Szerző: Camilla Läckberg
Cím: Ezüstszárnyak (Vingar av Silver)
Fordító: dr. Dobosi Beáta
Kiadó: Animus Kiadó
Oldalszám: 320

AZ ELŐZŐ RÉSZRE NÉZVE SPOILERT TARTALMAZHAT!

Az Ezüstszárnyak ha nem is az év, de az ősz egyik legjobban várt könyve volt számomra. Az Aranykalitka című regénnyel ugyanis Läckberg nemcsak azt bizonyította be, hogy a Fjällbacka-sorozaton túl is tud izgalmas történettel jelentkezni, hanem azt is, hogy a bosszú-drámákban is éppen olyan otthonosan mozog, mint a krimikben. A továbbiakban igyekszem spoilermentes lenni, de az első kötet történéseire történhet utalás, így mindenkinek csak akkor ajánlom az olvasás folytatását, ha már túl van az Aranykalitkán.

Faye Olaszországban, egy eldugott kis faluban folytatja az életét, miután a férje, Jack börtönbe került a kislányuk meggyilkolásáért. Rajta és a legjobb barátnőjén kívül senki nem tudja az igazat Ingrid és Julienne életéről - pontosabban arról, hogy egyáltalán életben vannak. Miután a nő által alapított Revenge meghódította Európát, Faye az amerikai piacra akar betörni. Látszólag rendben is mennek a dolgok, egészen addig, amíg aggasztó hírek nem kezdenek érkezni: a cég részvényeit rohamos gyorsasággal adják el a tulajdonosok, Faye pedig értetlenül áll a történtek előtt. Miután sikerül fényt derítenie a felvásárló személyére, új szövetségeseket keres magának. A régi ellenségekből, riválisokból barátok lesznek, a régi társak elárulják egymást, a nő életébe pedig ismét betoppan a szerelem. Ha mindez még nem lenne elég, Jack megszökik a börtönből, egy rendőrnő pedig gyanakodni kezd, hogy talán a férfi mégis ártatlan.

Camilla Läckberg 1974. augusztus 30-án született a svédországi Fjällbackában, és mára hazája egyik legsikeresebb krimiírójává vált. Könyvei állandó színtere szülővárosa, ennek oka egyszerű: 2002-ben részt vett egy író-tanfolyamon, ahol a tanárai az állandó hitelességre hívták fel a figyelmét, azt tanácsolva neki, hogy helyszínnek olyan várost válasszon, amit jól ismer. Első regénye, a hazánkban is debütáló Jéghercegnő 2003-ban jelent meg, amit több mint harminc országban adtak ki. Azóta további kilenc kötet látott napvilágot, a sorozat sikerességét mutatja, hogy nem egy országban szinte rögtön az eredeti megjelenés után kiadták a lefordított verziót. 2007-ben az első kettő, 2009-ben a harmadik és negyedik részből forgattak filmet, a főszerepet Elisabet Carlsson (Erica Falck) és Niklas Hjulström (Patrik Hedström) játszotta. 2012-ben egy tíz részből álló, egyenként 90 perces tévésorozatot is forgattak Fjällbackamorden (Fjällbackai gyilkosságok) címmel, amely azonban csak a helyszínt és a szereplőket vette alapul, a könyvek cselekményeitől merőben eltér. Läckberg mostani, két részből álló történetével tett egy kis kitérőt, ezúttal azonban inkább a drámára helyezi a hangsúlyt, semmint a krimire. Az Ezüstszárnyak a legfrissebb regénye: 2020 tavaszán jelent meg Svédországban.

A második rész története két évvel később veszi fel a fonalat, mint ahogyan elköszöntünk a szereplőktől, és bár az előző kötet végén kaptunk egyfajta lezárást, senki nem gondolta, hogy ettől kezdve Faye és családja boldogan élnek, amíg meg nem halnak. A nőnek egyrészt továbbra is helyt kell állnia egy férfiak uralta világban, így pihenésre, lazításra nem is gondolhat, hiszen egyetlen apró ballépéssel iszonyatos lavinát indítana el. Ennek ellenére mégsem megy minden simán: az általa alapított cég részvényeit el kezdik felvásárolni, gyaníthatóan azért, hogy többségi tulajdont szerezzenek abban. Faye-nek büszkeségét és a régi sérelmet félretéve új szövetségeseket kell keresnie, ezáltal Läckberg ismételten bebizonyítja, hogy a nők mennyire rafináltak és megfontoltak tudnak lenni, illetve azt is, hogy mennyire összekovácsoló erő tud lenni a közös bosszú gondolata.

Ugyanakkor a nő elkövet egy végzetes hibát: szerelembe esik. David, a gazdag üzletember éppen válás előtt áll, és a világot Faye lábai elé helyezné, akinek mindez roppant mód imponál, főleg, mivel felsejlik előtte egy olyan jövőkép lehetőség, amelyben újból egy család tagjaként élhet. Läckberg kiváló módon mutatja be, hogy az érzelmek mennyire erősen el tudják nyomni a racionalitás gondolkodást, hiszen a nőt hiába figyelmeztetik többen is, meglehet, hogy mindez már túl késő. A szerző ezen a téren hozza az első rész színvonalát: erős női karaktereket mutat be, akik ambicíózusak, és pusztán az eszük és az akaraterejük segítségével képesek felküzdeni magukat a csúcsra. És habár a hétköznapi jelző nem feltétlenül illik rájuk, ennek ellenére mégis emberiek: érzéseik, dühük, frusztrációjuk és félelmük az olvasók számára is ismerős lehet.

A jelenidejű eseményeket 4-5 fejezetenként megszakítja a múltba való kitekintést (ez már az Aranykalitkában is így volt), ezúttal is Faye tinédzserkorába térünk vissza, Fjällbackába (Läckbergnél ugye hova máshova?), ám most új szereplők is feltűnnek a színen, köztük a lány testvére és barátai. Választ kapunk arra, hogyan sikerült kimentenie évekkel ezelőtt anyját annak az erőszaktól nem mentes házasságából, valamint arra is, hogy mennyi sérelmet kellett elviselnie már tizenéves korától kezdve. Mindez persze nem menti fel a későbbi cselekedetei alól, de mindenképpen árnyaltabbá teszi a képet. 

Az Ezüstszárnyak több szempontból is jó folytatása az Aranykalitkának, hiszen hozza annak színvonalát, mind az írói stílus, mind a karakterek tekintetében, azonban az olvasónak egy pici hiányérzete mégis csak lehet a történet kapcsán. Számomra a finálé, a nagy végjáték nem ütött akkorát, mint amennyire vártam, olyan érzésem volt, mintha a Jack-szál teljes feledésbe merült volna egy idő után, majd Läckbergnek az utolsó fejezeteknél jutott volna eszébe, hogy a férfi szökését is belevette a sztoriba. Túl könnyedén és túlságosan hamar kapott lezárást ez az etap, ráadásul ehhez kapcsolódik még egy személy, akiről aztán végképp nagyon kevés szó esik. Már-már hibaként róttam volna fel ezt a szerzőnek, ám az utolsó fejezet zárómondata bizonyítja, hogy Läckberg nem ma kezdte a szakmát. 

Értékelés: 10/8

Kíváncsi lettél a regényre? Rendeld meg a könyvet közvetlenül a kiadótól, ezzel is támogatva őket!