Az Alexandra Kiadó idén nyáron folytatta a nemrég elhunyt Daniel Keyes életművek kiadását. A sorozat harmadik kötete a szerző legutolsó regénye, amely a Jóslatok az őrültek házából címet viseli. A 2009-ben megjelent könyv a szeptember 11-i terrortámadás utáni világba helyezi a történetet, a középpontba pedig egy borderline személyiségzavarral küzdő lányt helyez.
Daniel Keyes 1927-ben született Brookylnban. Fiatalon a haditengerészetnél szolgált, majd pszichológiából, később pedig angol irodalomból szerzett diplomát, miközben New York-i iskolákban tanított. Az ötvenes évek elején a Marvel Science Fiction magazin szerkesztőjeként dolgozott Stan Lee mellett, majd az Atlas Comics és az EC Comics számára írt képregényeket. Íróként a Virágot Algernonnakcímű műve tette ismertté, amely először novellaként, majd 1966-ban regénnyé bővítve jelent meg - az előbbi elnyerte a Hugo-díjat, az utóbbi pedig Nebula-díjban részesült. Azóta számos nyelvre lefordították, valamint több filmes és színházi adaptációja is készült. Leghíresebb filmfeldolgozásáért, az 1968-as Charlyért a főszereplő Cliff Robertson Oscar-díjat kapott. Egészen eddig mindössze nyolc regényt, néhány novellát és egy önéletrajzi művet írt. Az írás mellett Keyes előbb a Wayne State Universityn, majd 1966-tól az Ohio Universityn oktatott irodalmat és írástechnikát, 2000-től az Ohio University professor emeritusa. 2014. június 15-én hunyt el.
Raven Slade gyakran megfordul apja elmegyógyintézetében – a borderline személyiségzavarral küzdő lány épp lábadozik legutóbbi öngyilkossági kísérlete után, és keresi a visszautat a valóságba. Raven folyamatosan küzd érzelmeinek törékenységével és a világ mozaikokra hulló követhetetlenségével, a véletlennek köszönhetően azonban egy olyan titok terhét is cipelnie kell, amely rossz fülekbe jutva katasztrofálisabb következményekkel járna, mint az ikertornyok elleni támadás. A görög N17 terrorcsoport, az Iráni Népi Mudzsahedek és az FBI versenyt fut egymással, hogy megkaparintsák a lány tudatalattijában rekedt terrorakciótervet. Amíg mindenki a rejtélybe kódolt üzenet megfejtésén dolgozik, Raven az iszlám hit és a görög mítoszok világába téved, és saját fojtogató emlékei sötétjében tapogatózik. Vajon sikerül-e megtalálni a kulcsot, amely felszínre hozhatná az eltemetett információt, mielőtt túl késő lenne?
Különleges könyvet tart tehát a kezében az olvasó, én személy szerint hatalmas fájdalommal kezdtem bele a történetbe, tudva, hogy a szerző utolsó munkáját tartom a kezembe. Ez az érzés pedig fokozatosan erősödött bennem, ahogyan haladtam előre, hiszen újra tudatosult bennem, hogy a világ ismét elveszített egy zseniális írót. A könyv ugyanis roppant olvasmányos, bár Keyes eddigi teljesítményeit tekintve, ez nem is csoda. A fejezetek rövidek, így gyorsan lehet vele haladni, és bármennyire is fáradt az ember, "csak még egy fejezet"-felkiáltással a fél könyvet elolvassa egy ültő helyében. Ráadásul maga a téma is izgalmas, hiszen hiába kitalált a történet, a bennük szereplő terroristaszervezetek valósak. Akarva, akaratlanul felvetődik tehát a kérdés: mennyi igaz a sztoriból? Hol ér véget a realitás és hol kezdődik a fikció?
Emellett két - számomra - nagyon izgalmas témát is feszeget a szerző: a személyiségzavart és a görög mitológiát. Habár mindkettő kissé eltörpül a terrorizmus mellett, előbbi nagy sajnálatomra keveset teret kapott, mint amennyit megérdemelt volna (vagy éppen amennyit vártam a cím és a fülszöveg után), utóbbiról pedig értelemszerűen esett kevesebb szó. Ennek ellenére a nyomozás, a mitológiai utalások és rejtélyek abszolút helyt állóak, hiszen még inkább izgalmasabbá, érdekesebbé teszik a történetet. A Tedescu-jóslatnak köszönhetően egy kis Dan Brown/Steve Berry-utóérzete is lehet az embernek, de szó sincs utánzásról, másolásról. Raven személyében egy nagyszerűen megalkotott karaktert kapunk, akinek a viselkedése olykor nagyon irritáló és távoli lehet az olvasótól, de legalább bepillantást nyerünk a személyiségzavaros emberek világába, Külön tetszett, ahogyan a szerző a név jelentésével játszott: a hollók vissza-vissza tértek a történetben, minduntalan más-más szimbolikában.
Összességében tehát egy zseniálisan megalkotott és felépített, a feszültséget folyamatosan fokozó kém-történetet kapunk, amely a mítoszok, jóslatok és a pszichológia iránt érdeklődök figyelmét is leköthetik. Bízom benne, hogy ez a regény minél több emberhez eljut, és abban is, hogy a kiadó folytatja az életmű megjelentetését, hiszen az eddigi kötetek mind magas minőségről tesznek tanúbizonyságot. A szerző pedig megérdemli, hogy végre Magyarországon egységes köntösben is megjelenjenek regényei.
Daniel Keyes: Jóslatok az őrültek házából, ford. Varga-Sabján Dóra, Alexandra Kiadó, 368 oldal, 3699 Ft
