Szerző: Anne Frasier
Cím: A testolvasó (The Body Reader)
Fordító: Beke Zsolt
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 360

SPOILERMENTES ÍRÁS!

A grip lit műfaj rajongói örülhetnek: a Könyvmolyképző Kiadónak hála a tavalyi évben hét regény is napvilágot látott a Kristály pöttyös könyvek logó fémjelezte sorozatban. Ezek egyike Anne Fraiser 2016-ban megjelent pszichothrillere, A testolvasó.

Jude Fontaine élete soha nem volt egyszerű: gyermekkorában elveszítette egy szörnyű balesetben az édesanyját, majd tizenhat éves elhagyta a családját. Ezt követően nyomozóként helyezkedett el, ám három évvel ezelőtt teljesen nyoma veszett. A nő három éven keresztül raboskodott egy pincében, egyetlen kapcsolatát a külvilággal a fogvatartója jelentette. Jude azonban nem adta fel a reményt: megtanult olvasni a férfi arcából és testéből, így egyik éjszaka sikeresen megszökött a rabságból. Szabadulását követően négy hónappal később ismét a rendőrség kötelékében helyezkedik el, ahol azonban nem mindenki van meggyőződve arról, hogy ilyen rövid idő után munkába kellene állnia. Mikor azonban fiatal lányok tűnnek el, és kerülnek elő pár nappal később holtan, a nyomozóknak kompromisszumot kell kötniük, hogy sikeresen megoldják az ügyet.

Anne Frasier többek között a krimi, a thriller, a romantikus krimi, a paranormális regények és a memoárok terén szerzett nevet magának. Romantikus regényeiért RITA-díjjal, paranormális romantikus műveiért Daphne du Maurier-djjal jutalmazták. A The Orchard című emlékiratát 2011-ben a könyvtárosok a legjobb regények közé sorolták. Krimi és thriller műfajban írt regényeinek bérelt helye van a különböző sikerlistákon.

A testolvasó tipikusan az a könyv, amit olvastatja magát, még talán izgalmasnak is mondhatjuk, de amikor leteszi az ember, mégis csak akad némi hiányérzet. Ami leginkább annak tudható be, hogy a szerző próbálja annyira túlmisztifikálni a regényt és magát a bűnügyet, hogy végül teljesen kicsúszik a kezéből az irányítás, és a csattanó nemhogy nem csattan, de még hangot sem ad. Maga az alapvetés, hogy egy nő a testbeszéd alapján próbálja meg felderíteni a gyilkosságokat, nem lenne rossz, sőt, kimondottan izgalmas lenne. Csak hogy az olvasóban már rögtön felmerülhet a kérdés, hogy mindezt a tudást arra alapozza, hogy három év alatt egy, ismételem, egy emberrel találkozott, akit volt alkalma kiismerni. Nem épp az a lényeg, hogy az emberek különböznek egymástól, hogy mindenki másképp reagál ugyanarra a dologra? Vagy hozhatnám példának a kiélesedett szaglást (mert hogy, ez is közrejátszik a nyomozásban). Azt még elfogadom, hogy a szabadulása után mindent intenzívebben érzékel, de fél évvel később ez már kicsit hiteltelen nekem.

De talán ezeken még túl is teszi magát az ember, mert - mint ahogyan a későbbiekben láthatjuk - nem is ez válik a nyomozás alapjává. A legnagyobb probléma, hogy a szerző annyi szálat hozott be a történetbe, hogy az alapján könnyűszerrel kitalálható a történet. Főhősünknek ki kell nyomoznia a saját elrablásának körülményeit, az új esetet, amiben egy ismeretlen fiatal lányokat mészárol, valamint, ha már itt járunk, kiderül, hogy a múltjában is van egy megoldatatlan rejtély, ami lehet még sem úgy volt, ahogy eddig gondoltuk. Az olvasó pedig hamar összerakja, hogy ez a több szál valahol találkozni fog, innentől kezdve pedig elég erősen leszűkül a gyanúsítottak listája. Feltehetőleg Frasier is érezte, hogy kissé gondban van, mert a több mint 300 oldal felvezetést sikerült nagyjából 10 oldalba lezárnia, így a regény vége is összecsapottá vált.

Ami viszont pozitívum volt számomra, hogy végre egy olyan főhősnőt kaptunk, aki nem nyavalyog, hogy mekkora rakás szerencsétlenség, hanem igenis megpróbál újból talpra állni. Természetesen a grip litből nem hiányozhat az alkoholizmus, ezt most Jude nyomozótársa, az egyébként szimpatikus Uriah személyében kapjuk meg, akinek szintén érdekes a múltja.

Talán szerencsésebb lett volna, ha nem varr el minden szálat a szerző, és ez esetben sorozatban gondolkodik, Jude szálát pedig szépen végigviszi 3-4 köteten át. Persze, semmi nem akadályozza meg abban, ha úgy alakul, hogy egy újabb részt írjon a főszereplőnek, de egyelőre - tudtommal - még nem került sor, így marad ez az egy kötet, amely határozottan jobb, mint az általam eddig olvasott, hasonló műfajú regények többsége, de azért még ez sem az igazi.

Értékelés: 10/7