Szíve helyén sötétség

covers_634789.jpgSzerző: J. D. Barker
Cím: Szíve helyén sötétség (She Has a Broken Thing Where Her Heart Shoud Be)
Fordító: Bosnyák Edit
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalszám: 720

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Nagy várakozás előzte meg a 4MGY-trilógiával itthon is hatalmas rajongótábora szert tevő J. D. Barker legújabb kötetét, és szerencsére nem kellett csalódnunk: a Szíve helyén sötétségnek ott a helye 2020 legjobb regényei között.

Jack Thatch 8 éves korában, a szülei sírhelyéül szolgáló temetőben találkozik először Stellával, a titokzatos kislánnyal, aki iránt azonnal szerelembe esik. Ám akárhányszor látogat is ki újra a fa alatti padhoz, nem találja ott. Egészen a következő esztendő augusztus 8-áig. Onnantól kezdve minden évben, ezen az egy napon van esélye beszélni a lánnyal, akinek hamar rabjává válik. Ezalatt az egyik sikátorban egy férfi holttestére bukkannak: az áldozat teste mintha megégett volna, de a ruházatán nyoma sincsen tűznek. Az ügyet Faustio Brier nyomozóra kapja, aki évek óta megszállottja a különleges haláleseteknek, ami újból és újból felüti a fejét a környéken. Mindeközben a világtól elzártan, egy eldugott laboratóriumban egy fiút - akit mindenki csak D alanynak hív - tartanak őrizetben. Ereje határtalan: senki nem mehet a közelébe, mindössze felvételről kommunikálhatnak vele, ellenkező esetben elszabadul a pokol.

Jonathan Dylan Barker 1971-ben született, a Fort Lauderdale-i Művészeti Intézetben szerzett üzleti dilpomát. Az 1990-es években sokáig a 25th Parallel című magazin munkatársa volt: popkulturális témában írt cikkeket, és együtt dolgozott Brian Hugn Warnerrel, aki később Marilyn Mansonként vált híressé. Több novellája is megjelent az évtizedben, főleg a horror műfajban alkotott. Sokáig szellemíróként dolgozott, Forsaken című első regényét 2014-ben adták ki. A kötet meglepő sikert aratott, és jelölték a Bram Stoker-díjra is, ráadásul a Stoker család felkereste őt, hogy segítsen Dacre Stokernek megírni a Drakula hivatalos előzményregényét, a Dracult. Közben Barker saját sorozatba is kezdett: A negyedik majom az utóbbi évek egyik legeredetibb sorozatgyilkosát teremtette meg, akit a rendőrség üldöz.A kötet jogait számos országba eladták, opciózták filme és televíziós sorozatra egyaránt, ráadásul Az ötödik áldozat és A hatodik éjszaka című kötettel trilógiává bővült. A november végén magyarul is megjelent Szíve helyén sötétség című regényt 2019-ben adták ki. És ha minden jól megy, jövőre két újabb Barker-kötettel lehetünk gazdagabbak az Agave Könyveknek hála: először az első James Pattersonnal közösen írt regénye, a The Coast-to-Coast Murders megjelenése várható (a második The Noise címmel jövőre érkezik angolul), a második félévben pedig a szerző legújabb, önállóan írt thrillere, az A Caller's Game kerülhet a boltokba.

Megrögzött könyvgyűjtő lévén mókusként halmozom fel a jobbnál jobbnak ígérkező regényeket - főleg ha azok kedvenc zsáneremben: a krimiben és/vagy thrillerben jelentek meg - így fordulhatott elő, hogy bár a 4MGY-trilógia mindhárom kötete hónapok-évek óta ott várakozik a polcom, még nem jutottam el addig, hogy valóban kézbe vegyem őket. Így nekem a Szíve helyén sötétség lett az első találkozásom Barkerrel, és őszintén megvallva, félve kezdtem bele a kötetbe. Egyfelől nagyon régen olvastam már ennyire terjedelmes regényt (a 720 oldal itt ténylegesen 720 oldalt jelent, pár oldalt leszámítva nyoma sincsen hatalmas betűtípusnak vagy sortávnak, vagyis itt nem a kötet vastagságának növelésére mentek rá), másfelől sosem hagyok félbe könyvet, így előre aggódtam, mi lesz, ha én ezen a monstrumon több héten keresztül szenvedem magam végig. Mint kiderült, a félelmem teljesen alaptalan volt, hiszen első nap szinte egy huzamban olvastam el a felét, és a maradék sem váratott sokáig magára. (Még azon is gondolkodtam, hogy beteget jelentek vagy kiveszek egy nap szabadságot, hogy másnap - hétfőn - befejezhessem.) Ritkán adok igazat a kiadói fülszövegeknek, de a mostani zárómondatot ("Felejthetetlen történet, ami bekúszik az ember bőre alá, és késő éjszakáig olvastatja magát.") teljes mértékig helytállónak érzem - mert velem is hasonló történt, pedig én nem szoktam éjszakába nyúlóan olvasni.

