Szerző: Max Seeck
Cím: Hálóban (Pahan verkko)
Fordító: Huotari Olga
Kiadó: Animus Kiadó
Oldalszám: 408

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Folytatódik a fiatal finn író, Max Seeck Jessica Niemi nyomozót középpontba állító krimisorozata: a sorozat második kötete Hálóban címmel tavaly ősszel látott napvilágot Magyarországon.

Fél év telt a Boszorkányvadászban olvasható eseményeket követően. Erne halálát követően az erőszakos bűncselekmények részlege új vezetőt kap az ambíciózus Helena Lappi főfelügyelő személyében, akinek erős kézzel veszi fel a harcot Jessicával, elhatározva, hogy letöri a nyomozó szarvait. Mindeközben egy különleges eltűnéssorozatot kell felderítenie az osztálynak: két influenszernek, Lisa Yamamotónak és Jason Nervandernek egy szombati bulit követően veszik nyoma. A nyomozónak két társával, Jusuffal és Rasmussal az internet, különösképpen az instagram világába kell belemerülnie, ha meg akarják oldani az ügyet. Ezzel egy időben a tengerparton egy fiatal, japán iskolásnak öltözött ukrán lány holttestére bukkannak.

Max Seeck fin író 1985-ben született. Sokáig sales és marketing területen dolgozott, de jelenleg már minden idejét az írásnak szenteli. Az alapos kutatómunka híve, és szívesen olvas skandináv krimiket, valamint írás kötben előszeretettel hallgat filmzenét. Könyveit több mint 40 országban adják ki. A Boszorkányvadász a fiatal szerző kiugró sikere, a nemzetközi könyvpiac 2020-as nagy felfedezése.

Max Seeck (Fotó: Elina Simonen)

A Jessica Niemi-sorozat első része, a Boszorkányvadász tavaly látott napvilágot magyarul, röviddel a megjelenés után én is írtam a regényről. A misztikus szál beemelése a krimi műfajába igencsak megosztotta az olvasókat, én a magam részéről üdvözítően fogadtam ezt a fajta eredetiséget, mégsem voltam teljesen elégedett Seeck hazai debütálásával, emiatt kicsit félve is kezdtem bele a folytatásba. Szerencsére idővel minden aggodalmam elszállt, utólag pedig azt mondom, jól tettem, hogy nem engedtem el a sorozatot, mert a Hálóban egy sokkal kiforrottabb, összetettebb mű lett, amit valóban vétek lett volna kihagyni. 

Ahogyan a kiadó is utal rá, a folytatás önmagában is élvezhető, nem szükséges hozzá az előző rész ismerete. Habár helyeként történik visszautalás a Boszorkányvadász cselekményére, ebben az esetben mégis egyet kell értenem, hiszen a Hálóban tökéletesen érthető az előzmény nélkül: a múltbéli cselekményeket ki lehet következtetni, ha pedig olvastuk, de már kevésbé emlékszünk az első részre, akkor remek kapaszkodót jelentenek. (Ettől függetlenül mindenkit arra buzdítok, hogy ha teheti, sorrendben olvassa a sorozatot). A történet fél évvel később veszi fel a fonalat, ráadásul a rendőrségen belül átrendeződtek a viszonyrendszerek, így mondhatni, mindenki (a szereplők és az olvasók is) tiszta lappal indul. 

A Hálóban cselekménye meglehetősen lassan indul be, nem egyszer lehet olyan érzése az olvasónak, hogy a nyomozók egy helyben toporognak, még akkor is, ha időről időre újabb nyomra bukkannak. Ezek azonban eleinte csak azt a célt szolgálják, hogy még jobban felkeltsék az érdeklődésünket, hiszen a kérdések száma egyre csak növekszik, míg választ egyre sem kapunk. Bizonyára sokáig érezzük majd, hogy Seeck csak játszik az idegeinkkel, és már-már félni is kezdhetnénk, hogy mi lesz ennek a vége, de szerencsére finn írónk biztos kézzel ütötte a klaviatúrát, aminek köszönhetően egy igen csak jó befejezést kapunk. Épp úgy, ahogy azt mondom, ha nem is tetszett a Boszorkányvadász, adjunk esélyt a folytatásnak, arra is buzdítok mindenkit, hogy ne adja fel az olvasást a könyv felénél, mert az utolsó 150-160 oldalon indul be igazán a cselekmény - és arra is választ kapunk, miért is építkezett annyira lassan az elején. Vagyis: a végére minden puzzledarab a helyére kerül, és amikor megkapjuk a teljes képet, akkor érezzük csak igazán, hogy mennyire piszkosul jó lett a Hálóban.

Maga a krimiszál ízig-vérig 21. századi történet, hiszen komoly szerepet játszik benne az instagram és az influenszerek világa, de mégsem ez válik majd a legfontosabbá. Elég kemény társadalomkritikát kapunk a történet végére, amely írásmódjában és összetettségében egyszerre idézi meg Arne Dahl és Kristina Ohlsson regényeit. Mindemellett közelebbről is megismerkedünk a rendőrség tagjaival, Jessica múltjáról (amely korábban sem volt drámai eseményektől mentes) újabb lepleket rántunk le, ezzel pedig sikerül a szerzőnek elérnie, hogy ne csak egy izgalmas, hanem egy igazán emberi és szerethető főhőst is kapjunk a személyében. De ugyanez igaz Jusufra, Rasmusra, Ninára, sőt, még Helenára is, aki a kezdetektől fogva ellenszenves az olvasónak, ám a történet végére egészen más szemmel tekintünk rá. 

A magam részéről valóban örülök, hogy nem csak a kiadó, hanem én is esélyt adtam a második kötetnek, mert egy minden szempontból jobb és élvezetesebb folytatást kaptam, olyannyira, hogy már most epekedve várom a harmadik részt!  

Értékelés: 10/9

Kíváncsi lettél a regényre? Rendeld meg a könyvet közvetlenül a kiadótól, ezzel is támogatva őket!