Szerző: Gráczer L. Tamás
Cím: A háromfa hölgye
Kiadó: PRAE Kiadó
Oldalszám: 412

SPOILERMENTES ÍRÁS!

Az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg a PRAE Kiadó gondozásában Gráczer L. Tamás debütáló krimije, amely a XV. századi Magyarországon játszódik, főhőse pedig nem más, mint a budai hóhér.

1464 februárjában egy fiatal nő holttestére lelnek a vesztőhelyen emelkedő háromfára fellógatva. Megjelenése előkelő származást sejtet, a hajában lévő szalag alapján viszont prostituált lehetett. Marcusnak, a királyi hóhérnak nem ismerős a lány, így hát elhatározza, hogy kideríti, ki lehetett a még holtában is szépséges hölgy, és azt is, hogy miért kellett meghalnia - már ha gyilkosság áldozata lett. Minél mélyebbre ássa magát az ügyben, annál több halott bukkan fel, a szálak pedig egyre jobban összekuszálódnak. Ám Marcusnak eltökélt szándéka, hogy megtalálja a bűnöst, és vérpadra juttassa, igazságot szolgáltatva a háromfa hölgyének.

A PRAE Kiadó 2017-ben indította útjára a Krimi ma sorozatát, amelyben kortárs magyar szerzők bűnügyi regényeit jelenteti meg. Az első a sorban Molnár T. Eszter Szabadesés című regénye volt, amelyet Mészöly Ágnes Rókabérc - haláltúra című műve követett. Cserháti Éva A K.É.Z. eseteit bemutató sorozata is innen indult útjára A Sellő titkával (a folytatásokat már az Athenaeum Kiadó hozta el), ahogy Pintér Tibor (A harmónia tébolya) és Kertész Erzsi (Az átutazó) neve is felkerülhetett az impozáns listára. Hozzájuk csatlakozott most Gráczer L. Tamás, akinek magánéletéről, munkájáról noha keveset lehet tudni, annyi azonban bizonyos, hogy egy nagyon erős elsőkönyvvel jelentkezett. 

A krimi örökérvényű műfaj. Nemcsak azért mert jóformán egyidős az emberrel - még ha akkoriban nem is ugyanazon szabályok szerint íródott, mint ahogyan ma -, hanem mert jóformán bármilyen korba és közegbe helyezünk egy bűnügyet, az működik. Mert a bűn mozgatórugatója, az emberi lélek sötét oldala semmit nem változott az elmúlt több ezer évben, minden emberi érzés ugyanazt jelenti ma is, mint 500 évvel ezelőtt. Egy jól kitalált és felépített bűnügyi történet önmagában is alkalmas arra, hogy a megfelelő időre kikapcsolja az olvasóját, kiszakítva őt a valóságból (vagy éppenséggel belerántva abba), azonban, ha a körítés is egyedi mellé, akkor mondhatni, nyert ügyünk van.

Márpedig azzal, hogy Gráczer közel 560 évet ugrik vissza a történelembe, meglehetősen egyedinek számít, még ha nem is ő az első a sorban, aki évszázadokkal korábbi időpontot választott történetének elmesélésére. Viszont magyar viszonylatban talán mégis csak ő az első, ráadásul mindazt, amit ezt a kort jellemezte, egy történész pontosságával tárja az olvasója elé. Ugyanis a reneszánszkori Buda nemcsak egy divatból választott helyszín, hanem igazi szerelem a szerző számára: a hosszas leírásoknak köszönhetően szinte magunk előtt látjuk a korabeli város utcáit, templomait, kocsmáit, az ott lakók mindennapjait a lehető legnagyobb részletességgel ismerjük meg, éppúgy, ahogyan a kor szokásait, hiedelmeit is.

"A halálban viszont egyenlőek vagyunk. Szegény, gazdag, férfi, nő, püspök, hóhér bíró, utcalány, császár, szarkirály: mind por és hamu leszünk, és ha a földi igazságszolgáltatást el is kerülik a bűnösök, a túlvilágon bűnhődni fogunk."

Ennek következtében ugyan a krimiszál néhol a háttérbe húzódik, vagy legalábbis jóval lassabban bontakozik ki a cselekmény, mint amennyire az olvasó azt várná, ugyanakkor érdemes kitartani, mert a kötet második felére az események is beindulnak. Ráadásul külön érdekes látni, ahogyan Marcus a saját maga által szerzett tudással próbál meg fényt deríteni a gyilkos kilétére, miközben nemcsak a technikai eszközök hiányával, hanem azzal az általános megvetettséggel és félelemmel is kénytelen szembenézni, ami a hivatását kíséri. Hű segítője ebben Regina, aki a történet egyik legérdekesebb figurája, és sejthető, hogy a folytatásokban (a szerző trilógiában gondolkodik) is nagy szerepet kap. A fiktív alakok mellett természetesen feltűnnek a színen valós történelmi személyek is, többek között Janus Pannonius pécsi püspök, Podjebárd Katalin, Mátyás első felesége, valamint természetesen maga a koronázására váró uralkodó is.

Gráczer regényében a XV. századi Magyarország a maga teljes, kegyetlen és rideg valójában tárul az olvasó elé, közelebb hozva őt ehhez a korhoz, amelyben a kivégzések olyan természetes családi programnak számítottak hétvégén, mint manapság egy városligeti séta. Mindehhez pedig egy okosan és jól felépített gyilkossági ügyet is kapunk, amelynek a végén a bűnös nem a megérdemelt jussát kapja - pont mint az életben. Soha ennél rosszabb debütáló regényt - jöhet a folytatás! 

Értékelés: 10/9

Kíváncsi lettél a regényre? Rendeld meg a könyvet közvetlenül a kiadótól, ezzel is támogatva őket!