Az operaház fantomja (Klasszikusok könnyedén)

az operahaz fantomja_gaston leroux eredeti regenyenek.JPGSzerző: Diane Namm (Gaston Leroux azonos című regénye nyomán)
Cím: Az operaház fantomja (The Phantom of the Opera)
Fordító: Farkas Krisztina
Kiadó: Alexandra Kiadó
Oldalszám: 160 

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Az Alexandra Kiadó pár évvel ezelőtt indította útjára a Klasszikusok könnyedén-sorozatot, amelynek lényege, hogy a régi, nagy klasszikusok történeteket lerövidítik és átültetik az ifjúság nyelvére, anélkül, hogy maga a mondanivalója, a sztori lényege elveszne. Én tavaly vettem kezembe a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete c. regény átiratát, összehasonlítási alapom nem volt (mivel az eredeti művet nem olvastam), de mindenféleképpen jó ötletnek tartom, hogy a fiatalabb generáció legalább ily módon megismerkedhessen a legnagyobb regényekkel.

A XIX. század végén, Párizsban egy furcsa lény tartja rettegésben az operaházat. A magát egyszerűen csak Fantomnak nevező férfi mindenhol ott van, mindent lát és hall, és ha valami nem úgy történik, ahogy ő akarja, kegyetlenül megbünteti az engedetleneket. Christine Daaé, az operaház legújabb csillaga közelebbről is ismeri őt, hiszen a Fantom tanítja énekelni a lányt. Az egyik előadáson a nézőközönség soraiban feltűnik Raoul, Christine egykori szerelme. A két fiatal újból találkozása mindkettőjükben felébreszti a régi érzelmeket, ám a Fantom nem engedi, hogy tanítványa boldog legyen a gróffal, ezért magával viszi az operaház alatt rejtőző birodalmába, ami a lehető legmágikusabb hely, amit csak ember láthatott.

Szemben a Dr. Jekyll...-lel, most egy olyan könyvet sikerült választanom, amelynek olvastam és szerettem is az eredeti változatát. Pár évvel ezelőtt egy nyaralás alkalmával ragadott magával Leroux regénye, akkoriban nagy hatással volt rám a történet, azonnal be is került a nagy kedvencek közé. A történetből aztán számos film- és színházi adaptáció készült (ha jól tudom, musicalből három fajta is), sőt, a leghíresebb musical-változatnak Webber folytatást is írt, Love Never Dies címmel.  

Maga az átirat: az eleje nekem nagyon gyors volt, emlékeim szerint sokkal lassabban történtek az események, ahol az olvasónak volt ideje felfogni, hogy mi is történt. Itt a régi igazgatók leköszönése, Christine és Raoul múltja, Madame Giry segédkezése, a Fantom fenyegetőzése nagyon gyors egymásutánban váltakoztak, én meg csak kapkodtam a fejem, hogy milyen gyorsan elértük a történet feléhez. Onnantól kezdve, hogy a Fantom elrabolja Christine-t már sokkal jobbnak éreztem a rövidítést, sikerült megtalálni az egyensúlyt a történet lecsupaszítása és az eredeti mű mondanivalója között. A végét ugyanolyan szépnek és meghatónak találtam, mint az eredeteiét, mondjuk ebben közrejátszott az is, hogy fel tudtam eleveníteni, mennyire szeretem a regényt.

A kötetben több illusztrációt is találunk, ezek nagyon passzolnak a történethez, nem lehet okunk panaszra. A könyv végén, mint a sorozat minden tagjánál - vitaindító kérdéseket találunk, amelyeket én nagyon jó ötletnek tartok, mert akár egy könyvklub keretén belül a vezetőnek is támpontot ad a történet megvitatásához, valamint a gyerekek is át tudják gondolni azokat a szituációkat, amelyek az ő életükben is megtörténhetnek, és levonhatják a tanulságot.

Szóval ennél a regénynél a közepésnél jobbra sikeredett az átirat, azok, akik szerették az eredeti regényt, de nincs idejük újraolvasni, mindenféleképpen ajánlom, nosztalgiának jó lesz. 

Értékelés: 10/8

A kötet kedvezményesen megvásárolható a kiadó webáruházában!