A Kossuth Kiadó által útjára indított Híres operettek sorozat immáron a nyolcadik köteténél tart, a legfrissebb könyveket az újságárusoknál lehet először megvenni. A nagy érdeklődésre való tekintettel a régebbi számok megrendelhetők közvetlenül a kiadótól, vagy az egyéb online könyv-áruházakban. Aki lemaradt volna a Marica grófnő címet viselő kötetről, íme egy kis kedvcsináló. 

A saját családi vagyonának nyakára hágó, gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló szégyenében Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást, Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében. S mivel minden kérőjében hozományvadászt lát, elhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű bárónak. A két lelkileg sérült fiatal olthatatlan szenvedéllyel szeret egymásba... Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó barátja, és kedvéért vállalja az álruhát, de e "jelmezben" beleszeret barátja húgába, aki persze mit sem ért az egészből. A sztorit egy útjáról eltérített levél, a "segítőkész" barátok és rokonok ténykedése bonyolítja, és természetesen elmaradhatatlan a lélekből szóló gyönyörű hegedűszó...

Bár Kálmán Imre nevére mindenki a Csárdáskirálynő címet vágná rá - ami nem is csoda, hiszen ez a leghíresebb műve, nem véletlenül volt a Híres operettek nyitókötete -, az én személyes kedvencem a Marica grófnő. Sokkal szebbnek, érzelmesebbnek tartom, a dallamvilága pedig egyenesen lenyűgöző, ahogyan több kultúra is képviselteti magát. Ráadásul volt szerencsém részt venni tavaly a bemutató előtti próbák egyikén, ahol további érdekességeket is megtudhattam mind a darabról, mind a szereplőkről. Ezek után talán senki nem fog kételkedni, ha azt mondom, ezt a kötetet már nagyon vártam. 

A könyv a megszokott "írói életút - a darab története - színészek bemutatása" triász felépítéssel dolgozik. Szerencsére az életútnál a szerző, Gajdó Tamás nem a Csárdáskirálynőnél olvasott szöveget másolta be, hanem egy új oldaláról igyekezett bemutatni a komponistát. Ez sikerült is, ugyanis kivételesen Kálmán Imre szavai olvashatóak: a Színházi Élet 1924. 43 számában közölt cikk részleteit válogatta össze a szerkesztő. A rovat érdekessége, hogy a Marica grófnő premierje után adott interjú alapján készült el. A pár oldalas önéletrajz után betekintést nyerhetünk a zeneszerző darab utáni életébe, hogyan menekült a fasizmus elől, és később hogyan tért vissza a kontinensre. 

Magával a darabbal kapcsolatosan képet kapunk a keletkezésének történetéről (kiderül, milyen szerencse érte az elkészült kottákat a lángra kapott szobában), olvashatunk a premier előtti izgalmakról, a szereplőkről és különböző névváltozataikról. A három felvonás cselekménye is összefoglalásra kerül, ahogy a darab magyarországi fogadtatásáról, valamint az előadás-történetről is átfogó képet kapunk. És ahogy már megszokhattuk, korabeli plakátok, színlapok, kritikák részleteit díszítik a kötet lapjait. 

A könyvhöz csatolt CD-n összesen 11 szám hallható, köztük a méltán népszerűvé vált "Kis húgom, légy vidám", "Szép város Kolozsvár", "Hej, cigány", "Te légy az álmom" vagy a "Ringó vállú, csengeri violám", amelyeket most olyan népszerű művészek adnak elő, mint Bordás Barbaba, Boncsér Gergely, Dancs Annamari, Kerényi Miklós Máté, Földes Tamás és Rikker Mária, akiknek az életéről is olvashatunk pár mondatot.

Híres operettek 6. Marica grófnő, Kossuth Kiadó, 56 oldal, 1690 Ft