Ben Lerner: Az iskola Topekában

covers_628997.jpgFülszöveg: Adam Gordon végzős gimnazista Topekában, 1997-ben. Szülei egy pszichiátriai klinikán dolgoznak, amelyre az egész világról érkeznek páciensek és dolgozók. Anyja, Jane, híres író, feminista; apja, Jonathan, sikeres terapeuta, aki előtt a „kallódó fiatalok” megnyílnak. Jane számot vet abuzív apja emlékével, azzal, hogy férje szabadosan kezeli a házastársi köteléket, és ráébred, milyen nehéz felnevelni egy fiúgyereket a mérgező maszkulinitás légkörében. Adam kitűnik az iskolai vitakörben – ő lesz a vitakörök országos versenyének fő esélyese. Ráadásul a menő srácok társaságába tartozik: ha valaki gyengeséggel vádolja, nem habozik visszavágni, bár az ő fegyvere elsősorban a nyelv, a szavak, ami tud úgy fájni, mint az ököl. Néhány végzős, köztük Adam, rábírják Darren Eberheartot, ezt a magányos fiút – aki Adam tudtán kívül Adam apjának a páciense –, hogy nyilvánuljon meg a többiek előtt, ami katasztrófába torkollik.

Ben Lerner (Topeka, 1979-) három verseskötet (The Lichtenberg Figures, Angle of Yaw, és Mean Free Path) és három regény (Leaving the Atocha Station, 10:04 és Az iskola Topekában) szerzője, illetve megjelent egy teljes kötet terjedelmű, költészeti tárgyú esszéje (The Hatred of Poetry). Korábban Fulbright-, Guggenheim- és MacArthur-ösztöndíjas volt, ráadásul ő volt az első amerikai, aki megkapta a németországi Münster városának nemzetközi költészeti díját. Jelenleg a Brooklyn College-ban tanít irodalmat. Az iskola Topekában című regénye az év legjobb könyvei közé került az Esquire, az NPR, a Vogue, az Amazon, a Kirkus, a londoni Times, a Buzzfeed, a Vanity Fair, a londoni Telegraph, a brit Financial Times, a Lit Hub, a londoni Times irodalmi melléklete, a New York Post, a brit Daily Mail, az Atlantic, a Publishers Weekly, a brit Guardian, az Electric Literature, a SPY.com és a New York-i városi könyvtár 2019-es listáján, 2019-ben jelölték Pulitzer-díjra, a Nemzeti Könyvkritikusok Díjára, a Rathbones Folio Díjra, elnyerte a Los Angeles Times Könyvdíjat és a Hefner Heitz Kansas Könyvdíjat, valamint  a New York Times, a Time, a GW, a Vulture és a Washington Post beválasztotta az év tíz legjobb könyve közé, és Barack Obama egyik kedvenc műveként hivatkozott rá. 

"...még fiúk, örök fiúk, Pán Péterek, férfi-gyerekek, mivel Amerika egy véget nem érő kamaszkor, fiúk, akiknek nincs vallásuk és nincs karizmatikus vezérük..."

Mivel a 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozat immár évek óta van jelen a hazai könyvpiacon, a válogatás olvasói nagyjából tudják, hogy mire számíthatnak a legfrissebb megjelenések kapcsán. Így egy idő után egyre nagyobb várakozásokkal vesszük kézbe az újdonságokat, főleg, ha annyi neves díjra jelölték vagy nyerte is meg, mint Az iskola Topekában. Nekem legalábbis mindig jóval magasabbak az elvárásaim az ilyen esetekben, pedig nem egyszer bizonyosodott már be, hogy az, ami közönség- vagy kritikai siker, nem mindig az én könyvem. Ezzel persze, nem azt akarom mondani, hogy Ben Lerner regénye is ide tartozik, de tény, hogy nem könnyen adta magát a történet, sőt, igazából a teljes kép megértéséhez, úgy vélem, többször át kellene rágnom magam a könyvön. A cselekmény négy főszálból áll, de ezek mellett rövidebb-hosszabb töredékeket is kapunk, ebből áll össze ez a minden szempontból különleges, társadalomkritikával bőven megfűszerezett családregény, az amerikai fehér középosztály korképe. Mindezek, és az időben és térben való gyakori ugrások miatt is nagy fokú koncentrációt igényel az olvasótól mindvégig.

ben_lerner.jpg

Adam szülei, Jonathan és Jane mindketten pszichológusok, akik a magánéletben sem képesek levetkőzni hivatásukat. Később az anya híres feminista írónővé válik - amivel felborítja az addigi idillikusnak vélt családi életet -, az apa viszont megragad egy szinten, már nem képes lépést tartani a nejével. Adam - egyértelműen a szerző, Lerner alteregója -, pedig kettejük között lavírozik, próbálja az átlag középiskolások életét élni, ám szüleinek köszönhetően vita- és szónokversenyek állandó résztvevője, holott egyértelmű, hogy szívesebben foglalkozna mással, mint például a költészettel. Ezen megmérettetések egyébként itthon szinte teljesen ismeretlenek - talán egyetemen, szabadon választható kurzus keretében vehetünk részt hasonlón -, holott mennyire fontos lenne, hogy megtanuljon az ember fia-lánya érdemben is érvelni valami mellett vagy ellen. A regényből az is kiderül, hogy a stílus, a hogyan a fontosabb, semmint a tartalom, ami tökéletesen bizonyítja azt is, hogy mennyire könnyedén lehet befolyásolni az emberek gondolkodását, pusztán azzal, hogy milyen úton-módon próbáljuk meggyőzni őket. 

"Költő akart lenni, mert a versek varázsigék, a hangjaik szétbontják és átalakítják a jelentést, ami erőszakot szül és taszít, és híressé teszi az embert, vagy híressé teszi azzal, hogy kitörli, és lehet más hatása a testre: elaltatja vagy felébreszti, könnyeket, vagy más nedveket indít meg, duzzadást okoz, felállít kis szőrszálakat."

Lerner ezzel tulajdonképpen azt elemzi regényében, hogyan jut el egy demokratikus állam a nyílt gyűlöletig, a haragig, amely Amerikát, ezt a szabad országot egészen a trumpi állapotokig juttatta. A beszédnek, a vitáknak is tulajdonképpen ez a legfontosabb szerepe a történetben, vagyis, hogy megtanulják, hogyan lehet csupán szavakkal a másik fölé emelkedni. A könyvben erre a "megsoroz" kifejezést használják, ami annyit tesz, hogy az érveket annyira gyorsan kell hoznia a beszélőnek, hogy a másik félnek ne legyen ideje reagálni azokra, a sok információ miatt pedig szinte képtelenség teljes egészében értelmezni azokat. Ezek a jelenetek (vagy ha úgy tetszik technikák) az olvasók számára roppant érdekes lehet, valamint az író folyamatos gondolkodásra, agytornára is készteti az embert, ami tulajdonképpen a legtöbb könyv célja is.

Lerner műve kétségtelenül posztmodern, amely - mint ahogyan fentebb is utaltam rá -, nehezen adja meg magát, és kell is hozzá a megfelelő nyitottság és lelki állapot, és abban is biztos vagyok, hogy ez a regény nekem is teljesen mást fog adni öt, tíz vagy húsz év múlva - mert abban biztos vagyok, hogy legalább egyszer újra fogom olvasni évekkel később.

Ber Lerner: Az iskola Topekában (The Topeka School), ford.: Pék Zoltán, XXI. Század Kiadó, 320 oldal, 4.290,- Ft

Kíváncsi lettél a regényre? Rendeld meg a könyvet közvetlenül a kiadótól, ezzel is támogatva őket!