"EGY FONTOS ÜZENET ROSSZ KEZEKBE KERÜL. SÖTÉT TERV LÉP MŰKÖDÉSBE. ÁM A KÉT TOLVAJ MOST IS A CSELSZÖVŐK ÚTJÁBAN ÁLL.
A Riyria egyik fele, Hadrian Blackwater Novron elveszett örökösének felkutatására indul. Egykori társa életét féltve, Royce Melborn ismét csatlakozik hozzá egy utolsó küldetésre, így együtt szállnak tengerre. A sikerre egyetlen esélyük, ha szembeszállnak a kíméletlen Merrick Mariusszal, a mesterbűnözővel, aki barátból Royce legádázabb ellenségévé vált. Útjuk csapdák és árulás ingoványos vidékén át vezet, és Hadrian arra kényszerül, hogy szembenézzen rég eltemetett múltjával.
A Smaragdvihar a magával ragadó Riyria-krónikák negyedik kötete. A hatkötetes sorozatot írója egyetlen, eposzi magaslatokra törő történetként alkotta meg, amit külön epizódokra bontott. A cselekményszálak egybefonódnak, de minden egyes kötet a saját történetét meséli el, és külön, kerek egészként is élvezhető. Az eredetileg magánkiadásban megjelent sorozatra felfigyelt egy nagy kiadó is, és az új kiadás révén az utóbbi évek legsikeresebb új fantasyjévé vált."

Negyedik részéhez érkezett Michael J. Sullivan fantasy-sorozata, amit azt jelenti, hogy túl vagyunk a széria felén, már csak két köteten át élvezhetjük Royce és Hadrian kalandjait. (Persze, ebbe nem számítottam bele a két könyvből álló előzménytörténetet, amit minden bizonnyal magyarul is olvashatunk majd, hiszen a szerző és regényei egyre népszerűbbek hazánkban.) A minőség egyre jobb, ahogyan a történet is kezd egyre feszesebbé válni, a szereplőkről is egyre többet tudunk meg, így nem is csoda, hogy a külföldi és a hazai kritikák is abszolút pozitívak.

Ami nagyon fontos, és előre le kell szögeznem, hogy az első három kötetet nagyjából mindegy, hogy milyen sorrendben olvassuk, nagyon lazán kapcsolódnak egymáshoz, ám ahogyan a Birodalom születik esetében is utaltam rá, a történet kezd egyre inkább eggyé válni, így nem tanácsos ezzel a résszel kezdeni a sorozattal való ismerkedést. Igazából, ami lényeges, hogy a harmadik kötet után olvassuk mindenképpen, hiszen azzal együtt alkot egy nagy "egészet". (Amerikában ezért is jelent meg egyben a két regény.)

Hőseinknek ezúttal a tengerre kell szállniuk, hogy egy újabb küldetést teljesítve, a Smaragdvihar nevű hajón délre utazzanak. Úgy gondolom, hogy időszerű volt a váltás, hogy a középkori hangulatot magunk mögött hagyva - szó szerint - új vizekre evezzünk. Sullivan remek érzékkel kezeli a sorozatot: három kötet éppen elég volt ahhoz, hogy ne váljon monotonná, önismétlővé a regényfolyam, ezért a felén túl mozdult el más irányba. De eközben hű maradt a fantasy hagyományaihoz, és az izgalmas, titkokkal és rejtélyekkel teli történet mellett (amelyben jól megfér egymással a mágia és a valós világ) remek karaktereket keltett életre ismét.

A vízi kalandokkal együtt járnak a kalózok is (és abszolút véletlen, de a kiadónak idén ez már a harmadik regénye, amelyben a tengeri rablók fontos szerephez jutnak), a támadások hátterében pedig végig ott rejtőzik a Birodalom is. A déli, ismeretlen vidék is sok izgalmat és újdonságot rejt, egy vadonatúj világot fedezünk fel a hőseinkkel együtt (Sullivant ismét dicséret illeti, amiért ennyire élvezhetően fejezte ki magát a leírásoknál. Az egyik legfontosabb veszélyt a duó számára az emberek és goblinok kereszteződéséből létrejött szörnyek rejtik, amelyek valóban elég félelmetesre sikeredtek. 

Ami nem változott, az a humor. A szereplők egy-egy beszólásán továbbra is hangosan tudok nevetni, hiszen a lehető legjobb pillanatban ejtenek el egy-egy poént. Viszont, ahogyan fentebb utaltam már rá, Sullivan stílusán egyre inkább érződik a fejlődés. A fő- és mellékszereplők is árnyalt figurák, mindegyikük a kellő mértékig kidolgozott, és ez igaz a cselekményvezetésre is. Abszolút gördülékeny az egész, minden a helyén van, a mellékszálak is izgalmasak, az olvasó - legalábbis én így voltam ezzel - nem is tudja, melyik történet folytatását várja jobban. És sajnos pár kedvelt szereplőtől is el kell búcsúznunk végleg, de úgy gondolom, ez idővel elkerülhetetlen lett volna, de előre félek, hogy mi lesz itt az utolsó kötetben, ha Sullivan igazán belendül. 

A részemről már nagyon várom az ötödik kötetet, amely még idén ősszel meg fog jelenni Télvíz idején címmel. 

Michael J. Sullivan: A Smaragdvihar, ford. Matolcsy Kálmán, Fumax Kiadó, 2014, 416 oldal, 3095 Ft