Szerző: Sydney Scott
Cím: Szélhámos játszma
Kiadó: Erawan Kiadó
Oldalszám: 260

AZ ELŐZŐ RÉSZRE SPOILERT TARTALMAZ!

Fejős Éva álnéven írt sorozatának második kötete 2019-ben jelent meg, a Szélhámos játszma című kötetben újból találkozhatunk Borával, Ariellel és az ő szélhámos viszonyukkal.

Miután Bora rálelt Ariel szerződésére, azt hiszi, a férfi végig csak megjátszotta az iránta mutatott vonzalmat. Így hát fogja magát, és karácsony este ide, karácsony este oda úgy dönt, faképnél hagyja a teniszezőt. Ám azzal nem számol, hogy az utcán szembe találja magát zaklatójával, akitől Ariel hirtelen felbukkanása menti meg az utolsó pillanatban. Ezt követően Bora és Ariel a lány családjánál tölti a karácsony másnapját, ahol minden jól alakul - legalábbis látszólag. A két huszonéves kapcsolata a jövőben sem válik egyszerűbbé, ráadásul minden jel szerint Bora öccse is sötét ügyletekbe keveredik.  

A Sydney Scott álnév nem mást takar, mint hazánk egyik legnépszerűbb chich-lit szerzőjét, Fejős Évát. A szerző ezt a második rész borítóján már egyértelművé is tette, a harmadik résztől kezdve pedig már saját neve alatt jelenteti meg a széria újabb részeit.

A második kötet szinte percre pontosan ott folytatja a történetet, ahol az első rész véget ért. Bora először találkozik szemtől szembe a titokzatos zaklatójával, akinek kilétére ekkor még nem derül fény - a történet végére viszont igen, habár számomra kissé hirtelen jött az egész lezárás, ezeket a fejezeteket kevésbé éreztem kidolgozottnak. És sajnos a regény kapcsán is igen vegyesek az érzelmeim, mindvégig olyan érzésem volt, hogy a szerzőnek - szemben az első résszel - nem sikerült megtalálnia az arányokat. Példának okáért a regény nagy részét (majdnem felét) a családi karácsonyi vacsora teszi ki, ami valóban humoros és jópofa, de nem ennyire hosszan és elnyújtva, többször éreztem, hogy nem halad semerre a történet, csak egy helyben toporgunk. Ezzel szemben, amikor beindul a cselekmény, akkor pedig mintha lejtőn gurulnánk lefelé, annyira gyorsan száguldunk, az olvasó csak kapkodja a fejét. Így nekem a zaklatóval kapcsolatos szál túl hamar került feloldásra, mintha nem lett volna megfelelő módon előkészítve az egész. Viszont, az továbbra is szimpatikus, hogy bár félig-meddig erotikus regénynek aposztrofálják, mégsem a szexjelenetek dominálnak. 

Az előző részben írt kritikámnál azt is kifogásoltam, hogy Arielről nagyon keveset tudunk meg - ezen az állapoton sikerült javítania a szerzőnek a folytatásban. Egyfelől a váltott szemszögből való mesélésnek köszönhetően a férfi fejébe is beleláthatunk, ráadásul a múltjáról is kiderül egy-két dolog, bár igazán még mindig nem ismerhettük meg, számtalan kérdőjel maradt vele kapcsolatban. Bora viszont semmit nem változott az előző részhez képest, ugyanolyan szétszórt, hirtelen haragú fiatal, akire igazán nem lehet haragudni. A nagyszülők továbbra is viszik a prímet, sok humoros jelenet köthető hozzájuk, remek kiegészítői a kötetnek. 

A Szélhámos-sorozat számomra továbbra is egy könnyed hétvégi-délutáni kikapcsolódást jelent (ezt a kötetet is gyakorlatilag egy délután/este alatt olvastam el), jó kis lelazítása egy fárasztó, munkával teli hétnek. Az viszont jó, hogy a regény ennél több nem is akar lenni, így célját maradéktalanul beteljesíti.

Értékelés: 10/7

Kíváncsi lettél a regényre? Rendeld meg a könyvet közvetlenül a kiadótól, ezzel is támogatva őket!