Szerző: Lotte & Søren Hammer
Cím: Elvetemültek (Svinehunde)
Fordító: Szőke Zsolt
Kiadó: Animus Kiadó
Oldalszám: 400

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Ahogyan már megszokhattuk, az Animus Kiadó az idei Könyvfesztiválon is újabb szerzőkkel bővítette Skandináv krimik sorozatát. Az Elvetemültek kötet kapcsán egyszerre két írót ismerhetünk meg Liselotte Hammer Jacobsen és Søren Hammer személyében. A testvérpár 2010-ben debütált ezzel a regényével Dániával, azóta további három kötet látott napvilágot a sorozatban. 

Konrad Simonsen főfelügyelő éppen jól megérdemelt szabadságát tölti tinédzser lányával közösen egy vidéki villában, távol a világ gondjaitól, amikor egy nap munkatársai bukkannak fel. A férfinek meg kell szakítani pihenését, ugyanis az egyik iskola tornatermében két gyermek öt férfi brutálisan meggyilkolt holttestére talál rá. A meztelenre vetkőztetett áldozatokat mértani pontossággal helyezték el a plafonon. Hamarosan felröppennek olyan pletykák, miszerint mindannyian pedofilok voltak, a büntetésük egyesek szerint megérdemelt volt. Miközben Simonsen és csapata igyekeznek felderíteni az esetet, a lakosság Dánia-szerte tüntetésekbe kezd és a sajtó sem marad tétlen.

A Hammer-testvérek regénye üdítő színfolt a skandináv palettán. Olvashatjuk, hogy egyesek szerint túl sok északi krimit kapunk kézhez mi, magyarok, de az Elvetemültek egy remek példa arra, hogy ezen a műfajon belül is születnek eltérő szerkezetű és ennek köszönhetően újként ható történetek. Természetesen itt is kapunk gyilkosságot, remek indítékot, valamint a nyomozással magával sincs baj, de ez a könyv mégis sok mindenben különbözik az eddigi krimiktől. Talán leginkább Jodi Picoult regényeihez tudnám hasonlítani, aki szintén egy adott témára, problémára kívánja felhívni a figyelmet, ám mindazt olvasmányos stílusban tárja az olvasó elé. Jelen esetben sincs másról szó: a pedofil-bűncselekményekről, mint állandó társadalmi jelenségről kapunk egy átfogó képet, amely egyben alkalmas arra, hogy gondolkodásra késztesse az olvasót, és eközben szórakoztasson is.

Ennek megfelelően teljesen más a felépítése a regénynek, mint a hagyományos kriminek: párhuzamosan láthatjuk a rendőrök és a gyilkos csoport ténykedését. A fő gyanúsítottról, az iskola gondnokáról rögtön a történet elején kiderül, hogy köze van a mészárlásokhoz, ám a férfi korai halála miatt a hatóság nem tudja hasznát venni a férfinek. Természetesen a csoport vezetőjének a kilétét egészen sokáig homály fedi, tehát marad izgalom a végére is. A nyomozás sem a megszokott mederben rejlik: példának okáért az olvasóban sokkal hamarabb bizonyosságot nyer a tény, hogy az áldozatok mind pedofilok voltak, ám a rendőrségnek mindegyik férfit le kell ellenőriznie, bizonyítékot kell szereznie, hogy valóban bűnösnek lehessen őket nyilvánítani. Ez nekem azért tetszett különösen, mert sokszor az átlag polgár szereti azt hinni, hogy a rendőrségnek mindig minden a rendelkezésére áll, egyből képes intézkedni, az írók viszont megmutatják, hogy nem olyan egyszerű az ő munkájuk. 

A sajtó és a közvélemény is fontos szerepet kap a történetben, ez sem gyakori a krimik esetén, hogy a szerzők ilyen nagy hangsúlyt fektessenek egy-egy bűncselekmény morális megítélésére. Olvasás során nagyjából körvonalazódnak előttünk a dániai büntetőjog, valamint a Kormány programjának erre vonatkozó részei, amelyet egyben igen élesen bírálnak az írók. Személyeskedésbe nem szeretnék átcsapni, de sok esetben egyetértek akár a Hammer-testvérekkel, akár az általuk életre keltetett szereplőkkel, miszerint sokkal szigorúbban és erőteljesebben kellene fellépni az ilyen elkövetők ellen.

Persze, azért megvannak a kötetnek a maga hibái, így például, hogy a rendőrség olykor banális hibákat követ el (mint például a gondnok szabadon hagyása, holott az első perctől kezdve gyanúsítottként tekintenek rá), vagy a szereplők sablonossága. Kicsit zavaró, hogy rögtön az elején tucatnyi nyomozó és újságíró jön be a képbe, de egyiket sem ismerhetjük meg igazán közelről. Néhány jelenet erejéig ugyan bepillantást nyerünk a magánéletükbe, de ezeknek a száma igen elenyésző, így a személyiségükhöz, világfelfogásukhoz, gondolataikhoz nem jutunk közelebb.

A skandináv krimik szerelmesei most sem fognak csalódni, ugyanakkor azoknak is ajánlom, akik kíváncsiak a rendőri munka rejtelmeire, valamint kedvelik a többelemű történeteket.

Értékelés: 10/8