Szörnyeteg úr

szornyeteg-ur-borito.jpgSzerző: Dan Wells
Cím: Szörnyeteg úr (Mr. Monster)
Fordító: Szebegyinszki Szilvia
Kiadó: Fumax Kiadó
Oldalszám: 272

SPOILERMENTES ÍRÁS!

A trilógia első kötete, a Nem vagyok sorozatgyilkos a tavalyi én egyik leginkább várt könyve volt a szememben. Kíváncsi voltam erre a félig-meddig eredeti történetre, így szinte rögtön a megjelenés után megszületett róla a kritika. Habár a természetfeletti erők behozatala miatt kissé csalódtam a sztoriban, a folytatásra kíváncsi voltam, ráadásul most már úgy álltam hozzá a könyvhöz, hogy tudtam, mi várható, így jóval kellemesebb olvasmányélményt adott, mint az előző rész.

John a korábbi gyilkosságsorozatot követően próbálja folytatni megszokott életét, azonban ez nehezen jön össze. Éjjelenként rémálmok gyötrik, anyja nem akar beszélni vele a látottakról, holott egyedül ő tudja, mi történt valójában azon a végzetes éjszakán, mikor fia legyőzte a testrészeket és -szerveket raboló démont. Ha mindez nem lenne elég, Brooke, John iskolatársa is szimpatizál a fiúval, megpróbál vele kapcsolatot kialakítani, de a srác igyekszik magát távol tartani a lánytól a benne élő Szörnyeteg úr miatt. Ám amikor ismét holttestek bukkannak fel a csendes kisvárosban, Johnnak cselekednie kell: csak ő tudja, milyen veszély fenyegeti a lakókat, ráadásul minden jel szerint a gyilkos rájött a titkára, amit képes a maga hasznára fordítani.

A John Cleaver-trilógia első része 2009-ben látott napvilágot, ezt követte egy év múlva a Szörnyeteg úr, majd 2011-ben lezárult a sorozat az I Don't Want To Kill You c. kötettel, amely remélhetőleg minél hamarabb megjelenik magyarul. Minden bizonnyal Wells nem sorozatnak szánta eredetileg a Nem vagyok sorozatgyilkost, hiszen az előző kötetben minden szálat szépen elvarrt. Ennek ellenére nem érződik a Szörnyeteg úron, hogy erőltetett lenne, sikerült a tökéletes mederbe terelni a történet folyamát, így minden tekintetben illeszkedik az előző részhez. 

A kötet elején ismét a hullaházak világába nyerhetünk betekintést, ugyanis a szerző meglepő - és a gyengébb idegzetűeknek gyomorfelforgató - részletességgel írja le a boncolás folyamatát. Természetesen mindezt John tolmácsolásában olvashatjuk, aki Jekyll és Hyde-módra küzd a benne lakozó gonosszal. A saját maga által felállított szabályokat is igyekszik betartani, de ahogy el kezd szexuálisan is érni, rájön, hogy azok nem passzolnak a természeti törvényekhez vagy a fiatalok világához. A későbbiekben ismét felbukkan egy démon-szerű lény (a valódi megnevezésükre és létükre csak a regény második felében derül fény), aki jóval komolyabb ellenfélnek bizonyul az egykori Mr. Crowley-nál.

Külön tetszett, hogy a misztikus thriller-szál mellett nagy hangsúlyt fektetett a szerző a szereplőkre is, így például Brooke és John között kialakult érzelmek vagy Lauren és az új barátja kapcsolata is előtérbe kerül, ettől válik sokkal közelebbivé, hétköznapibbá a történet. Jó volt látni egyfelől, hogy milyen problémákkal küzdenek a hősök, másrészt, hogyan éli meg mindezeket John a maga különc világa miatt.

A stílus hasonlóan az előző részhez roppant olvasmányos, nagyjából egy nap alatt a végére is lehet érni, mert laza, gördülékeny írás végig fenntartja az érdeklődést. A borító szerintem meglepően jó lett, a regény végére érve többértelmű válik a jelentése. A folytatás érkezhet ősszel.

Értékelés: 10/8