Szerző: Victor Hugo - Cs. Horváth Tibor - Kormárocs Pál
Cím: A Nyomorultak - Az irodalom klasszikusai képregényben
Kiadó: Képes Kiadó
Oldalszám: 72

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Mostanában eléggé eltűntem a blogos világból, ezért is volt ez a közel egy hetes szünet, viszont a sok utazásnak köszönhetően elég szép termés gyűlt össze a kritikaírásra váró könyvek polcán. Kezdem a rövidebb lélegzetvételűekkel, hiszen ezekről tudok a legkönnyebben írni. 

Mostanában nagyon belelkesültem a képregények iránt, így amikor a bookline-on kaptam +10% kedvezményt minden könyvre, azonnal jött velem Kormárocs Pál irodalmi klasszikusokat feldolgozó kötetei közül kettő. Az egyik a legnagyobb kedvenc, A Nyomorultak feldolgozása, a másik Stendhal Vörös és feketéje. Victor Hugo remekművét Kormárocs 1957-ben rajzolta meg, a több mint ezer oldalas írást 68 oldalba sűrítve bele.

A képregényváltozat főleg Jean Valjean életére koncentrált, így az egyébként oly' fontos szereplők mint például Cosette vagy Thénardier eléggé a háttérbe szorultak, Éponine például fel sem tűnik, így az ő szerelmi háromszöge teljesen kimaradt a történetből, a bátor Gavroche is csak egy képkocka erejéig bukkant fel. Leginkább Valjean és Javert macska-egér játékára fókuszált, ezt a szálat viszont sikerült a történethez hűen, az eredeti mondanivalót megőrizve megrajzolnia. 

A történet elején voltak apróbb változtatások, amiket nem tudom, hogy a helyhiány, a cenzúra vagy a korosztály miatt eszközölt az alkotópáros (mint például Fantine szála, amely a regényhez képest egészen lightosnak éreztem), viszont később - ahogyan már utaltam rá - teljesen elhagy bizonyos szálakat (a Cosette-Marius-Éponine szerelmi háromszöget) vagy másként értelmezi azokat (például Marius viselkedése Valjeannal, miután megmentette őt). 

A rajzolás nagyban különbözik az általam mostanában olvasott képregényektől, ezt viszont nem negatívumként hozom fel. Nem is tudnám, hiszen jó pár évtizeddel korábban készült ez, mint akár a Sandman, akár a Hellboy, teljesen más technikával és stílusban alkotott Kormárocs, mint előbbiek rajzolói. Plusz ezek fekete-fehér illusztrációk, valamint a szűkösség miatt jóval gyorsabban pörög a történet, tényleg csak a legszükségesebb mértékig van felvázolva a sztori. Mondjuk arra kíváncsi lennék, hogy olyan, aki nem ismeri a történetet, mennyit értene meg belőle, de erre majd bővebben kitérek a Vörös és fekete kritikámnál. 

Értékelés: 10/8