Hamarosan itt a tél, a hideg estéken pedig nincs is jobb, mint egy kényelmes meleg fotelben, ágyban pihenve könyvet olvasni. Az Athenaeum Kiadó jóvoltából négy napon keresztül játszhattok a Könyvkritikák oldallal értékes nyereményekért. Négy nap - négy nagyszerű regény - 4x3 válasz - négy nyertes!

A játék menete: A nyereményjáték időtartama 2015. október 26. - 2015. október 29. Az adott nap kérdéseit tartalmazó poszt pontban éjfélkor fog megjelenni az oldalon, onnantól kezdve 5 teljes napotok lesz rá, hogy elküldjétek a helyes megfejtést. (Éppen azért, mert számolunk azzal, hogy valaki mind a négy napot kint tölti.) Így tehát:

• 1. nap: 2015. október 26. hétfő (0:00), határidő: 2015. október 30. péntek (23:59)
• 2. nap: 2015. október 27. kedd (0:00), határidő: 2015. október 31. szombat (23:59)
• 3. nap: 2015. október 28. szerda (0:00), határidő: 2015. november 1. vasárnap (23:59)
• 4. nap: 2015. október 29. csütörtök (0:00), határidő: 2015. november 2. hétfő (23:59)

A helyes megfejtéseket minden esetben a konyvkritikanyeremenyjatek@gmail.com e-mail címre várjuk. 

Sorsolás és eredményhirdetés: 2015. november 3. kedd. A nyertesek a nyereményüket postán kapják meg. (Természetesen ez azt jelenti, hogy több nyertes sorsolunk, minden nap egyet, de ez nem jelenti azt, hogy ne próbálkozzatok meg mindegyik játékkal!)

A nyereményjáték célja egyben Jodi Picoult könyveinek népszerűsítésre, amelyek közül négy (A nővérem húga, Tizenkilenc perc, Törékeny, Szívtől szívig) nemrég egy új, letisztultabb, talán mondhatom, hogy impozánsabb borítóval látott napvilágot. Nem titok, hogy Picoult nálam benne van a TOP10 szerzők között, akinek eddig jóformán egyig regényében sem kellett csalódnom. Így külön öröm számomra, hogy az Athenaeum Kiadóval közösen pont az ő könyveivel szervezhetek ismét nyereményjátékot, és ajándékozhatunk meg közösen új élménnyel olvasókat.

Az első nyereménykötet a szerző talán egyik legismertebb és legkedveltebb regénye, A nővérem húga, amely egyben az első, magyarul megjelent műve volt. Közel három és fél évvel ezelőtt így írtam róla:

"A tizenhárom éves Anna egy nap felkeresi dr. Campbell Alexandert, a sikeres ügyvédet, hogy saját maga rendelkezzen a teste felett. Eddig több műtéten is átesett, hogy nővére életben maradjon. Kate ugyanis leukémiás, húga pedig tökéletes donor, mivel fogantatása előtt szülein – Sara, a főállású anya és Brian, a tűzoltó – orvosi vizsgálatokat végeztek, hogy a lány genetikailag megfelelő legyen. A per az egész család életét felborítja: Sara a végletekig küzdeni akar Kate életéért, Brian nem tudja eldönteni, kinek az oldalára álljon, a legidősebb gyermek, Jesse pedig apróbb bűncselekményekkel akarja felhívni magára a figyelmet. Ráadásul a bíró egy gyámot is kijelöl Anna részére, akinek köze van Campbell múltjához.

Picoult, hasonlóan az előző regényeihez (amely igazság szerint utóbb születtek, csak én olvastam fordított sorrendben őket), itt is több témát dolgoz fel: bepillantást nyerünk a tűzoltók életébe, a leukémiások és családjuk világába, a bíróság rendszerébe, valamint egyéb fontos dolgok is előtérbe kerülnek, amelyeket spoilerveszély miatt most nem emelek ki külön.

A legfontosabb kérdés azonban az, hogy van-e jogunk más helyett dönteni, más testét felhasználni – részben – saját érdekeink elérése érdekében. Valamint, mettől gyakorolható az önrendelkezési jog? Sőt, tulajdonképpen mi vihet rá egy éppen csak tinédzser korba lépő lányt arra, hogy beperelje a saját családját?

A regény felépítése kapcsán szinte mindegyik kérdésre választ kapunk, hat szereplő (Brian, Sara, Jesse, Anna, Campbell, Julia) nézőpontjából is megismerhetjük a történetet. Picoult pedig fantasztikusan megoldotta a feladatot, sikerült teljesen különböző aspektusokból megközelíteni a témát. Amikor Anna sorait olvastam, szabályosan gyűlöltem Sarát, és nem bírtam felfogni, hogyan lehet képes arra, hogy jóformán semmibe veszi két gyermekének az érzéseit, csak azért, hogy a másikat megmentse. Ugyanakkor Sara szemszögéből megismertük a múltat, és el kellett ismernem, hogy valószínűleg én sem cselekedtem volna másként az ő helyében, hiszen ő csak annyit tett, hogy minden szalmaszálba őrültként kapaszkodott. A család története mellé megkapjuk Campbell és Julia sztoriját is, amely kevésbé drámai, de ugyanakkora élvezettel olvastam róluk mindvégig.
Eleinte kicsit zavart a sok orvosi szakkifejezés, de hamar meglehetett szokni. Ugyanakkor nagy dicséret jár a szerzőnek, amiért ekkora pontossággal írta le a betegséget. Habár a történet csúcspontját a bírósági tárgyalás képzi (ahol tízpercenként szedtem fel az államat a földről), jóval kevesebb idő jut rá, mint például a Házirendben.
Igazság szerint az utolsó részig nem éreztem, hogy Picoult ezen könyve bármiben is jobb lenne, mint a Házirend vagy a Törékeny, hiszen alapjában véve ugyanarra a sémára épülnek, csak más-más témát járnak körbe. A végső fordulatok, valamint a befejezés azonban jóval magasabbra emelte ezt a regényt. Az olvasás befejezése után maradt még bennem néhány kérdés, de épp ez tetszik a könyvben: nem akar mindent szájba rágni, hagyja az olvasót gondolkozni, nem foglal állást egyik szereplő oldalán sem."

Ha kedvet kaptatok Ti is a kötethez, és még nincs ott a polcotokon, nincs más dolgotok mint megválaszolni az alábbi három kérdést, amelyhez az Athenaeum Kiadó oldala nyújt segítséget nektek!

1. Melyik zenekar életéről szól Farkas Zoltán és Kiss László Outcast - Kitaszítottan a világhírig című kötete?

2. Melyik sorozatban és kit játszott Neil Patrcik Harris, az Így jártammal az életemmel című kötet szerzője?

3. Ki az a tehetségkutatóban feltűnt énekes, akinek Gyémánt című kötete a napokban jelent meg?

A helyes válaszokat tehát 2015. október 30. péntek 23 óra 59 percig várjuk a konyvkritikanyeremenyjatek@gmail.com e-mail címre.