Közel egy hete fejeztem be a könyvet, és azóta is nap mint nap gondolok rá - részben azért, mert mindenkinek, úton-útfélen ezt ajánlgatom és olyan lelkesen mesélek róla, mint ha csak a legújabb Harry Potter-kötetről lenne szó. Nem tagadom, elfogult lettem, és még annak ellenére is 2020 egyik, ha nem a legjobb regényének tartom, hogy - kicsit eltávolodva tőle - már látom a kisebb-nagyobb hibáit. A történet nem teljesen eredeti, legalább tucatnyi hasonló alappal rendelkező regényt és filmet lehetne említeni - elég ha csak a korai Stephen Kingre gondolunk -, és a befejezés is bizonyára megosztó lesz, de ezeket mind megbocsáthatóak. Mert hiába láttuk-olvastuk már ezt a sztorit, továbbra is képes újdonságként hatni ránk, ha az író jól keveri a szálakat és képes fenntartani mindvégig az érdeklődést - Barkernek pedig kétségkívül sikerült.

A cselekmény 1984-ben veszi kezdetét és 2020-ban ér véget, vagyis közel 36 évet ölel fel. (Természetesen hol csak egy-egy évet, hol egyszerre többet is ugrunk előre az időben). Ezalatt a gyermek Jackből felnőtt válik - a szó minden értelmében, vagyis egy igazi felnövés- és fejlődéstörténetnek lehetünk tanúi. Ez az egyik legnagyobb érdeme a regénynek: zseniálisan keveri a műfajokat (thriller, horror - egyikbe sem sorolható be egyértelműen), ráadásul - csak hogy, egy klasszikus idézettel éljek -, olyan, mint a hagyma: több rétegből áll. Aki csak egy jó természetfeletti thrillert akar olvani, az is megkapja maradéktalanul az élményt, de ha kicsit mélyebbre ásunk, megtaláljuk benne az amerikai történelem és popkultúra egy egészen kicsi szeletét, (a különös képességeketől eltekintve) valódi hús-vér emberekkel találkozhatunk, akiknek mind megvan a maga keresztje, ráadásként egy egészen egyedi szerelmi történetnek is tanúi lehetünk. 

A történetvezetésen túl az író roppant olvasmányos stílusa és karakterteremtő és -formáló készsége az, amiért érdemes kézbe venni Barker regényét. Ahogyan fentebb is utaltam rá, szereplői olyan hétköznapi emberek, akik közül páran hatalmas erő birtokában vannak, de álmaik, vágyaik, gondjaik pontosan azok, amikkel mi magunk is találkozhatunk a való életben. Éppen ezért nagyon sokukra tekinthetünk régi jó ismerősként, akinek sorsáért ténylegesen is szoríthatunk, akikkel együtt örülhetünk a sikereknek és közösen sírhatunk a veszteségeken. Barker stílusa pedig egyszerre idézi meg azt a hangulatot, amiért annyira szeretjük olvasni a'80-as, '90-es évek minőségibb horrorregényeit, de közben mer nagyon is mai, XXI. századi lenni - ez pedig igazi írói bravúr! 

Szóval, ebben a kötetben tényleg mindenki megtalálhatja azt, ami egy izgalmas, érdekfeszítő thrillertől és/vagy horrortól vár, ráadásul úgy, hogy a sztori nem tocsog mindvégig a vérben és a bruatilitásban. Én pedig, azt hiszem, előrébb veszem a képzeletbeli várólistámon a 4MGY-trilógiát is. (Oh, igen: és a magyar cím sokkal, de sokkal jobban tetszik, mint az eredeti!)

Értékelés: 10/10

Kíváncsi lettél a regényre? Rendeld meg a könyvet közvetlenül a kiadótól, ezzel is támogatva őket!