Szerző: Kathleen Olmstead (Mark Twain azonos című regénye nyomán
Cím: Koldus és királyfi (The Prince and the Pauper)
Fordító: Farkas Krisztina
Kiadó: Alexandra Kiadó
Oldalszám: 160

SPOILERMENTES ÍRÁS!

A Klasszikusok könnyedén sorozat eddigi legfrissebb tagja Mark Twain klasszikusának feldolgozása, a Koldus és királyfi. Az eredeti regényt tizenegy-két évesen olvashattam, ajánlott irodalomként kaptuk a nyári szünetre. Alapból a legtöbb kötelezőt és ajánlottat a kezembe vettem, de erről a regényről apukám is sok jót mesélt, ráadásul egy igazán régi, 1970-es kiadás lelhető fel nálunk, én meg már gyerekként is odavoltam az antik könyvekért. Így most külön örömet jelentett felidézni a sztorit.

Tom Canty egy szegény koldusfiú, akit egy véletlen folytán összehoz a sors a jövendőbeli királlyal, Tudor Edwarddal. A herceg megmenti őt a palotaőrök haragjától és megmutatja neki a kastélyt. Amikor felismerik, hogy külsőre teljesen egyformák, ruhát cserélnek. Ám a terv rosszul sül el, mert az őrök kidobják a koldusi ruhát viselő Edwardot a palotából, míg Tom a palota falain belül reked. Az ország királya rövid időn belül meghal, így Edwardnak kellene elfoglalni a trónt. Csakhogy ő a tolvajok, koldusok, gyilkosok világába keveredett és egyre távolabb kerül a lehetőségtől, hogy tisztázni tudja magát.

Mark Twainnek nem ez az egyedüli ifjúsági regénye, ami már megjelent a sorozatban. Szinte a legelső kötetek között látott napvilágot a Tom Sawyer kalandjai, valamint a Huckleberry Finn kalandjai című regény. A Koldus és királyfit e két mű között vetette papírra 1881-ben, és egyben ez volt az első regénye, amely a régmúltba repítette vissza olvasóit. A történet ihletője VI. Edward volt, aki a XVI. században uralkodott, és valóban nagyon fiatalon, mindössze tízévesen ült trónra, és szintén fiatalon, tizenhat éves korában hunyt el. 

A regény nem csak egy szórakoztató történet, hanem tökéletes társadalmi korrajz, amiből megtudhatja az olvasó, milyen igazságtalanok voltak az akkori törvények. Ezt ellensúlyozza egyben Edward regényeleji cselekménye, amikor megígéri Tomnak, hogy majd beszél az apjával, hogy adjon nekik pénzt, mert nem lehetnek koldusok az országban. Mind a történet élvezhetőségét, mind a kor hangulatát sikerül visszaadnia az átdolgozott műnek. A borítón látható és a könyv belsejét díszítő illusztrációk Jamel Akib munkái, teljes mértékig passzolnak a történethez.

A regény igazi főhőse Edward, az ő életét követhetjük nyomon a koldusok között, és ez talán nem véletlen. Twain feltehetőleg jobbnak látta, ha az olvasóihoz közelebb eső réteg életét mutatja be a pompa és a fényűzés helyett. Ráadásul ha Tom kalandjaira helyezi a nagyobb hangsúlyt, akkor félő, hogy a történet inkább a humor felé megy el, mert az a pár fejezet, amiben az igazi koldus szerepel királyfiként, jópofa szituációkat eredményeztek. 

Az eredeti regényt már elő is kerestem, és gondolatban fel is tettem a jövőévi olvasmánylistámra, jó lesz hosszú évek után ismét egy klasszikust olvasni.

Értékelés: 10/9