Szerző: Brandon Mull
Cím: Titokfölde A sötétség fogságában (Fablehaven - Grip of the Shadow Plague)
Fordító: Pék Zoltán
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 408

A KRITIKA AZ ELŐZŐ KÖTETEKRE NÉZVE SPOILERT TARTALMAZHAT!

Brandon Mull könyvsorozatának első kötete közel másfél éve jelent meg magyarul. A mesés menedékA sről én is írtam, akkor egy jó kezdésről számoltam be, a lelkesedésem azonban a második résznél (Az Esthajnalcsillag felragyog) alább hagyott. Így kicsit kételkedve fogtam bele a napokban megjelent folytatáshoz, elgondolkodva azon, hogy mennyire való nekem még az ifjúsági fantasy.

A harmadik rész története alig pár nappal később veszi kezdetét, mint amikor elbúcsúztunk hőseinktől. Titokfölde lakóinak hangulatára rányomja bélyegét Vanessa utolsó üzenet, amit a csenddobozba való bezárása előtt hagyott maga mögött. Seth és Kendra, valamint a nagyszüleik és a Lovagok éjjel-nappal a Szfinx lehetséges árulásán tanakodnak, valamint azon, hogyan is folytassák életüket. Már senkiben sem bízhatnak, csupán magukra számíthatnak a bajban. Ami meg is érkezik hamarosan: a tündérek gonosszá válnak, a nipszik népe egymás ellen fordul, és egyre több mesebeli lény személyisége vesz komoly fordulatot. Seth rájön, hogy járvány dúl Titokföldén, ami sötétté varázsolja a tiszta lelkeket. Kendrát pedig beválasztották a Hajnal Lovagjai közé, felnőtt társaival egyetemben az Elveszett Fennsíkra kell utaznia, hogy megszerezzen egy ereklyét.

A sötétség fogságában a Titokfölde-sorozat harmadik kötete, még további kettő van hátra, remélhetőleg minél előbb olvashatjuk magyarul. Azt írom, remélhetőleg, mert bizony ez a rész meggyőzött fentebb említett aggodalmam feleslegességéről: egy jó ifjúsági fantasy a mai napig képest elvarázsolni. Brandon Mullnak sikerült egy olyan élvezetes regényt írnia, amit mindvégig örömmel olvastam, időnként még nosztalgikus érzések is végig söpörtek rajtam, és eszembe jutott, mennyire imádtam volna ezt a sorozat gyerekfejjel.

De hogy magáról a regényről is írjak, ami a legjobban megfogott benne, az a világ-felépítés. Egyre több teremtményt ismerünk meg Titokföldéről, pontosabb képet kapunk az ott élő négy démonról, melyik milyen és mekkora erővel rendelkezik. Kezd körvonalazódni azt is, mire számíthatunk az utolsó kötetben: nem csak a Hajnal Lovagjai és az Esthajnalcsillag Társaság fognak összecsapni, hanem a szolgálatukba állított mitologikus lények is. Emellett arra is fény derül, hogy milyen más menedékek léteznek Titokfölde mellett, a gondozók felelősségteljes munkájáról is átfogó képet kapunk. Mull más történetekből, legendákból ismert lényeket is behozza a regényébe, ám igyekszik eltérni a róluk kialakított képtől. Így lesznek például a zombik kihalás szélén álló, veszélyeztetett fajok, a sárkányok bűvölők, a kentaurok hiú és sértődős teremtmények.

A történetet két nagy részre lehet osztani: az elsőben Kendra és Seth külön úton jár, a másodikban együtt harcolnak Titokfölde megmentéséért. Kifejezetten tetszett, hogy Mull nem együtt szerepelteti mindkét gyereket a sorozatban. Annak ellenére, hogy közösen fedezték meg a mágikus világot, különböző képességekkel rendelkeznek. Kendrát fiatal kora ellenére választották be a Lovagok közé, ráadásul tündérrokonná vált az előző részben végrehajtott cselekedete miatt, ennek pedig számos következménye lesz. Seth, aki eleinte morgolódik a kialakult helyzet miatt, megpróbálja a saját feje után menve megoldani az otthoni problémát. Időközben azonban róla is kiderül, hogy különleges képességekkel rendelkezik, ezek egy részére már fény derült, de bizonyos adottságai még nem teljesen tiszták. A második etapban a két gyermek szinte egyedül veszi fel a harcot, az idő előre haladtával azonban különös segítőjük akad, akire nem is számítottak volna.

Összességében egy felnőttfejjel is abszolút élvezhető regényt kaptam, ezzel pedig sikerült elérnie Mullnak, hogy a legjobbak között tartsam számon a műfajban. Kíváncsi vagyok, hogyan alakul a Sorenson család sorsa, remélhetőleg hasonló izgalmakra számíthatunk a negyedik részben is.

Értékelés: 10/9