Szép lassan eljutunk az Agatha Raisin-sorozat feléhez, és ha ilyen tempóban haladunk, hamarosan utol is érjük az angolokat, ugyanis a széria két évvel ezelőtti indulása óta már a kilencedik kalanddal jelentkezik kedvenc idős nyomozónőnk. 

Agatha mostanában rájár a szerelmi bájitalra…Egy korábbi nyomozása alkalmával az elvetemült gyilkos rosszindulatú machinációinak köszönhetően foltokban kopaszodó Agatha a tengerparti Wyckhaddenben keres menedéket, amíg visszanöveszti a fürtjeit. A helyi boszorkánytól vásárolt hajszesznek köszönhetően a tincsei ismét lobogni kezdenek, csakhogy a boszorkányt váratlanul agyonütik. Agatha elegánsan kopottas szállodájának különös idős vendégei eleinte ártalmatlannak tűnnek, de amint Agatha mélyebbre ás, olyan titkokat fedez fel, amiket jobb lenne elfeledni, és olyan erős indítékok nyomára bukkan, amelyek valakit bosszúra sarkallhatnak. Jimmy Jessop rendőrfelügyelő a szerelmével üldözi, miközben a gyilkost keresve Agatha egyre ingoványosabb területekre téved, s végül tanácstalanságában kénytelen lesz maga is varázslathoz folyamodni…

Ami egyből feltűnik az olvasóknak a fülszöveg alapján, hogy ebben a kötetben elhagyjuk Carsely határait, hogy a tengerpartra is kövessük az előző részben pórul járt hősünket. Persze nem Agatháról lenne szó, ha nem botlana bele ismét valami piszkos dologba, és nem nyomozna ki egy újabb gyilkosságot. (De legalább a nyugdíjas évei izgalomban telnek.) És ha már a szokásait emlegetjük: továbbra is szerelmi bánatai vannak (új jelölt a láthatáron!), és ugyanaz a zsémbes, időnként igen bunkó, de mégis szerethető figura, aki eddig volt.

Annak ellenére, hogy a történet új helyszínnel, és ezáltal csomó új szereplővel bővült, Beaton nem akart csalódást okozni az olvasóknak, így az előzőekben megszokott sémát követi. Ez alatt értem azt, hogy ragaszkodik a jól bevált recepthez, így a történet vázában, a menetében semmi különbség nincs a korábbiakhoz képest. Persze, itt is van több gyanúsított, meg vannak fordulatok, amiket nem várunk, de számítunk rá, amikor egy kicsit kezd ellaposodni a sztori (akár a nyomozás, akár Agatha magánélete terén), az írónő csavar egyet az egészen.