Maigret és a flamand lány

flamand lány.JPGSzerző: Georges Simenon
Cím: Maigret és a flamand lány (Chez les flamands)
Fordító: Ertl István
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 126

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Az Agave Kiadó az idei évben sem hagyja Maigret nélkül a rajongókat, ezúttal is egy, magyarul még nem olvasható történettel örvendeztették az olvasókat.

Maigret felügyelő egy rokonának kérésére Givet-be, a belga határ mentén fekvő kisvárosba utazik, hogy segítségére legyen a Peeters családnak. A gazdag kereskedő famíliát azzal gyanúsítják, hogy elrabolták és megölték Germaine kisasszonyt, aki három évvel ezelőtt szült gyermeket leányanyaként a család egyetlen fiának Joseph-nek. A fiatal ügyvédtanonc lesz az első számú gyanúsított, az izgatott helyi rendőrfőnök már le is tartóztatná, azonban Maigret érzései azt sugallják, hogy valami egészen más áll a háttérben.

Az 1932-ben megjelent kötet az Agave gondozásában az ötödik, egyébként pedig a tizenharmadik Maigret-történet. Tudvalevő, hogy Simenon 1934-ben, tizenhét kötet után lezártnak tekintette népszerű sorozatát, ám rajongói nyomásra alig négy évvel később folytatta az írást, és további bűnügyekkel lepte meg olvasóit. Tehát a flamandoknál történő nyomozás az első etaphoz tartozik, ami egyes kritikusok az igazi mesterművek, ám jelen esetben ez a kijelentés megcáfolható.

Már az első oldalakon beindul a nyomozás, apró morzsákat kapunk Germaine rejtélyes eltűnéséről, ám a kiadói fülszövegnek hála a könyv feléig nem éri meglepetés az embert, ami, valljuk be, egy alig 120 oldalas regénynél nagy hiba. Másrészt most sem a nyomozás, sem a gyilkos kiléte nem sikerült olyan izgalmasra, mint a korábban megjelent történetekben. A regény nagyban követi a krimi hagyományait, így akire legjobban igyekszik ráhúzni a vizes lepedőt a szerző, az bizonyul a legártatlanabbnak. Mivel most viszonylag kevés szereplőt kapunk, így könnyen megsejthető, hogy ki lesz végül a hunyó. Amiben mégis eredeti a regény, az a lezárás, a bűnös ugyanis nem a jól megszokott büntetését kapja, egészen másfajta sorsot szánt neki Simenon.

Azért Maigret-rajongóknak kötelező olvasmány, a felügyelő iránt még csak érdeklődői szinten állóknak viszont nem ajánlom, hogy ezzel a kötettel kezdjék az ismerkedést.

Értékelés: 10/7