Patkányburger
Szerző: David Walliams
Cím: Patkányburger (Ratburger)
Fordító: Totth Benedek
Kiadó: Kolibri Kiadó
Oldalszám: 288
SPOILERMENTES ÍRÁS!
David Walliams korábbi regényeiről mind született kritika, így azon kevés szerzők közéi tartozik, akinek jelenleg a teljes hazai életművét olvastam. A Kolibri Kiadó ezúttal nem egy régebbi regényét adta közre, hanem a viszonylag frissnek számító Patkányburgert.
Zoé magányosan éldegél egy bérház huszonhetedik emeletén. Apja egész napját a kocsmában tölti, mostohaanyja, Sheila pedig otthon lustálkodik, chipset eszik és dohányzik. Mikor a kislány egyetlen barátja, Gyömbér, a hörcsög meghal, Zoé teljesen maga alá kerül. Ehhez jön hozzá, hogy Troll Tina, az osztálytársa minden nap megalázza a többiek előtt az iskolában. Ezek után nem csoda, hogy Zoé befogadja az árva kis patkányt, akinek az Ármin nevet adja. Rejtegetnie kell az egész világ elől, ám minden rosszra fordul, mikor felfüggesztést kap az iskolában, valamint feltűnik a színen Burt, akinek feltett szándéka ledarálni a patkányt a hamburgeréhez.
David Walliams az írás mellett több tévésorozat és tévéshow alkotója, valamint saját könyveinek tévéfilm-változatában is szerepet vállalt. Tagja volt a Britain's Got Talent zsűrijének. Sportemberként is egyedülálló teljesítményekkel büszkélkedhet: 2011-ben teljes hosszában végigúszta a Temzét, hogy adományt gyűjtsön a rászorulóknak. Eddig hat gyermekregénye jelent meg - a 2012-es Patkányburger az ötödik a sorban -, ebből négy magyarul is elérhető.
Az új regényben több kényes kérdés is terítékre kerül, ám eltérően a korábbi történetekhez, egyik sincsen megfelelően kidolgozva. Az egyetlen tabutéma Zoé apjának alkoholizmusa lehetne, de ezt sem merte teljes egészében kibontani a szerző. Pedig egy igazán jó alapszituációt teremtett meg: felesége halála és munkahelyének megszűnése után lesz az apából a helyi kocsma törzsvendége. Erről úgy érzem, többet is el lehetett volna mondani, annak ellenére, hogy nem ez állt a középpontban. A regény többi szála pedig sajnos ennél is jobban kidolgozatlanabb. Ebből a regényből számomra hiányzott egy központi szál, amire az egészet építi a szerző (mint ahogyan korábbi könyveiben ezt tette). Kicsit olyan érzése van az embernek, mintha a mondanivalót háttérbe szorítaná (így a legtöbb cselekményszál egy fejezeten belül, seperc alatt véget ér), és csak a humorra menne rá.
Azonban a humor sem válik most a történet erősségévé: vagy saját magát ismétli a szerző, vagy éppen, ha eredetiséget mutat fel, az már annyira undorító, hogy jóérzésű ember nem tud nevetni rajta. A regényben Burt a patkányokból kíván hamburgert készíteni, ez még elfogadható is, de ennek a szálnak a megoldása már a túl sok kategóriába esik az én szememben. Ugyanígy, már nem tudom viccesnek találni, hogy a Walliams-regények állandó hőse, Rádzs, a boltosok gyöngye, a falra rászáradt taknyot kapargatja és kóstolja meg, vagy éppen Tina minden reggel leköpi Zoét iskolába menet, és ezt a szerző nagyfokú intenzitással részletezi.
Úgy tűnik, Walliams is azon szerzők közé tartozik, akiknek van egy kiemelkedően jó regényük az életművük közepén, amelyet hosszas szárnypróbálgatás során sikerült tökélyre fejleszteni, ám az ezt követő írásai már nem tudják megtartani a szintet. Mindennek ellenére bízom benne, hogy a szerző legelső (The Boy in the Dress) és jelenleg legutolsó regénye (Demon Dentist) is meg fog jelenni, no meg abban is, hogy a Patkányburger csak egy apró botlás volt.
Értékelés: 10/6
A szerző magyarul megjelent regényei:
