Szerző: Cecelia Ahern
Cím: Talált tárgyak országa (A Place Called Here)
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Fordító: Hussami Péter 
Oldalak száma: 360

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Az írónő legutolsó, magyarul megjelenő regénye, az Ajándék - sokakkal ellentétben - nekem nagyon tetszett, így igyekeztem beszerezni Ahern többi könyvét is. Jelentem, küldetés teljesítve: mind a hat regénye már itt csücsül a polcomon, és csak arra vár, hogy elolvassam őket. A döntés végül a Talált tárgyak országára esett, mivel ennek a szinopszisa nyerte el leginkább a tetszésemet.

Sandy Shortt - aki a nevével ellentétben igen hosszú lábakon él - tízéves kora óta kényszerbeteg. Ekkor tűnt el ugyanis nyomtalanul a szomszéd kislány, aki többször is megkeserítette főhősünk életét. Azóta a lány minden idejét a keresésnek szenteli, mániája pedig egészen odáig vezet, hogy felnőttként magánnyomozóként kutat olyan eltűnt emberek után, akikről a rendőrség már régen lemondott. Egy nap azonban különös véletlen folytán maga is eltűnik, és egy ismeretlen helyen ébred. Hamarosan rájön, hogy a "talált tárgyak országába" került, egy olyan világba, ahol csupa elveszett holmi és elveszett ember található. Itt találkozik azokkal a személyekkel, akiket egész életében keresett. Vagyis majdnem minddel. Sandy ugyanis eltűnését megelőzően elvállalt egy ügyet: Jack Ruttle öccsét egy éve hiába keresi a rendőrség, a fiút mintha a föld nyelte volna el. Sandy azonban pont azon a délelőttön tűnik el, amikor találkozni kellene a férfival. Jack pedig nem nyugszik: elhatározza, hogy megkeresi Sandyt, hogy együttes erővel folytassák a Donal utáni nyomozást.

Azt előre le kell szögeznem, hogy az alapötlet nagyon tetszik, sőt, mondhatni teljesen eredeti. Szinte biztos, hogy nincs olyan olvasó, aki nem érezte volna legalább egyszer, milyen az, amikor nem találja a szemüvegét, a tollát, a füzetét, pedig határozottan emlékszik, hová tette. Persze a legtöbbször a dolgok pont akkor kerülnek elő, amikor az ember nem is számít rá, de ki tudja, hogy addig hol rejtőztek? Épp ezt a hétköznapi(nak nem igazán tűnő) jelenséget helyezi Ahern története középpontjába.

Azonban megtanulhattuk már, hogy nem minden a jó alapötlet, sok múlik a kivitelezésen is, és az igazat megvallva Ahernnek ez most nem igazán jött össze. Kezdeném azzal, ami a leginkább zavart: nem éreztem eléggé kidolgozottnak a talált tárgyak országát (amit egyébként az ír változatban 'Itt'-nek hívnak). Az addig rendben van, hogy ide kerül minden elhagyott tárgy, és élőlény, valamint az elfelejtett gondolatok is helyet kapnak, de vártam volna valami magyarázatot arra, hogyan is lehet eljutni ebbe a világba. Vagy hogy pontosan hogyan is élnek, mert oké, hogy van nap- meg szélenergia, de ez sajnos nem feltétlen elég az élethez (legalábbis ahhoz, amit ők élnek).

A másik, amin nagyon meglepődtem, hogy a könyvben időnként előfordultak unalmas részek, amelyek leginkább töltelékjelenetként funkcionáltak, semmi pluszt nem adtak a történethez. Ez azért is volt furcsa, mert az Ajándéknak minden egyes oldalát élveztem, és alig bírtam abbahagyni az olvasást.

A végére azonban szerencsére magára talált a sztori, és jóval izgalmasabb volt, mint az első száz oldal. Ráadásul az utolsó két-három fejezet olyan jól megvolt írva, hogy filmként peregtek előttem az események. A befejezés is nagyon tetszett, végig azon izgultam, hogy Sandy végül visszatér-e a mi világunkba, vagy ott marad újdonsült barátaival. Ahern szerencsére a lezárásokban nagyon erős (legalábbis az eddig elolvasott két regényét tekintve), így most sem okozott csalódást.

A könyv egyébként hangulatilag az Óz, a nagy varázsló mesére emlékeztetett - jó ebben erősen közrejátszhatott, hogy a regényben is előkerül, és mondhatni fontos szerepe is van benne.

Amit még sajnálok, hogy a borító ennyire nőiesre sikeredett, mert szerintem Ahern nem kizárólag nőknek ír, regényeit ugyanúgy ajánlom férfiaknak is, mivel biztos vagyok benne, hogy az ő tetszésüket is elnyeri. Persze van benne romantikus szál, de nem éreztem olyan erősnek, hogy bármelyik férfitársam messzire hajítsa a könyvet, hogy minél messzebb legyen a nyáltengertől.

Értékelés: 10/7