Holger Munch veterán nyomozó különös üggyel találja szemben magát: Oslo mellett az erdőben egy felakasztott kislányt találnak, babaruhákba öltöztetve, nyakában tábla: Magányos utazó. Már önmagában a tábla is elég lett volna, de ki és miért öltöztette a holttestet babaruhákba? Az oslói speciális gyilkossági csoport egyik nyomozója, Mia Krüger felfigyel egy fontos részletre: a halott kislány körmébe egy egyes szám van karcolva, amiből arra következtet, hogy nem ő az egyetlen áldozat. Mia rendkívüli nyomozói képességének hála a rendőrség párhuzamot von a gyilkosság és egy hat évvel korábban történt eset között, amelyben elraboltak egy csecsemőt Honefoss városából. Az újszülöttet sosem találták meg. Mia szerint a gyilkosnak köze van az eltűnt gyermekhez, és a jelen történései a rendőrség korábbi kudarcát hivatottak megtorolni. Samuel Bjørk krimijében vérfagyasztó titkok nyomába ered, újabb és újabb szörnyűségeket feltárva a norvég múltból, ugyanakkor megteremti napjaink antihősét: Munch nyomozó jó modorát szakmai alázattal, simulékonyságát tökéletes szimattal helyettesíti.

A norvég író, Samuel Bjørk színdarabíró, zeneszerző-énekes, Frode Sander Øien írói álneve. Øien első színdarabját huszonegy évesen írta, azóta két nagy sikerű regény és öt színdarab fűződik a nevéhez. A magába forduló, a médiától szinte teljesen elzárkózó művész hat albumot adott ki eddig, emellett kortársművészeti kiállításokon szerepel és Shakespeare-t fordít. Jelenleg Oslóban él. A kritikusok már most Jo Nesbø utódaként emlegetik.

Az tény, hogy Bjørk is ugyanolyan elvetemült, gonosz, perverz és elmebeteg történetek kitalálása terén, mint a norvég krimikirálynak titulált Nesbø, bár egyelőre szerintem felesleges az összehasonlítás. Habár a skandináv krimi mint műfaj hazánkban nagy sikernek örvend (én is nagy rajongója vagyok az északi szerzőknek), mégis javarészt a svéd irodalom gyöngyszemeiből válogatnak a kiadók. Feltehetőleg ők is termelik ki a legtöbb thrillert, krimit az ide tartozó országok közül, de olykor igazi felüdülés más nemzetek írót is megismerni. És ha csak megnézzük a dán Jussi Adler-Olsen, az izland Arnaldur Indridasson vagy a norvég Jo Nesbø sikereit, bizonyossá válik, hogy nem lenne elvetemült ötlet több új szerzőt bevezetni a magyar piacra. Ehhez a sorhoz csatlakozott most Bjørk is, aki, mint mát említettem, magasan kiemelkedik a kínálatból. 

A stílusa roppant olvasmányos, a sztori végig pereg, a rövid fejezeteknek köszönhetően teljesen filmszerű élményben lehet része az olvasónak. A szerző több helyen is megvezet minket, a vége felé már úgy érezzük, hogy annyi a csavar, hogy ember legyen a talpán, aki ebből megoldást tud szülni. És természetesen megszületik a nem is akármilyen végkifejlet. Az ilyen bonyolult sztoriknál gondolkozom el mindig azon, hogy mennyire nehéz is egy krimiszerző dolga. Egyfelől végig hitelesnek kell maradnia: meg kell felelnie a kor technikai vívmányainak, hazája jogrendszerének, másfelől olyan alapszituációt kell teremtenie, amiből az olvasó nem jön rá kapásból a megoldásra, amely azonban összefüggéseiben szintén nem lehet logikátlan. Ezért sem könnyű kiemelkedőt alkotni, de Bjørknek első regényével sikerült, így érdemes lesz rá a továbbiakban is figyelni.

Persze, A magányos utazó sem lenne skandináv, ha a két nyomozó háttértörténete nem lenne tragédiáktól terhes. Mia a tesvére halála miatt lett visszahúzódó, míg Munch a tipikus kiégett nyomozót hozza, akinek a viselkedése bármennyire is rideg, még is meg vannak azok a gyengeségei, ami miatt az olvasók megszeretik őket. Mellettük természetesen a rendőrség más tagjaival is közelebbről megismerkedünk, ahogy más, civil emberek is előtérbe kerülnek, akiknek köze van az áldozatokhoz. 

A szokásos társadalomkritika sem maradhat el, ezúttal két nagyon fontos téma kerül előtérbe. Az egyik a vallásfanatizmus, amely kicsit visszafogottabban szerepel itt, mint például Asa Larsson regényeiben, a másik a gyermekbántalmazás. Már többször leírtam, így a régi olvasók tudhatják, hogy én személy szerint bírom a durva történeteket, a kibelezések, a vérben fröcsögő hullák jóformán meg sem kottyannak, de a gyermekgyilkosság nagyon meg tud viselni. Ez most sem volt másképp, a könyv befejezése után még sokáig ott motoszkált bennem egy furcsa, nyomasztó érzés, amely sokáig rákényszerített arra, hogy újra és újra átgondoljam a regény cselekményét, annak egyes kiemelkedő jeleneteit. És igazából ilyen a jó könyv: ha műfajtól függetlenül mély nyomást gyakorol az olvasóra, még akkor is, ha ezt fájdalmas módon teszi.

Samuel Bjørk ígéretes szerzőnek mutatkozik, remélhetőleg a sorozat folytatása még idén megjelenik, kár lenne veszni hagyni. 

Samuel Bjørk: Magányos utazó, ford. Domsa Zsófia, Athenaeum Kiadó, 2014, 488 oldal, 3490 Ft