egy ifjúsági krimit vehetünk a kezünkbe, amelynek főhőse különbözik az átlagtól. Ezek a regények a felnőttek számára is nagy élményt adhatnak: egyfelől az autizmusról, az Asperger-szindrómáról vagy az ezekhez hasonló különleges képességgel bíró emberekről nagyon ritkán olvashatunk, másfelől jó látni, hogy a megszokott, hivatásos vagy önjelölt nyomozókon kívül hogyan viszonyul egy rejtélyes esethez egy "hátrányban lévő" fél. 

Steinhöfel könyve tehát hiánypótló Magyarországon, a fentebb említett regényen kívül nem tudok még egy olyat mondani, ami ilyen témában jelent meg (most természetesen csak az ifjúsági könyveket nézve). Ugyanakkor nem tudom, mekkora sikere lesz hazánkban a könyvnek. Németországban 2008 óta összesen három kötet jelent meg, valamint ugyanebben az évben megkapta a Német Gyermekirodalmi Díjat is, így feltehetőleg ott nagyobb visszhangot keltett a történet. A kétségeim pedig amiatt vannak, hogy bár kriminek van beállítva a regény, a címben szereplő nyomozás nem igazán játszik fontos szerepet a történetben. A regény első felét azt teszi ki, hogy megismerkedünk Ricóval, a szomszédokkal, kicsit jobban belelátunk az életébe, valamint Oskar is feltűnik a színen pár fejezettel később. Oskar elrablása a történet felénél következik be, és ezt követően sem csak Rico nyomkeresése áll a középpontban. 

Leginkább attól féltem a gyerekolvasókat, hogy azért nem tudják élvezni a könyvet, mert túlságosan lassú, és Oskar elrablása és megtalálása közben sem telik el sok idő, ami az igazi izgalmat jelenthetné. Ugyanakkor elismerem, hogy máshogy nem tudta volna megoldani a szerző, hogy hiteles legyen az Oskar szempontjából való történetmesélés, mert a fiúnak valóban ilyen az élete, ilyen lassan telnek a napjai. Arról nem is beszélve, hogy a regény felénél már sejteni lehet a rabló személyét, aki már olvasott egy-kér krimit, annak nem lesz benne túl sok meglepetés.

A folytatásra még biztosan várni kell, de én azért bízom benne, hogy sikerülni majd megtörni az ehhez hasonló könyveknek a vámpírok uralmát.

Értékelés: 10/8