Karcsi és a csokoládégyár

covers_23474.jpgSzerző: Roald Dahl
Cím: Karcsi és a csokoládégyár (Charlie and the Chocolate Factory)
Fordító: Borbás Mária (versbetétek: N. Kiss Zsuzsa)
Kiadó: Animus Kiadó
Oldalszám: 176

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Emlékszem, milyen izgatott voltam, mikor végre eljutott a mi városunk mozijába is Tim Burton filmje, a Charlie és a csokigyár. Végül mégis csalódottan álltam fel a székből, és akkor el is ment a kedvem attól, hogy elolvassam az alapul szolgáló művet. Két évvel ezelőtt azonban felfedeztem magamnak Roald Dahlt, és akkor már tudtam, hogy előbb-utóbb sorra kerül majd ez a klasszikus is. A Kolibri Kiadó által a Könyvfesztiválra megjelentett Charlie és a Nagy Üveglift (amely ennek a kötetnek a folytatása) pedig remek alkalmat jelentett, hogy megismerkedjek végre ezzel az igazi Dahl-alapművel.

Picur Karcsi szüleivel és nagyszüleivel él együtt nagy szegénységben. Mikor a város szélén álló csokoládégyár tulajdonos, a világhírű Vonka Vilmos kihirdeti, hogy gyára kapuit öt szerencsés gyerek előtt kitárja, Karcsi szíve is megdobban. Habár évente csak egyszer, a születésnapja alkalmából kap édességet, mégis reménykedik benne, hogy övé lesz azon aranybiléták egyike, amelyet Vonka úr a csokoládéiba rejtett el és amely belépésre jogosítja a szerencsés nyerteseket. A legutolsó pillanatban teljesül is a vágya: így részt vehet egy fantasztikus élményekkel teli utazáson, amely végül nem várt fordulattal zárul.

A szerző egyik legnagyobb klasszikusának számító regénye 1964-ben látott napvilágot. Magyarországon 1990-ben jelent meg először Borbás Mária és N. Kiss Zsuzsa kiváló fordításában, amelyet a jelen, 2005-ös kiadás, valamint a legújabb, 2014-es magyar kiadásnak is alapjául szolgált. (Ez utóbbi Charlie és a csokigyár címmel került boltokba.)

Az, hogy az utókor szemében a Karcsi és a csokoládégyár lett a szerző egyik legnépszerűbb regénye, nem véletlen. Ebben a regényben ugyanis minden összpontosul, ami kell egy kiváló meséhez. Érdekesebbnél érdekesebb, színesebbnél színesebb karaktereket kapunk (az öt gyerek és szüleik, Vonka Vilmos, Karcsi családja), akiket cselekményes, fantáziával teli történetbe helyez az író, és amit áthat az a fajta leleményes nyelvi humor, amely annyira jellemző Dahlra. Ilyenkor tűnik ki igazán a fordító személye is, hiszen számtalan szójátékot kellett átültetnie magyarra, de úgy érzem, hogy remekül vette az akadályokat: gördülékeny és frappáns a mi változatunk is. Könnyen előfordulhat, hogy pont a nyelvi játékosság miatt helyenként kevesebb a magyar szöveg, ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy akadnak olyan részek, ahol Borbás Mária változata lekörözi a dahli szöveget.

Ugyanakkor mindez talán édes-kevés lenne ahhoz, hogy a felnőttek is élvezzék ennek a kötetnek a (fel)olvasását, ha nem lenne valós mondanivalója. Mert ennek a regénynek, különösen aktuális az üzenete. Kicsit talán félelmetes abba belegondolni, hogy már Dahl arról írt 1964-ben (tehát több mint 50 évvel ezelőtt), hogy a tévé átveszi a hatalmat a gyerekek felett, mint ahogyan történt ez Kép Ernővel is. Vagy éppen Csap Veruska és családja, akiknél a gyereknevelés liberalizmusa olyan mértéket ölt, amelyet talán még most sem szabadna. Persze, mindezt végtelenül humorosan tálalja a szerző, ugyanakkor jó meséhez hűen kiderül, hogy a „rossz” nem győzhet, így tulajdonképpen még ha első pillanatra akár irigylésre méltó is lehet az életük, mégis van, amit még ők sem szerezhetnek meg maguknak.

És akkor mindehhez vegyük hozzá még Dahl hihetetlen képzelőerejét és fantáziáját, amellyel megalkotta a csokoládégyárat és annak különböző termékeit, amelynek pusztán a nevük olvasása alapján is összefut a nyál a szánkban. Az umpa-lumpákról pedig még szót sem ejtettünk, ezekről a már-már Dr. Seussi jószágokról, akik Vonka Vilmos gyárában dolgoznak és akiknek a csokoládégyáros előszerettek kísérletezik (és akik leginkább énekelni szeretnek).

Örülök, hogy végül mégis csak kezembe került ez a kötet, azóta már túl vagyok a folytatáson is, arról is érkezik majd a kritika napokon belül. De addig is, olvassatok ti is (korosztálytól és nemtől függetlenül) Dahlt, mert iszonyatosan nagy élmény!

Értékelés: 10/10

A szerző alábbi könyveiről írtam:

Matilda
A barátságos óriás
Boszorkányok
Fantasztikus Róka úr