Szerző: Székely Nagy György
Cím: A jóember
Kiadó: Erawan Kiadó
Oldalszám: 368

SPOILERMENTES ÍRÁS!

2020-ban több új, magyar szerző is bemutatkozhatott az Erawan Kiadónál. Szénási Krisztina, Fodor Zsana és Székely Nagy György egytől egyig Fejős Éva "30 napos regényírás"-kihívásának győztesei, akiknek debütáló írásaik még tavaly tavasszal meg is jelenhettek, sőt, azóta mindannyiuknak újabb kötettel bővült a kiadott műveik száma. A jóember Székely Nagy bemutatkozó regénye, amely egy fiatal ember felnőtté válásának folyamatát kívánja elég tárni.

Megyeri Norberttel először huszas évei elején, 1979-ben találkozhatunk először. A fiatal egyetemista Budapesten él, az orvosin tanul, az apja egy magasrangú pártfunkcionárius. Legjobb barátja, a kevésbé tehetős és befolyásos családból származó András révén találkozik először a társadalmi ellentétekkel, szembesül a rendszer valódi arcával, éppen ezért határozza el, hogy köszöni szépen, de ő nem áll be a sorba, nem kér sem a protekcióból, sem a jogtalan előnyből. Kalandos élete során megjárja Hamburgot, Bostont, Chicagót, Kandahárt és Fallujahot, tanúi lehetünk szakmai előremenetelének és magánélete fentjeinek és lentjeinek, mközben a 80-as évektől kezdve végigszáguldunk negyedévszázadot az időben.

A Székely Nagy György írói álnév, a szerző eredetileg Schrauf Györgyként látta meg a napvilágot. Korábban menedzserként dolgozott, de ötvenöt éves korában feleségével együtt úgy döntött, hátat fordít Magyarországnak: Bristolba költöztek, ahol fizikai munkával építették és építik jelenleg is új életüket. Az író a Regényíró november Fejős Évával kihívás 30 napja alatt írta meg A jóembert, amely 2020 tavaszán látott napvilágot. Azóta két újabb  kötete jelent meg Szerelem és..., valamint A vér nem válik vízzé címmel. 

A magam részéről mindig nagy örömmel ismerkedem meg új magyar szerzőkkel, szeretek esélyt adni hazánk szülötteinek is, hogy bizonyítsák a tehetségüket. Megvallom, amikor tudomást szereztem arról, hogy három olyan író is megjelent a piacon, akik azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy mindössze 30 nap alatt írták meg életük első regényét, az én oldalamat is elkezdte furdalni a kíváncsiság. Valóban meg lehet írni egy teljes művet egy hónap leforgása alatt, ráadásul úgy, hogy - ha a fióknak való írástól és a kisebb ujjgyakorlatoktól eltekintünk - előtte nem szerzett tapasztalatot? Az olvasói visszajelzések alapján mindhárom szerzőnek sikerült megugrania az akadályt, éppen ezért döntöttem el, hogy szép lassan mindegyikükkel szeretnék megismerkedni. Székely Nagy György regényének fülszövege állt legközelebb az én ízlésvilágomhoz, ezért is volt nagy a bizodalmam a szerzőben és a regényében. Ami sajnos nem teljesült be maradéktalanul.

Ez persze nem feltétlenül a kötet vagy a szerző hibája, a legnagyobb "baj" azzal volt, hogy egészen másra számítottam az értékelések és leírás alapján. Egy szépirodalmi igényességgel megírt, szívhez szóló történetet vártam, amely azonban csak részben teljesült, hiszen maga a sztori valóban szívmelengető több ponton, de a regény inkább a lektűr kategóriába sorolandó (és kéretik ezt nem negatívan érteni!). Megvallom, az első oldalak nyers stílusa ennek megfelelően kissé arcul csapott, hiszen egyből egy hosszas párbeszéddel indul a regény, amelyből hősünket, Norbertet és Andrást ismerhetjük meg, és ebből a beszélgetésből kell nagyjából belőnünk, hogy hol, ki, kivel, mikor és mit. A regényt az ehhez hasonló dialógusok jellemzik, viszonylag kevés leírást kapunk, amelynek hiánya időnként zavaró tud lenni, leginkább az olyan jelenetekben, amelyben több szereplő között folyik a diskurzus, és nem lehet elsőre egyértelműen beazonosítani, hogy éppen kinek a szavait olvashatjuk. 

Azonban: ha ezzel a fajta történetmeséléssel megbarátkozunk, akkor csak annyi a dolgunk, hogy elengedjük magunkat, és hagyjuk, hogy Székely Nagy megfogja a kezünket, és magával vigyen minket egy kontinenseket átszelő, több évtizedes utazásra. Az egyes fejezetek egy-egy nagyobb fordulópontot mutatnak be Norbert életéből, és bár a legtöbbször elég sokat (éveket) ugrunk előre az időben, a köztes eseményekre is fény derül szép lassan. Így nemcsak egy felnövés- és egy kalandos élettörténet kapunk, hanem tanúi lehetünk annak is, hogyan lesz hősünkből a címbeli Jóember. Kissé ugyan idealizált ez a figura, aki tényleg mindig, minden helyzetben képes jól dönteni és cselekedni, aki - érje őt bármilyen csapás - képes megőrizni a világba és a jóságba vetett hitét. De talán éppen emiatt válhat sokak szemében példaértékűvé az ő hozzáállása az élethez, hiszen valóban ritkán találkozhatunk hozzá hasonló figurával a valóságban. 

Összességében, egy olvasmányos, pergős történetet kaptam, amely azt a célját, hogy kiszakítson a mi világunk gondjaiból, maradéktalanul teljesítette. Az érzékenyebb lelkületű olvasók pedig biztosan el fognak pár könnycseppet is morzsolni az utolsó oldalak lapozásakor.

Értékelés: 10/7