Végre utolértem magam George R. R. Martin sorozatával, így most már én is a többi rajongóval együtt várhatok éveket, mire a mester hajlandó lesz megírni a folytatást. Annyiból szerencsésebb helyzetben vagyok, hogy az ötödik kötetet szinte rögtön a negyedik befejezése után kezdhettem el, valamint, hogy nem kell sokáig Martin nélkül maradnom, mert a napokban jelent meg a vámpírirodalmat megreformáló Lázálom című kötete is.

A Varjak lakomája elég vékony kötetnek számít a maga 830 oldalával, sajnos most először egy kis hanyatlást is éreztem a színvonalon. Nem hiába mondják, hogy a Kardok vihara a sorozat legjobbja, nem csak azért, mert a kötetek folyamatosan egyre jobbak és jobbak lettek, hanem mert azzal olyan magasra tette a mércét a szerző, amit saját magának sem sikerült megugrania. Ettől függetlenül a negyedik kötetnek sem lehet oka panaszra: a szokásos Martin-féle történetvezetést, a szereplők kivégzését, váratlan fordulatokat ez is hozza. Ezzel szemben a Sárkányok tánca a sorozat egyik leghosszabb kötete (a puszta cselekmény 1090 oldal), ám itt is érezhető pici hanyatlás, bár határozottan jobb lett, mint a negyedik kötet. 

A két kötet egyébként nem csak ezek miatt számít különlegesnek, hanem azért is, mert úgy nevezett fél műről van szó mindkét esetben. Ezt úgy kell érteni, hogy Martin a negyedik regény írása során jött rá - ahogyan ezt megfogalmazza az Utószóban -, hogy túl sok mindent akart elmesélni, ám az nem fért volna bele egy kötetbe, ezért a történtet ketté szedte, és csak az addig megismert szereplőgárda felét vonultatta fel, a befejezést a Sárkányok tánca hozza el. Ezzel egyébként nagy kockázatot vállalt, hiszen ha valakinek a kedvenc hőse(i) nem szerepel(nek) ebben a regényben, nem olvassa akkora izgalommal a történetet, mint ahogyan korábban tette. Ilyen szempontból nekem ezért jobban is tetszett a Sárkányok tánca, hiszen ott tűnt fel ismét Havas John, akinek az Éjjeli Őrséggel gyűlik meg  baja, Tengerjáró Davos vagy éppen Tyrion, aki veszélyes. sárkányvadászatra indul.

A negyedik kötet fő helyszín a Királyvár, az ötödiké a Fal és a tenger másik fele - engem mindkettő megint csak
rabul ejtett, szívesen olvastam lefekvés előtt ezt a fantasztikus világot, amely képes bebizonyítani számomra, hogy léteznek még olyan könyvek, amik annyira magukkal szippantanak, hogy nehezen akarok szabadulni tőlük. Hasonlóan az korábbi recenziókhoz a történetről szinte semmit nem szabad elárulnom, nehogy bárkitől is elvegyem az élvezeti lehetőséget, no meg szinte lehetetlen is bármilyen röviden összefoglalni a fő cselekményt vagy akár a központi bonyodalmat, annyira szerteágazó a történet. (Ha már szerteágazó történet: a névjegyzék közel 60 oldalasra sikeredett - csodálom Martint, hogy eddig nem veszett el a szálak között.)

A bevezetőben említett döntés folyománya, hogy egy-egy karakter jóval gyakrabban tér vissza mindkét részben, emiatt a késleltetés és az izgalom időnként kevésbé hatásos, mint a korábbi kötetekben. A szereplők (a régiek és újak egyaránt) továbbra is fantasztikusan vannak kidolgozva, a szürke minden árnyalata megjelenik a jellemükben, senki sem csak fekete vagy fehér. Nem tudom eldönteni, hogy idegesítsen vagy csodálattal töltsön el Martin szereplőalkotása, ugyanis még most sem tudom biztosra megmondani, hogy ki a rossz- és ki a jófiú a történetben. Egy-egy hősre most sokkal több időt szánt (a fenti okokból kifolyólag), így jobban meg is ismerhetjük, noha ez arányosan együtt jár azzal, hogy a feszültségkeltés és annak fokozása nem sikerült annyira jóra, mivel gyakrabban térünk vissza egy-egy eseményhez. Az öldöklés és a nyíltan ábrázolt szexualitás ebben a kötetben sem marad el, néhány kedvencünket elveszítjük - Martin megint játszik a rajongók idegeivel. 

Szerencsére az én kötetem (Varjak lakomája) már egy javított, a folytatáshoz igazított szövegű kiadás, így az előző kiadások gyermekbetegségeit már kiküszöbölték, így abszolút semmi nem volt, ami megzavarta volna az élvezhetőséget.

A Sárkányok táncával pedig is érkeztünk az eddigi utolsó kötethez, ami - ha úgy tetszik - egy nagy fejezet lezárása: a tél már beköszöntött, ám a Mások érkezésére még várni kell. 

George R. R. Martin: Varjak lakomája, ford. Pétersz Tamás, Novák Gábor, Alexandra Kiadó, 2013, 896 oldal, 3999 Ft

George R. R. Martin: Sárkányok tánca, ford. Novák Gábor, Alexandra Kiadó, 2012, 1152 oldal, 3999 Ft